Tilos a Híradóban
hirado.hu - 2006.10.15.
(A Tilosról szóló rész 12.50-kor kezdődik)
A sokszínűség nálunk nem csupán jelszó
Debrecen Online - 2006.10.04.
Több-kevesebb megszakítással 15 éve sugároz az egyik legismertebb közösségi adó, a Tilos Rádió. A teljes mértékben nonprofit médium, amely kalózrádióként indult 1991. augusztus 21-én, modelljében példaként szolgált és szolgál létező vagy indulás előtt álló közösségi, illetve rétegrádiók számára. A jubileum alkalmából a rádió ügyvezető igazgatójával, Kovács Ágotával beszélgettünk.
– A Tilos története során többször került nehéz anyagi helyzetbe. Milyen forrásokból tudjátok előteremteni a működési költségeiteket?– Kovács Ágota: A Tilos Rádiót a Tilos Kulturális Alapítvány működteti, a működési költségeinket jellemzően 3 különféle módon teremtjük elő. Egyrészt a hallgatók adományaiból. Az szja 1%-nak felajánlásából, valamint a minden évben megrendezésre kerülő Tilos Rádió Maratonból, ami egy egyhetes adománygyűjtő esemény. Ilyenkor egy hétig erről szól az adás, és arra kérjük a hallgatóinkat, hogy jöjjenek, és pénzzel segítsenek, hogy működni tudjunk tovább is. Mivel a Tilos Rádió olyan értelemben közösségi rádió, hogy a közösséghez a hallgatók is hozzá tartoznak, ilyenkor jönnek, és segítenek. Cserébe ajándékokat kapnak, Tilos pólót, CD-t, bögrét, matricát… Ilyenkor tudunk személyesen is találkozni a hallgatóinkkal, szerintem ez az év legjobb hete. További bevételi lehetőséget kínálnak a különféle pályázatok. Ezek elsősorban az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjának rezsi- és műszaki fejlesztési pályázatai, valamint az NCA és az NKA, valamint az EU-s pályázatok. Némi bevételünk vállalkozási tevékenységből is származik. Ez többek között a party szervezést jeleni – amivel a közhiedelemmel ellentétben alig lehet keresni –, de ide tartozik merchandise, technika bérbeadás stb. Egyébként vállalkozási tevékenységeinket szeretnénk fejleszteni a közeljövőben.
– Ezek a források lehetővé teszik a stabil működést?– Mindig épp annyit költünk, amennyink van, soha nem éreztük még úgy, hogy kényelmesen kijönnénk a pénzünkből. Bőven lenne mit fejleszteni a stúdiókon, a körülményeken, alulfizetett munkatársaink bérét emelni kellene. Mindez minden magyar civil szervezetre igaz nagyjából.
– Mint ismeretes 2003 karácsonya után óriási botrány kerekedett, egy a keresztényeket sértő kijelentés kapcsán. Szigorodott-e azóta a rádió belső írott vagy íratlan a szabályzata?– Semmi szükség nem volt szigorítani rajta, csak nem képzeli bárki, hogy korábban megengedett volt nálunk részegen handabandázni és ennyire botrányos mondatokat mondani? A Tilos Rádió 24 órában élőben sugároz, a beszélgetős műsorokba szüretlenül lehet telefonálni, és nincs előzetes szerkesztés, mindenki a műsorában arról beszél amiről szeretne. Ez a rendszer magában hordozza a hiba lehetőségét. Az biztos, hogy ma már körültekintőbben válogatjuk meg, hogy ki kerülhet mikrofon mögé.
– Hogyan lehet bekerülni műsorvezetőnek?– Aki műsort szeretne készteni a Tilosban, az először is találja ki, hogy mit, milyet, kivel és hogyan szeretné megvalósítani. Ezt írja le egy levélben, és küldje el a szerkessz@tilos.hu e-mail címre. Lehet próbaműsort készíteni, remélem egyre több új műsorkészítőt engedünk be. Meggyőződésem, hogy nem lehet előre tudni, hogy miből lesz a jó műsor, kiből lesz érdekes műsorvezető, csak akkor, ha hosszabb ideig próbálkozik. Akár évekig vezethetsz műsort, mire ráébredsz, hogy kivel és milyen műsorban lehetnél jó. A dj-knél is nagyon fontos a rutin.
– A rádió zenei világa a megszokott médiumokhoz képest meglehetősen megfoghatatlan. Mi a lényege a tilos zenei szerkesztésének?– Valóban eltér a többi rádiótól, a legmeghatározóbb különbség, hogy nem komputerről, játszási listákból dolgozunk, hanem dj-k élőben játszanak, legtöbbször bakelitről, és persze CD-ről. A szerkesztés tehát nem néhányszáz darabos playlistekből, hanem körülbelül 120 dj, hozzávetőleg 70 ezernyi lemezéből történik. Ez nyilvánvalóan egy sokkal színesebb zenei világot eredményez.
– Jót tenne a Tilos-nak ha tisztán zenei adó lenne?– Legfeljebb ha a rádió le akarna mondani hallgatói egy részéről. De nem hiszem, hogy ez jó ötlet lenne. A sokszínűség nálunk nem csupán jelszó.
– Belátható időn belül a médiarendszerben a digitalizáció lényeges változásokat fog okozni. Hogy csak egy technikai lehetőséget említsünk, a digitális műsorszórás az analóghoz képest egy frekvencián azonos minőségben 10 rádiós műsorfolyam továbbítását teszi lehetővé. Véleményed szerint, ha végre bevezetik ezt a formát, hogyan befolyásolja a rádiózást?_– _Amíg a hatalom kegyként osztogatja a frekvenciákat, addig teljesen mindegy, hogy tizet vagy százat oszthatna szét. Viszont akkor már nehezebb lesz megindokolni, hogy miért nincs annyi rádió, amennyi lehetne.
– Milyen jövőt jósolsz a Tilos Rádiónak és általában a közösségi rádiózásnak?– A közösségi rádiózásnak fényes jövőt jósolok Magyarországon is, máshol is. A közösségi rádiózás kicsit olyan, mint az internet, demokratikus, szabad, könnyű hozzáférni, megközelíthető. Amíg lesznek olyan emberek, akik az önkifejezés egyik formájaként a rádiózást választják, addig lesznek ilyen rádiók. A Tilos jövője már jóval nehezebb kérdés.
Jó lenne, ha nem egy játszma részesei lennénk, hanem egyszerűen csak rádiózhatnánk.
– Az internet forradalmasította a rádiózást vagy csak járulékosan hat a hallgatottságra?_– _Ezen mindig vitatkozom, szerintem naivitás abban reménykedni, hogy az internet rádiózás olyan mértékben elterjed a közeljövőben, hogy kiváltaná a fürdőszobai, konyhai, autózós rádiózást Magyarországon. De tőlünk sokan, akik már most attól félnek jogosan, hogy 2009 után megint nem lesz frekvenciánk, ezzel vigasztalják magukat. Remélem, tévedek és nekik lesz igazuk.
– A hangaanyagok jelentős része a régi site-otokon van. Miért volt szükség az új weboldalra?– A régi már elavult, 8 évvel ezelőtt egész más funkciót töltött be egy rádió weboldal, mint ma. Bízom benne, hogy hamarosan elkészül teljesen az új, mert elég fárasztó ez az átmeneti állapot. Már majdnem működik a webshop is, csak a design hiányzik. Ez fontos eleme lesz a rádiónak, mert eddig a Maratonon kívül csak az irodában lehetett hozzájutni a Tilos- cuccokhoz. Azt reméljük, hogy így egész évben hozzáférhető lesz, és bővíteni is szeretnénk a kínálatot.
– Csak a Tilos Rádiót hallgatod?– Legtöbbször igen, bár reggel néha a Klubrádiót, olykor Kossuth- vagy Info rádiót. De zenét csak a Tiloson tudok hallgatni. Egyébkent sem bírom elviselni a rettenetes szignálokat, a megalázóan gagyi reklámokat, az állandó ötmondatos híreket, az ezerszer ismételt időjárás jelentést és sorolhatnám tovább. Megőrülök a kereskedelmi rádiók kamu lendületességétől, az erőltetett vidámságtól, a semmiről nem szóló mondatoktól. Külföldi rádiókat nem hallgatok, pedig jó lenne, csak még többet kellene netezni hozzá. Összességében azt mondhatom, nekem van a legjobb munkahelyem, egész nap Tilost lehet hallgatni!
B. Boros NorbertTilos Rádió a Kultúrházban
TV1 - 2006.09.18.
kulturhaz.avi
(vágatlan verzió, vagyis van a Tilos előtt és után némi más is)
Kovács Ágota: "Nálunk most a ragga a menő"
origo.hu - 2006.09.03.
A Tilos Rádió tizenöt éves fennállását ünnepli. Ez alkalomból olvasóink Kovács Ágota ügyvezető igazgatót kérdezték a rádió múltjáról és jövőjéről, anyagi helyzetéről, politikai hovatartozásáról, a rádió életéről és dolgozóiról.
Mikor lesz országos rádió a Tilos?
Kovács Ágota:Sziasztok chatelők! Bármit kérdezhettek a Tilos Rádióról!
Helló, Ági. Mikor csináltok Vajdaságban Tilos-partykat? [Ma Macoosa]
- Amikor hívnak. Keressenek meg minket, ha ismersz szervezőket, biztosan szívesen mennének a dj-k.
Csókolom, miért tilos a Tilos Rádió? [naphta]
- Annak idején így nevezték el a Tilos az Á nevű szórakozóhelyen, mivel ott alakult. A szórakozóhely már a múlté, mi még jól bírjuk.
Szióka! Hogy jött ez az ötlet? Mesélnél nekem a kezdetekről? Megköszönném. [hupy csajszi]
- Egy Vova nevű srác találkozott holland kalózrádiósokkal, sőt ha jól tudom, az első adót is tőlük kapták az alapítók. Akkoriban nem volt még ennyi rádió, egyáltalán nem voltak hallgatható zenei rádiók, és főleg nem volt semmilyen szabályozás, ami alapján legálisan rádiózni lehetett volna, de a szabályozatlanságot kihasználva tíz-húsz budapesti srác kalózrádiózni kezdett.
Szép napot! A rádión belül melyik dj zenéje áll a legközelebb Önhöz? [36chambers]
- Nyugodtan tegezhettek! Elég sokféle zenét hallgatok, sok kedvenc dj-m van, sőt a férjem is tilosos dj. Sorolok néhány nevet és műsorcímet: Pingvintánc vasárnap, Tune-in Bosival csütörtökön, de nagy kedvencem a Manamana is, Suefóval és Korkkal.
Mennyire csengett le annak az idiótának a zsidózó akciója? Beszélnek még róla bárhol is? [karl heinz]
- Mi nem beszélgetünk róla sokat. Az ő akciója lecsengett.
A politika miért találta meg a Tilos Rádiót? Mi köze a Tilosnak bármilyen politikához? [karl heinz]
- Egy kis politikai párt céljait szolgálta annak idején. A körülöttünk kialakult hisztéria aztán csak tovább nőtt. A Tilos Rádiónak igazából nincs semmilyen köze a politikához, leginkább kritikus, és ezt semmilyen politikai párt, vagy annak tagjai sem szeretik.
Szia Ágota!! Ne hari a kérdésért, de te mivel foglalkozol a rádiónál????? [renny0517]
- Ügyvezetője vagyok a Tilos Rádiónak 2004 óta, korábban már műsorkészítőként, kezdetben pedig önkéntesként dolgoztam, de 1998-ban betelefonálóként kezdődött a karrierem.
Szia! Miért van az, hogy csak Pesten van minden? Vidéken nem is tudja sok fiatal, hogy mi is az a Tilos Rádió. Nem lehetne országossá tenni? [Timó 25]
- Nincsenek országos nonprofit frekvenciák, és nagy valószínűséggel nem is írnak ki ilyen pályázatot soha. Marad az internet: www.tilos.hu. Ötvennnél is több közösségi és kisközösségi rádió van Magyarországon, érdemes megnézni a Szabadradio.hu-n, hogy nincs-e a környéken egy klassz rádió, amiről nem is tudsz...
Gondolom nem rózsás a rádió anyagi helyzete? Mégis miből tud még talpon maradni? [karl heinz]
- Korábbi helyzetünkhöz képest már-már rózsásnak mondanám a helyzetünket. Végül is nincsenek kifizetetlen számláink, és némi fejlesztésre is jut pénz. Három bevételi forrásunk van, elsősorban a hallgatóink (adományok, az személyi jövedelemadó egy százaléka), egyre több sikeres pályázatot írunk, és igyekszünk fejleszteni a vállalkozási tevékenységeinket is. Ezzel együtt nagyon nehéz talpon maradni, és csak amiatt sikerül, mert rengeteg ingyenes munka van a Tilos Rádióban, egyetlen műsorkészítő sem kap fizetést a munkájáért, de ezen kívül is sok mindenben segítenek az önkénteseink. Ha bárki segíteni akar, a Tilos.hu-n megtalálja a lehetőségeket a Segíts! menüpontban.
Melyik műsör a leghallgatottabb? [Ma Macoosa]
- Nem tudjuk, éppen ma fejeződött be a hallgatói felmérés, talán az adatok ismeretében már találgathatunk, de egyelőre csak az online hallgatást tudjuk mérni, az pedig nem feltétlenül utal a hallgatottságra.
Helló, Ágota! Biztos, hogy egyik párthoz sem tartoztok? Támogatást egyiktől sem kaptok? [LófejüPéter]
- Egészen biztos lehetsz benne, hogy egyetlen párthoz sem tartozunk, és a legkevésbé sem támogatnak minket sem anyagilag, sem "erkölcsileg". Nem áll ki mellettünk senki, ha baj van, megnyugodhatsz.
Szia! Hogyan lehet bekerülni a Tilos Rádióhoz műsorvezetőnek? [Megmondó]
- Találd ki, hogy mit szeretnél csinálni, miről, kivel, vagy milyen zenéket. Írd le, és küldd el a szerkesztoseg@tilos.hu email címre. Keresünk új műsorvezetőket, úgyhogy nyugodtan jelentkezzetek!
A keresztényeket szidtátok keményen a Tilos Rádioban. Nem úgy lenne liberális, szabad és fair, ha most a zsidókat szidnátok? Vagy azok szerintetek felsőbbrendűek?
- Fogalmam sincs, ki a felsőbbrendű...
Miért csak olyan kis hatókörben sugároz a rádió? [36chambers]
- Sajnos ezt a körzeti frekvenciát nyertük el, nem lehet nagyobb az adónk, maximális teljesítménnyel működik. Csak akkor tudnánk növelni a vételkörzetet, ha a legközelebbi frekvenciapályázatnál egy másik helyi frekvenciát megpályáznánk és megnyernénk.
Milyen más rádiót hallgatsz (ami nem Tilos)? Van amelyiket el tudod viselni? [karl heinz]
- Nagyon nehezen viselem a kereskedelmi rádiókban tizenöt percenként beköszönő híreket, időjárás-jelentést, útinformjelentést és reklámokat. Szinte kivétel nélkül felszínes popzenét játszanak, ennek ellenére időnként hallgatom a Klubrádiót és a Kossuth Rádiót. Régebben a Rádió Cafét is hallgattam. Ha valami fontos esemény van, akkor az Inforádió is képbe kerül.
Megéri ma még ingyen rádiózni?? [juli23]
- Senki sem azért rádiózik, mert megéri, hanem mert rádiózni a legjobb! Ez is az önkifejezés egyik formája, olyan mintha zenélnél, színházat csinálnál, festenél, vagy fotóznál.
Egy rádió milyen vállalkozási tevékenységet folytathat?? [LófejüPéter]
- A Tilos Rádiót a Tilos Kulturális Alapítvány üzemelteti. Az alapítványi törvény lehetővé teszi a vállalkozást, egy bizonyos mértékig és megkötésekkel. Például nem veszélyeztetheti az alapító okiratban megjelölt célokat. A Tilos Rádió rendezvényeket szervezett eddig is, és szeretne még többet szervezni, akár másoknak, más szervezeteknek, cégeknek, nonprofit intézményeknek. Szeretnénk a merchandise-termékek eladását serkenteni, hogy ne csak egy évben egyszer lehessen Tilos-pólóhoz jutni, hanem egész évben megvehesd, mint bármi mást. Bár nem számítunk nagy bevételre, nagyon szeretnénk cédékiadással is foglalkozni, ez is egy misszió. Sok zenekarnak az első bemutatkozási lehetősége volt a Tilos Rádió, például az Anima Sound Systemnek, Bëlgának, Copy Connak. Milyen jó lenne, ha a jövőben felfedezett zenekarok első lemezei nálunk jelenhetnének meg, vagy a népszerű dj-ink mixeit kiadhatnánk cédén.
_Tudnál arról mesélni, hogy milyen volt az első Bëlga-"fellépés" a rádiótóknál? Hogy találtatok rájuk? Mikor volt ez? [Megmondó]
_- A bëlgás fiúk egy rádióműsort csináltak, a korábban már emlegetett Sickratmannel, vagyis Pajzs Miklóssal. Talán a Hit Gyülekezete címmel, teljesen elmebeteg műsor volt, aki akkor figyelt rájuk, megláthatta a jövőt. A zeneszerzőjük pedig Tóth Szabi és Titusz volt, aki szintén tilosos dj. Ja, nem: Hitparádé volt a címe!
Szerintem fulljó a Tilos Rádió, remélem sokáig hallható lesz még, sok sikert kívánok neki. Egy problémám van vele: a kínai műsor.
- Lehet, hogy nem érdekel annyi embert, mint mondjuk egy népszerű reggeli műsor, de biztosan van a Budapesten élő kínai közösségben, olyan, aki hallgatja ezt a műsort, és jelent neki valamit. Azonkívül nyilván sokan tanulnak kínaiul, nekik is nagyon érdekes lehet.
Sickratman még a rádiótoknál van? [Megmondó]
- Nincs már a rádiónál, talán egy éve. Úgy tudom, most már csak zenéléssel foglalkozik.
A tizenötves rádiónak milyen jövőt jósolsz? [karl heinz]
- Én kicsit szkeptikusabb vagyok a nagy átlagnál, de a pozitív verziót mondom el most nektek: három év múlva lejár a mostani frekvenciánkra szóló szerződésünk, és mindent meg fogunk tenni, hogy meghosszabbítsák újabb öt évre, bármennyire fejlődik is az internetes rádiózás, a zuhany alatt, vagy reggel a kávézás közben, vagy a csúcsforgalomban araszolva még sokáig a rádiót fogjuk bekapcsolni.
Milyen zenék szólnak a rádióban? [Bence Bratyó]
- Hallgass bele a tilos.hu-n! A breakbeattől a drum'n'bassen át a heavymetált érintve egész a komolyzenéig szinte minden zenei stílust megtalálsz, egyedül kommersz popzenét nem játszunk. Arra ott van az összes többi rádió.
De most mindenhol a popzene a menő...és mindenki azt hallgatja! [szk caj]
- Nálunk most a ragga a menő.
Sziget Fesztiválon lesz Tilos-sátor újra? [kom.megye(f27)]
- Minden évben felmerül ez a kérdés. A rádión belül is eltérőek a vélemények, sokan úgy érzik, hogy ott lenne a helyünk újra, de egy ilyen sátor színvonalas megszervezése rengeteg energiába és sok pénzbe kerül. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egyszer újra megjelenünk a Szigeten, bár mi is sokat kritizáljuk a kommercializálódása miatt.
Sok nagy ember jött tőletek (Simó, Weyer, Superman, Shuriken stb...). Ez gondolom, jó érzés nektek? Visszajárnak? [karl heinz]
- Weyer és Shuriken a mai napig műsorkészítők nálunk, és még van egy csomó híres emberünk. A régiek nem járnak vissza, de a legtöbbjük nagy figyelemmel követi az eseményeket és sok baráti szállal kötődnek a rádióhoz. Igaz, Simó Gyuri?
Hogy telik egy napod a rádióban? Amúgy te hogy lettél ügyvezető? [karl heinz]
- A botrány utáni ideiglenes kuratóriumba beválasztott a Tilos Rádió tagsága, akkor nyolcan vezettük a rádiót Szabó Család néven. Amikor ennek az időszaknak vége lett, szükség volt egy új vezetőre, hogy végrehajtsa mindazt a belső átalakulást, amit együtt kitaláltunk. Én ekkor már évek óta foglalkoztam a gondolattal, hogy abbahagyom, amivel előtte foglalkoztam, a Szabó Család tagjai pedig erősen rábeszéltek, hogy vállaljam el a feladatot. Reggel tíz körül megyek be az irodába, letöltök vagy háromszáz levelet, kitörlök kétszézötven spamet, elsőként elolvasom a kuratórium és a Tilos-taglista leveleit, minden hallgatói levélre válaszolok, ezzel elmegy egy óra legalább. Utána mindig mást kell csinálni, de biztosan köze van valamelyik pályázatunkhoz, annak megírásához, végrehajtásához, vagy elszámolásához. Sok egyéb adminisztrációs teendő is van egy alapítvány körül (könyvelés, bíróság, munkatársak, költségvetés stb.) Délután felé már sokan járnak be az irodába, mindenféle ügyes-bajos dolgokat is intézni kell, szeretem, ha bejönnek a műsorkészítők, nem bánom, ha megzavarnak, bármit is csinálunk, jó érzés, ha nem csak a stúdióba jönnek be adást csinálni, hanem az irodába is.
Hogy éltétek meg, amikor betiltottak titeket? Mennyire legyintett meg a megszűnés szele? [jl picare]
- Melyik betiltásra gondolsz? A legutóbbi huszonöt napos leállás beceneve volt a "betiltás", de korábban is megtörtént a Tilos Rádióval, hogy nem volt éterben. Nagyon megvisel minket, mindig igyekszünk feltalálni magunkat, de valójában eléggé kikészül tőle mindenki. Azért az nagyon más, amikor látod a végét, huszonöt napra leállni nem a világ vége. Legalább kicseréltük a padlószőnyeget a stúdióban.
Az utóbbi időben nőtt vagy csökkent a hallgatottság? Annak idején mindenki rólatok beszélt, de manapság nagy csend van. [jl picare]
- A hallgatottságot nem tudjuk mérni, soha nem volt annyi pénzünk, hogy megrendeljünk egy ilyen kutatást. Nem feltétlenül örülünk annak, ha mindenki rólunk beszél, főleg, ha ezt negatív előjellel és botrányok közepette teszik. Az, hogy manapság nagy a csend, csak látszólag igaz. Igyekeztünk kikerülni a sajtóból, és inkább csak akkor megszólalni, amikor valami igazán fontos, vagy érdekes történik. Most például az az ürügy, hogy tizenöt évesek lettünk. A rádión belül és a hallgatói közösségben egyáltalán nincs csend, igazából sosem akartunk többet, mint szabadon rádiózni, és elérni mindazokat, akik szeretnének hallgatni minket. Úgyhogy hallgassátok ti is a Tilos Rádiót, akinél nem jön be, ott tessék szépen bekötni a kábelt, vagy menjetek föl a Tilos.hu-ra.
Köszönöm szépen a kérdéseket meg a figyelmet! Sziasztok!
"Kalóznak lenni a legszebb" - tizenöt éves a Tilos rádió
origo.hu - 2006. 08.31.
Másfél évtizedes fennállását ünnepli Magyarország első szabadrádiója, a Tilos, amely az alternatív kultúra bölcsőjéből, a Tilos az Á-ból indult hódító útjára. Története felér egy kalandregénnyel: működése alatt tízszer hallgattatták el vagy száműzték az internetre, létezésével kiharcolta a harmadik típusú, közösségi rádiózás elismerését. Ellentmondásos megítélését szabad szájúságával és szabad gondolkodásával vívta ki, de mindig független maradt. Összeállításunkban a rádió múltjával, jelenével és jövőjével egyaránt foglalkozunk.
Kalóz-árbocon"1991. augusztus 21-én, egy be nem jegyzett frekvencián a Tilos rádió megtörte az éter csendjét, és ezzel véget vetett a két és fél éves frekvenciamoratóriumnak, amelyről később kiderült, hogy nemcsak alkotmányellenes (mivel sértette a sajtószabadságot), hanem jogilag is hézagos volt, hiszen a jogszabály a frekvencia kijelölését, és nem használatát tiltotta."
"A Tilos az Á nagyban hozzájárult a város kulturális arculatának megteremtéséhez" - meséli Csejdy András, a rádió egyik alapítója. "Németh Vladimir, aki a klubot alapította, arra ösztönzött minket, hogy csináljunk rádiót, így egy szűk csapattal, körülbelül tíz-tizenkét emberrel belekezdtünk a szervezésbe. Az első adónkat, amely akkora volt, mint egy ételhordó, amszterdami kalóztársainktól kaptuk, és hátizsákból, autóból, tetőről sugároztuk az előre felvett műsorokat heti háromszor négy órában".
A bemérőkocsi elől menekülő, romantikus hőskorszakban csak kevesekhez jutott el az adás - mivel rossz minőségben, kiszámíthatatlan időszakokban lehetett hallani -, ám a média felkarolta a kezdeményezést, és ezzel harsány hírverést generált a Tilosnak. Palotai Zsolt szintén az első naptól benne volt a rádióban, ő volt az, aki minden zenét ismert, a legavantgárdabbaktól a klasszikusokig.
"Észrevettem, hogy minden barátomnál ugyanaz a 80-100 lemez van, miközben én egy csomó másfélét is hallottam, ugyanis Győrben nőttem fel, ahol lehetett fogni az osztrák rádiókat, tévéket is. Szenvedélyesen gyűjtöttem a legkülönfélébb zenéket: dzsesszt, rockot, punkot, népzenét, hiphopot, latint, afrót, funkot, úgyhogy hamarosan mindenki az én lemezeimből játszott" - emlékszik vissza Palotai, aki egyébként a híres labdarúgó-játékvezető, Palotai Károly fia, így édesapja segítségével is gyakran jutott külföldi lemezekhez.
1993-ban aztán megszületett a frekvenciatörvény, és a Tilos rövid időre felfüggesztette tevékenységét, hogy legálisan kérvényezhessen engedélyt a stúdióalapításra. Mivel ezt csak két év múltán kapta meg, addig a megtűrt kategóriában folytatta tovább működését, ugyanis a friss demokráciában már senki sem mert cenzorként lesújtani. Történt mindez Bakács Tibor Settenkedő legnagyobb bánatára, aki mindig is azt gondolta, hogy "kalóznak lenni a legszebb dolog a világon, mert a kalóz a tiltott gyümölcsöt testesíti meg."
HőskorszakA rádió legálisan 1995. szeptember 1-jétől szórhatta adását városszerte, napi tizenkét órában, a Civil és a Fiksz Rádióval megosztott frekvencián. A szellemi műhely egyre bővült, ekkorra több mint félszázan önkénteskedtek a Tilos berkeiben, a hallgatók száma elérte a harmincezret. Az áldásos jogi háttérmunka eredményeként (amelyet az egykori Fidesz két politikusa, Molnár Péter és Tímár János végzett) a kereskedelmi és közszolgálati médiumok mellett a harmadik típusú, közösségi rádiózás is létjogosultságot nyert a készülő médiatörvényben.
A Tilos a marginális témák széles spektrumát képviselte, zenei műsoraiban pedig a szinte ismeretlen, alternatív és etno stílusokat népszerűsítette. Állandó műsorai között az irodalom és a képzőművészet mellett ugyanúgy helyet kaptak az állatvédők és a természet, mint a melegek, a drogosok, a romák vagy a hajléktalanok hangjai. A reggeli, beszélgetős műsorok pillanatok alatt interaktívvá váltak, olyannyira, hogy a műsorvezetők sokszor szóhoz sem jutottak a hallgatóktól.
"A betelefonálás új forma volt a rádiózásban, kevés más lehetőség volt a médiabeli élő párbeszédre" - magyarázza Nádori Péter, aki a Pillangó első látásra című műsort vezette Simó Györggyel közösen. "A betelefonálás akkor működik, ha a hallgató úgy érzi, természetes a közeg, és megadja neki a sanszot, hogy a műsor részese legyen. Ez egy oda-vissza ható folyamat, mert az improvizatív műsoroknál leginkább attól függ a hallgatók kreativitása, hogy mi mennyire tudunk jól megfogni egy témát" - véli a rádióban a mai napig aktív Czabán György.
Az önerőből és elkötelezettségből működő Tilos fenntartása persze nem volt egyszerű, ezért a rádió 1996-ban meghirdette egyhetes adománygyűjtő kampányát, az első Tilos Maratont, amely óriási sikerrel zárult. Másfél millió forint folyt be a kasszába, és emellett adójuk egy százalékát is tömegesen ajánlották fel az emberek kedvenc rádiójuknak, amely nemcsak finanszírozási gondokkal, hanem szabadszájúságának köszönhetően újra és újra az ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület) panaszbizottságával is küzdött.
"Nem számítottunk ekkora bevételre - mondja Palotai Zsolt -, nagyon jó érzés volt tudni, hogy ennyiren állnak mögöttünk. Ennek ellenére hihetetlenül nehéz idehaza pozitív dolgot csinálni, mert bár sok a tehetséges ember, az erők többnyire egymás ellen dolgoznak. Ha az az energiamennyiség, amely összeadódik egymás ellen, mind egymást segítené, itt Kánaán lenne".
Száműzetésben2000-ben aztán beütött a krach: az ORTT februári frekvenciapályázatán elutasították a Tilos Rádiót, így az FM 98-as megahertzen csak a Fiksz és a Civil rádió folytathatta adását, míg a Tilos augusztus 29. után csak interneten és kábelen sugározhatott. "Mégis, száműzetésünk két és fél éve alatt talán még erősebb volt a közösség körülöttünk, mint bármikor, mert a bajban mindig összefognak az emberek" - állítja Kovács Ágota, a rádió jelenlegi ügyvezetője. "Jó példa erre, hogy amikor frekvenciakutatásra kellett pénzt gyűjtenünk - ugyanis azzal az ürüggyel igyekeztek ellehetetleníteni minket, hogy nincs szabad frekvencia -, közel kétmillió forint gyűlt össze a jótékonysági árverésen".
Amikor az adásidő 24 órásra nőtt, több lett a napközbeni zenés program, és az interaktivitást igénylő beszélgetős műsorok vagy megszűntek, vagy szabálytalan időközönként bukkantak fel. "A kilencvenes években mindazoknak, akik az alternatív médiaelithez tartoztak, fontos volt, hogy benne legyenek a rádióban, mindenki ismert mindenkit, és nagy volt az átjárás a különböző, frissen alakuló sajtóorgánumok között" - mondja Czabán György, aki úgy látja, miután ezek a társaságok szétszakadtak, a dj-k jelentették a fő utánpótlásbázist.
A rádió legnagyobb varázsát kétségkívül az élőben kevert zene adja, és az, hogy "szabadon lehet kísérletezni a rádió nyelvével, azaz a zenébe belecsúsztathatsz zajokat, szövegeket, és akár kutyaugatást is, ami széleskörű értelmezést és játékosságot tesz lehetővé". Mindeközben az éjszakai szórakozás miliője is átalakult, egyre többen vágtak bele a partyszervezésbe, és a zene a legendás tilosos és frankhegyi rendezvényekről visszaszorult a klubokba, ahol már nem két-háromezer, csupán öt-hatszáz ember bulizott egyszerre.
Specializálódtak a helyek és a dj-k is, ám kimondottan az elektronikus tánczene kategóriájában, ezért történhetett, hogy a rádió zenei választéka bizonyos értelemben beszűkült. "A Tilos fő mottója mindig is az volt, hogy bármilyen zenei stílus megszólalhatott a rádióban, ám sajnos bizonyos stílusok egyre inkább túlreprezentátak" - véli Tövisházi Ambrus aka Erik Sumo. "Ezzel függ össze, hogy a rádiónak már nincs meg az a markáns és jövőbemutató harcos jellege, mint régen, és hiába szeretnénk például izlandi népzenéket bemutató műsort, ha nincs ember, aki azt lelkesen, hétről hétre összehozza". Népzenei műsor azért persze most is van, ahogy dzsessz-, metál-, komoly- és indiai zenékkel foglalkozó műsor is.
Az internetes korszakban egyébiránt sokféle műsorral próbálkoztak a Tilosban, amelyek közül némelyik kikopott, hiszen a nonprofit, fizetés nélküli rádiózás sokkal inkább áldozat, mintsem sikerélménnyel kecsegtető vállalkozás. A munkatársak folyamatos fluktuációja mindazonáltal nem vált a Tilos kárára, megóvta a belterjességtől, és képes volt új irányokat nyitni.
Vissza az éterbe"2003. március 11-én végre megtört a jég, a Tilos az FM 90.3-on visszatért a földi sugárzásra, hogy legalább hét évig ne is mozduljon onnan semerre. Ennek örömére nemcsak a hallgatók, hanem a feljelentések száma is megszaporodott, a fáradhatatlan adásfigyelők alig várták, hogy lecsaphassanak a szabadszájúság szószólóira."
Barangó emlékezetes, ittasan tett keresztényellenes beszólásától társai azonnal, majd később a rádió minden tagja elhatárolódott - elsőként Settenkedő emelte fel a telefont, és közölte "kollégájával", hogy tervének végrehajtását vele kell kezdenie -, de a botrányt nem lehetett elkerülni.
Bakács, aki négy társával együtt a rádió talán legkedveltebb műsorát (Honthy és Hanna) tudhatja a magáénak, a Tilos legnagyobb erényének azt tartja, hogy a médiában egyedülálló módon teljes szabadságot élvezhet a rádióban. "Abból indulunk ki, hogy mindenkinek meglehet a véleménye, ha azt konzekvens módon képes kifejteni. A Honty és Hannában például a legkülönbözőbb beállítottságú barátaimmal beszélgetünk, mégis működik a párbeszéd. Wahorn András az anarchista művészkirály, Raszta üzletember és buddhista. Martinkó József a radikális zsidó vonalat képviseli, én vagyok a keresztény, Szirai Péter pedig a camus-i kiábrándult, és középen áll Gonnok, aki pakolja a zenéket, és iszonyatos dolgokat tud közbeszólni, akkor aztán szidjuk, mint a bokrot".
A fent említett, Barangó-féle eset egyébként csaknem a rádió működési engedélyébe került, amellett a Tilos-alapítvány kuratóriumának megújulását és választott szerkesztőség felállítását eredményezte. "A közösségi rádiózás kulcskérdése - így Nádori Péter -, hogy hogyan lehet egyensúlyba hozni az ingyen műsorkészítésből eredő szabadságot, lazaságot azzal az elvárással, hogy mindig vállalható műsor szóljon".
A 2004-ben elindult lassú átalakulás elsőként a belső háttérműködésben éreztette hatását, és mára jutott el odáig, hogy a felszínen is kézzelfoghatóak a változások. "A csütörtöki nappal lezáruló, hallgatóinkra irányuló szociológiai felmérésünk mellett új honlapunkon hamarosan megnyitjuk a webáruházunkat, ahonnan nemcsak az országból, hanem külföldről is lehet Tilos-logóval ellátott termékeket vásárolni, valamint szeretnénk egy állandó Tilos-klubot üzemeltetni, ahol dj-ink zenélnek majd" - vázolja Kovács Ágota. A cél tehát a több lábon állás, vagyis az anyagi biztonság és önállóság megteremtése.
(Az [origo] több munkatársa részt vesz a Tilos Rádió műsorainak szerkesztésében.)Tilos Rádió: A székely nagygyűlés szélsőséges nacionalista csürhe Autonómia?
Mi a fenének ez?
Magyar Nemzet Online - 2OO6. március 17.
A Tilos Rádió egyik csütörtöki műsorában az egyik műsorvezető szélsőséges nacionalista csürhének nevezte a március 15-i székely nagygyűlést, amelynek egyébként a helyszínét sem ismerték. Elhangzott: ez is egy olyan esemény, amelyen a holdkóros politikusoktól feltüzelve az emberek mindenféle légvárak mellett kiállnak. A műsorvezető szerint Tőkés az a „figura”, akivel szemben különösen megáll a csürhe kifejezés. (Letölthető hanganyaggal)
A március 15-én Székelyudvarhelyen – egyébként a legnagyobb rendben – lezajlott székely nagygyűléssel kapcsolatban telefonált a Tilos Rádió egyik hallgatója a csütörtöki műsorba, valamivel 12 óra előtt. (A műsor vezetői – nevük nem érdekes – korábban éppen azzal próbálkoztak, hogy eltereljék a szót a politikáról, s a fertőzésekről, miegyebekről cseverésztek.)
A betelefonáló méltatta a székelyek rendezvényét, történelmi eseményként értékelve azt, hogy az erdélyi magyarok ki mernek állni céljaikért.
A műsor egyik vezetője szerint viszont a határon túli magyarok nap mint nap kiállnak „holdkóros politikusaiktól feltüzelve” mindenféle „légvárak” mellett. A betelefonáló által említett rendezvényben is egy „ilyen szélsőséges, nacionalista csürhe-jellegű megmozdulást” vélt látni, bár azt elismerte, hogy „utólag” nem hallott semmit a dologról, de az előzetes beszámolókat ismerve ez volt a benyomása.
A másik műsorvezető kijelentette, hogy ő végignézte a kézdivásárhelyi eseményeket, s bizony voltak ott normális megnyilvánulások is, mint például Markó Béláé. Másrészt viszont voltak ott „irradenta” (sic!) megnyilvánulások is.
A betelefonáló ugyan nehezményezte kissé a műsorvezetői megnyilvánulásokat, de azért újra megismételte: az ottani magyar közösség fennmaradása érdekében kénytelenek az autonómiát kivívni.
Mi a fenének ez?A műsorvezetők erre azzal próbálták meggyőzni őt, hogy mivel Románia az Európai Unió tagja lesz hamarosan, ennek az autonómiatörekvésnek már semmi értelme. Mint mondták, Trianon után még lett volna ennek értelme, de most nem is értik, mi szükség egy ilyen rendezvényre, ahol keményen „megy a trianonozás, meg az összes többi árpádsávos cucc”. „Mi a fenének ez?”
Az egyik műsorvezető megjegyezte: 2006-ban akkor állunk ki legjobban a határon túli magyarokért, ha minél többet megteszünk azért, hogy Románia az unió tagja legyen. Nem pedig azt kell tennünk, hogy „kreálunk ottani kiskirályokat, akiket aztán a hazai politikai céljainkra felhasználhatunk”, meg filléreket csúsztatunk nekik azért, hogy aztán „odajárhassunk parádézni”. (Erre már a betelefonáló is letette a telefont, bár előbb illedelmesen elköszönt.)
A következő betelefonáló visszautasította a csürhe kifejezést, amire a műsorvezetők egyike azzal válaszolt, hogy ami Erdélyben történt, nem egyéb, minthogy „erdélyi megélhetési politikusok szerencsétlen embereket összeterelnek egy helyre”, s azt mondják nekik: most forradalmat csinálunk.
Egy harmadik betelefonáló kifejtette: sajnálja a témát felvető hallgatót, mert a Tilos Rádió a legrosszabb hely, ahol ezt elmondhatta, hiszen a Tilos elég ellenséges a határon túliakkal szemben. A műsorvezetők szerint ez nem a rádió, legfeljebb az ő hozzáállásuk, de ebben semmi tendencia nincs.
Az egyik műsorvezető némiképp visszakozva megjegyezte: a csürhe szó talán nem is volt idevaló, ám a másik szerint nagyon is megállta a helyét.
A negyedik betelefonáló végre felvilágosította a stúdióban ülőket: a székely nagygyűlés nem Kézdivásárhelyen, hanem Székelyudvarhelyen volt. A hallgató kifejtette: nem szabad ezt összekeverni az RMDSZ-szel. A nagygyűlésen szerinte Tőkés „elég rendesen elkente Markó száját” – sajnos, tette hozzá, ezen aztán fel is háborodott rendesen a betelefonáló, mert nem tudja – mint mondta –, milyen támogatást vár ez a „ jóember” (mármint Tőkés), aki megint beleszól a hazai dolgokba is.
A csürhéző műsorvezető erre megjegyezte: „Tőkés az a figura, akivel szemben jogosnak” érzi a csürhézést, mert ő az az ember, aki bármilyen célért „összetrombitál” 1-2 ezer embert.
A betelefonáló közbeszólt: „Tőkésből Chrudinák csinált valakit...”, mire a nem csürhéző riporter próbálta megvédeni Tőkést, mondván: hatalmas érdemei voltak a romániai forradalomban.
Társa azonban egyetértett a hallgatóval. Tőkés szerinte is alapvetően mindössze Chrudinák sztorija volt.
Hát így sikerült csütörtökön délelőtt nem sokkal politikamentes műsort varázsolni a Tilosban.
Néző LászlóLovas István jegyzete
Kossuth Rádió/Vasárnapi Újság
Elhangzott: 2006. március 19.
Teljes anyag: (radio.hu
A kormány és az őt kiszolgáló cseléd értelmiség jól elvannak egymással és természetesen a magukat szocialistának nevező volt kommunista milliárdosokkal, akik 4 évvel ezelőtt az akkori kampányban azt ígérték, hogy árkokat temetnek.
(…) De szájkosarat kell tenni azokra is, akik a nemzet többségét meg akarják gyilkolni. Például a Tilos Rádióra, amely 2003. karácsonyán a keresztényeket akarta halomra ölni, miközben e rádiósok az éteren arról csevegtek, ki tudja milyen megfontolásból, hogy ők mind zsidók. Mivel egy gyilkos indulatú elhíresült rádió érezte és érzi a kormány iránta megnyilvánuló jóindulatát a tőle kapott támogató pénzek formájában, a múlt csütörtökön immár szélsőséges nacionalista csürhének nevezte e Tilos Rádió a március 15-i székely nagygyűlést. Hónapokkal azután, hogy a Tilos Rádióból megismert Pajzs Miklós vezető ellenzéki újságírók és politikusok legválogatottabb és legkegyetlenebb meggyilkolására buzdított. Mégpedig egy olyan Gyurcsány-kormány idején, amikor a kádári restaurációs törekvéseknek se szeri, se száma kezdve a magyar zászlót felsőbb parancsra elszállító rendőrségtől, amely szintén felsőbb parancsra politikai rendőrséggé visszaalakulva tiltja be törvénytelenül a kormányt bíráló tüntetéseket, vagy ahol a kádári idők egykori rossz emlékű prominenseit tüntetik ki éppen a nemzeti ünnep alkalmából, holott a nemzet jó része ezen emberekben látja sorsuk elrontóit. A Gyurcsány-féle sintértelepre zárt - kutyaként mondom - a gyűlölködő mindig harapásra kész, gyilkos indulatú veszett kutyákat nem finanszírozni kell, hanem a falka jóléte és együtt tartása érdekben szájkosárral visszafogni, ami remélhetőleg most már mihamarabb megtörténik. (…)
Finanszírozás és nonprofit szféra
Modellválság kellős közepén?
Hvg.hu/Műértő - 2OO6. április
A rendszerváltással egyidősek a kultúrafinanszírozásról szóló viták. Sok, kevés, vagy semennyi államot? Kinek a dolga megteremteni a magánmecenatúra és a szponzoráció igazi kultúráját? Milyen mértékben vegyen részt a közönség a neki tetsző kulturális produktumok finanszírozásában? A posztszocialista kultúrafinanszírozás két modell között, régi megszokások fogságában őrlődik.
(…)
Az „arccal az állami források felé” felfogás nem kedvez az új forrásokat, új lehetőségeket kereső, piacorientált menedzsmentstratégiáknak. Vajon ez az oka, hogy a művészeti menedzserképzésből kikerülők nem a kortárs művészet terepén kötnek ki? Süvecz Emese és Szoboszlai János szerint inkább az, hogy hiányos a képzés, aki ma menedzsmentet akar tanulni, külföldre megy. Akárhogy is: a fundraising profi technikái nem honosodtak meg minálunk. Jól látszott a tavalyi „nyílt leveles” esetekből, hogy nincs hova (és hogyan) nyúlni, ha elapad a központi infúzió. Az Artpool egyébként épp a válság napjaiban egy ilyenfajta technikát próbált meg alkalmazni, amikor támogató fesztivált rendeztek, és közvetlenül a kortárs művészet közönségét próbálták megmozgatni a finanszírozás érdekében. Bár az ilyesmi is némi erőforrást igénylő tevékenység, ami azt illeti, az efféle technikák komoly bevételt jelentenek a nonprofit színtéren. Csak az szja-s egy százalékokból 6,9 milliárd forint került - 2004-es adatok szerint - a civil szférába, s noha az örökségvédelem és a kultúra nincs képviselve a 100 legtöbbet kapó szervezet listáján, a területre az összes pénz közel 20 százaléka érkezett. Volna „tartalék” tehát a közönség zsebében is? Elleshető modellek is akadnak. Évről évre ott a Top 100-ban a Tilos Rádió, s mint a Műértő kérdésére Kovács Ágota, a Tilos Kulturális Alapítvány ügyvezetője elmondta, mára a fenntartásuk 50 százalékát a közönség állja. A Tilos ugyan más helyzetben van, mint egy nonprofit művészeti intézmény, médiumként sokkal könnyebben éri el és „mozgatja meg” saját táborát, ám az a művészeti színtéren is tanulságos lehet, mennyire tudatosan használják a fundraising-technikákat. A Tilos-Maraton, vagyis az adományozó hét alatt 2005-ben 2,8 millió forint jött be, az egy százalékokból 2004-ben 7 millió, s év közben is folyamatosan megkeresik saját közönségüket, pontosan megnevezve, mire, minek a megvásárlásához kérnek pénzt. A támogató partik és rendezvények pedig folyamatosak. Egy galéria, egy archívum, egy művészeti műhely meglehet, kevesebbhez jutna így, de talán meg lehetne próbálni, mennyire érzik úgy maguk a látogatók, hogy nagyobb szerepet vállalhatnának egy-egy hely fenntartásában.
Nagy GergelyTilos rádiózás - szabad rádiózás (Egy szakdolgozat elé)
aPart Magazin - 2006. május 04
Egerben van két helyi rádió. Vagy három? Vagy másfél? Nem is igazán érdekel, mert nem hallgatom egyiket sem.
Egerben nincsenek számomra érdekes műsorok a rádiókban, nincsenek izgalmas zenék és nincsenek karakteres műsorvezetők.
Szeretem a rádiót, de Egerben az éterből nem kapok semmit. Marad a net.
Pedig lehetne Egerben olyan rádió, amelyikben nem csak 35 mai kommersz sláger üti szét a város ritmusát, amelyikben kritikus emberek mondják el, hogy szerintük mi a rossz és mi a jó, amelyikben lehetne kulturáltan vitázni, és előre tekinteni. Lehetne olyan rádió, amelyik felvállalja a többség és a kisebbség gondjainak bemutatását, vagy amelyikben nem pénzért, hanem lelkesedésből csinálnak fiatalok (vagy idősek) műsorokat, és amelyből nem az az örökös kényszeredetten mosolygós hang áradna, amelytől borsózik a hátam, hanem amelyben emberi hangú emberek vezetnének műsort.
Persze egy ilyen közösségi rádiót nem egyszerű összehozni. Ez a fajta rádiózás egy külön világ, és a kereskedelmi rádiózástól gyökeresen eltérő mentalitást igényel. Hogy milyet, az ma Magyarországon nem ismeretlen. Azért nem, mert volt néhány olyan úttörő kezdeményezés a rendszerváltás után, amelyik előkészítette a terepet a hazai közösségi rádiózásnak.
E kezdeményezések közül kétségtelenül a budapesti Tilos Rádió a legismertebb. Kalózrádióként indultak 1991-ben, később frekvenciát kaptak, még később elvették tőlük a sugárzás jogát, aztán megint szólhattak az éterben. Volt, hogy büntették őket, volt hogy dicsérték őket. Kalandos, izgalmas és tanúságos történet ez annak, akit érdekel a szabad rádiózás vagy a média rendszerváltozás utáni története.
Debreczeni Laci szakdolgozatában a "Tilos Rádió története és munkássága" elevenedik meg. Megismerhetjük a Tilos eltelt 15 évének történetét, ami önmagába véve is fordulatos, de ami szerintem ennél is fontosabb: ebből a sztoriból, meg lehet tudni, hogy mi az a városi közösségi rádiózás.
Ha meglátjuk, azt, hogy itt nem a profit a lényeg, hogy itt közösségek, barátok vezetnek műsort, hogy itt nem a kommersz slágerlisták, hanem a sokszínű változatosság irányítja a zenei kínálatot, hogy ilyen rádióadásba élőben be lehet telefonálni, akkor megértjük, hogy a Tilos Rádiónak miért ilyen kalandos a története. És hogy miért izgalmas a közösségi rádiózás - a szabad rádiózás.
Egerbe pedig kellene egy ilyen közösségi rádió!
Törő
(Debreczeni László: A Tilos Rádió története és munkássága. Szakdolgozat. Eger. 2006)
breakdown.agria.hu
Független térerő
Népszabadság Online - 2006. május 12.
A rádiózásban rejlő művészeti lehetőségeket kiaknázó nemzetközi radio.territories eseménysorozat folytatódik. A Tilos rádió egy teljes tematikus napot szentel az eseménynek, bevonva a műsorkészítésbe a helyszíneken jelen levő közönséget is.
Immár második alkalommal kerül sor a Tilos Rádió szervezésében Budapest frekvenciáinak meghódítására, a beavatkozásra.
A 2006 szeptemberéig tartó nemzetközi összefogás fő célja, hogy a független rádiózás új lehetőségeit térképezze fel; hogy a több mint 100 éves technológián alapuló rádiót a megszokottól eltérően, művészeti eszközként használják és nem utolsósorban az is, hogy az akció kapcsán valódi viták, beszélgetések jöjjenek létre a civil műsorszórásról.
Míg a radio.territories eseménysorozat első akciójában többnyire médiaművészek vettek részt, addig ebben az évben a város lakói szólnak a város lakóihoz. A Tilos Rádió munkatársainak segítségével csoportokba rendeződve egy-egy rádióadót építenek, majd különböző tartalmakat hoznak létre, amiket május 10-től 13-ig négy jellegzetes budapesti helyszínen: a Millenáris Parkban, a Kőlevesben, a Szimplakertben és a Tűzraktérben sugároznak.
A Tilos rádió egy teljes tematikus napot szentel az eseménynek a rádió történetét a középpontba állítva. Erre május 13-án, a beavatkozások zárónapján kerül sor. A rádió műsorkészítői a négy helyszínre kitelepülve, élő körbekapcsolásokkal gazdagítva műsoraikat számos, rádiózással kapcsolatos kérdést érintenek, bevonva a műsorkészítésbe a helyszíneken jelen levő közönséget és a radio.territories projekt résztvevőit is.
A Millenáris Parkban a Mobile Studios nevű 2000-ben indított, szintén nemzetközi projekt három konténere is ott lesz, melyeket a Tilos Rádió munkatársai használnak majd.
Az eseménysorozatot a Tűzraktérben rendezett koncertek és DJ szettek zárják le.