sajtó 1994

Frekvenciát pályáz a Tilos Rádió

A budai Avar presszóban tájékoztatót tartottak az 1991. augusztus 21. óta adásait sugározó Tilos Rádió munkatársai tegnap. A magát Szabó Györgyként megnevező munkatárs elmondta, hogy augusztus 8-án éjféltől beszüntette műsorainak sugárzását a Tilos Rádió. Ennek oka az, hogy a kormányzat augusztus 15-i hatállyal pályázatot hirdetett a nem kereskedelmi rádiók működésére. Szabó közölte, hogy a két év óta sugárzott heti 18 órás műsort eddig harmincan készítették, szerkezetileg benne az alternatív rockzene dominált, és csak a műsoridő 20 százalékát kitevő időartamot szentelték a különböző kisebbségi, illetve szociális kérdéseknek. Céljuk az volt, hogy a körülbelül húszezer hallgatót a nemzeti médiák akadémikus stílusától eltérően, közvetlenebb hangnemben szólítsák meg.

A továbbiakban a Tilos Rádió munkatársa kitért a frekvencia elosztásnál pályázó 48 rádió és a pályázati rendszer korrektségének kérdésére. A jelenlegi médiahelyzet alapvető okának a médiatörvény hiányát tekintette, ugyanakkor kételyeinek adott hangot a most kiírt pályázati rendszer kapcsán. Érdemben viszont sem ezt az állítást, sem pedig a Tilos Rádió pályázatának részleteit nem taglalta, de tisztázatlan kitételnek minősítette a pályázati kiírásból a "bizonyítható nyelvi igényesség" feltételét. Az összes többi kritériumnak - szögezte le Szabó - megfelel az eddigi kalózrádió műsorstruktúrája. Alapelveikről szólva, a már említett hangnemváltozáson kívül a napi politikától való mentességet jelölte meg műsor összeállítási elvként.

A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének szóvivőjeként Lázár Guy a kormányzatot bírálta és bizonytalannak tartotta a jelenlegi pályázat okán, amiért nem tárcaközi bizottság dönt -médiatörvény hiányában - a mostani frekvenciaelosztásról, melynek végeredményét október közepéig hirdetik ki. Kifogásolta azt is, hogy a szakmai szervezeteket nem vonják be a döntésbe, ugyanakkor visszautasította a szakértőként való részvétel lehetőségét a pályázatok elbírálásánál. A szóvivő hangot adott azon meglátásának, miszerint nem történt meg a rendszerváltás az elektronikus sajtó berkeiben, s leszögezte: a kormány azzal bizonyíthatja ennek ellenkezőjét, ha engedélyezné a Tilos Rádió működését.

(békés)

Adásszünet a Tilos Rádióban

A Tilos Rádió kétéves működés után, augusztus 8-án, ideiglenesen felfüggesztette adásait.
Az ok: a frekvenciatörvény elfogadásával megváltozott jogi helyzetbe került a "kalózrádió". A Tilos műsorkészítői is élnek a helyi rádiók számára kiírt frekvencia-pályázat lehetőségével,
s ringbe szállnak a legális adásért. Erről a döntésükről tegnap számoltak be.

A Tilos Rádió készítői szerint napi 18 órás adásaikat (melynek 60-80 százaléka zene volt) mintegy 20 ezer hallgató fogta. A rádió olyan alternatív értékek mentén szerveződött, mint a kisebbségek, és a környezet védelme.

Mint elmondták: kétségekkel küzdve adták be pályázatukat. Egyrészt a pályázat elbírálásának kiírása számukra értelmezhetetlen elemeket is tartalmaz (így a nyelvi igényesség bizonyítása), másrészt magukon tesztelik le az elbírálás jogosságát. Ha úgy látják, a kiírt 48 frekvenciából előre eldöntötten adnák ki engedélyeket, vagy nagyon "egysíkú" lesz a friss engedélyű rádiók "összképe" akkor a Tilos Rádió - bár jóval nehezebb körülmények között - újraindul.

Az adó a belpolitikai élet napi eseményeivel továbbra sem kíván foglalkozni. Elveik, s a rádió működésének módja, ritka példája a hazai alternatív rádiózásnak. Ezért is szeretnék tevékenységüket pályázaton elnyert frekvencián folytatni hangzott el a sajtótájékoztatón.

D. G.
ELNÉMULT A TILOS

Mintha csak egy második világháborús kémfilm forgatókönyve lenne, úgy kezdődik a történet. Vasárnap éjszaka elnémult a 95,5 MHz-en sugárzó titkos rádióállomás. A folytatás már ugyanezen film paródiájába illenék, merthogy a rádióállomás önszántából némult el, remélve, hogy amikor újra megszólal, többé már nem lesz Tilos! Üldözött, föld alá kényszerített. Pontosabban automobilba kényszerített, hogy a Frekvenciagazdálkodási Intézet bemérő kocsijai - lásd német rádióskocsik egyre kisebb területen azonosítják a hős szovjet felderítő rádióadóját - valamivel több időt töltsenek el az adó tartózkodási helyének megállapításával.

A Tilos rádió negyven wattos adója egyébként már jó másfél éve egyetlen helyen tartózkodik, amelyet természetesen az - FGI emberei is ismernek, de nem háborgatják őket. Most már nem is háborgathatják, mert a Tilos munkatársai úgy döntöttek, hogy frekvenciaengedélyért folyamodnak. Azaz bíznak abban, hogy a. kultuszminisztérium a hónap közepén valóban kiírja a pályázatot a stúdióengedélyekre: Úgy gondolják, hogy amíg eldől a legalitás kérdése, addig nem akarnak tilosban járni. Mint tegnapi sajtótájékoztatójukon megtudhattuk, lehet, hogy a számukra kedvezőtlen döntés után sem. A Tilos rádió ugyanis jelenleg alapítványi pénzekből tengődik, s munkatársainak hitvallása szerint tevékenységük nem szolgálhatja sem a politikát; sem a kereskedelmet. Arra a kérdésre, hogy akkor mégis miből fizetik számláikat, az alapítványra való hivatkozás volt a válasz. Hogy kinek áll érdekében alapítványon keresztül pénzelni egy olyan tevékenységet, amiből a mecénásnak ezek szerint semmiféle haszna nem lehet, az legfeljebb sejthető.

P. J.
MÉG TILOS A TILOS

Elméletileg nem csak a nevük Tilos, a gyakorlatban azonban az elmúlt másfél évben a hatóságok nem nagyon törődtek velük. A két éve tilosban működő Tilos Rádió eleinte egy kocsiból sugározta adásait. Két munkatársukat egyszer el is kapták, az ügy bíróság elé került, de az illegális tevékenységet végül nem tudták rájuk bizonyítani. Másfél éve egy lakásból sugároznak, a Frekvenciagazdálkodási Intézet tulajdonképpen be is mérhette volna a stúdiót. Talán tudták is, hol vannak, ám mindeddig nem ütöttek rajtuk. S most egyelőre nem is fognak, a legalább húszezer budapesti által hallgatott Tilos ugyanis augusztus 8-án éjfélkor ideiglenesen felfüggesztette műsorainak sugárzását.

A munkatársak ennek ellenére továbbra is szeretnék megőrizni anonimitásukat. Ezért aztán a kalózrádióban elhangzó álneveiken mutatkoztak be azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet azért szerveztek, hogy a frekvenciák elosztása előtt a terveiket ismertessék.
A beszélgetés színhelyéül az Avar presszót jelölték meg, ami kimondottan ideális hely erre a célra. A Hegyalja úton özönlő kocsisor zajától az asztaloknál elhangzó beszélgetéseket a világ legjobban felszerelt kémszervezete sem tudná lehallgatni, a rádió szóvivőjének néha még ahhoz is kiabálnia kellett, hogy a közelben ülők megértsék.

Az alternatív adó munkatársai azért hagyták abba a sugárzást, mert eldöntötték: részt vesznek a nem kereskedelmi rádiók számára hamarosan kiírandó, frekvenciákat elosztó pályázaton. Eddig sem önszántukból működtek kalózadóként, s mindenben megfelelnek a pályázati kiírásoknak. Az előjeleket ugyan nem tartják a legbiztatóbbnak, de előre nem állítják azt, hogy az elosztás részrehajló lesz. A 48 frekvencia közül jutnia kell néhánynak olyan adók számára is, mint a Tilos.
A rádió továbbra is politikamentesen, reklámok sugárzása nélkül kíván működni, az adások készítői pedig amatőrök, nem kapnak fizetést. A műsor 60-80 százalékát eddig is a komolyzene, a dzsessz, az alternatív rock tette ki, a zenei blokkok között pedig olyan témákról beszélnek - a legkülönfélébb kisebbségekről, a környezetvédelemről -, amelyek más rádióban nem kapnak elegendő helyet. Szerintük a tömegkommunikációban nem az jelentené a rendszerváltást, ha a közszolgálati adók régi munkatársait kicserélnék, hanem ha újfajta adók indulhatnának.

(KECSKÉS)