Sajtó 1991

| 2022 | | 2020 | | 2019 | | 2018 | | 2017 | | 2016 | | 2015 | | 2014 | | 2013 | | 2012 | | 2011 | | 2010 | | 2009 | | 2008 | | 2007 | | 2006 | | 2005 | | 2004 | | 2003 | | 2002 | | 2001 | | 2000 | | 1999 | | 1998 | | 1997 | | 1996 | | 1995 | | 1994 | | 1993 | | 1992 | | 1991 |


Kalózrádió Budapest
Népszabadság - 1991.09.03.

Új rádióadó kezdte meg működését az elmúlt hét szerdáján. Tilos Rádió néven az FM 95,5 hullámhosszon hetente háromszor (hétfőn, szerdán, pénteken) sugározza 16 és 20 óra között műsorait.

Föloldották talán a moratóriumot? Megkezdődött az űrbéli barázdák szétosztása? Korántsem. Tart még a moratórium. (Jobb volna persze moratórium helyett engedélyhalasztást mondani. Jó volna, ha a magyar nyelv és a magyar érdekek politikus strázsái végre magyarul beszélnének. Ezt kívánja a magyar nyelv védelme és a demokratikus érdek, hogy közember is tudja, miről szólnak a lateiner fiskálisok.)

A halasztás szó használatánál a most rádiózásba kezdett fiatalok szívesebben hallották volna, hogy megkezdődött az engedélyek elmulasztott kiadása. Vártak, vártunk. A fiatalok cérnája elszakadt. Úgy tapasztalták, a törvényhozók más irányú elfoglaltságuk miatt jó ideje halogatják a rádióengedélyeket: maguk fogtak dologba.

Szó se róla: törvénytelenül járnak el. Végighallgatva első két adásukat, gyanítom: gyanakszanak, hogy az engedélyek visszatartása mögött érdekek húzódnak meg. Anyagi érdekek meg pártérdekek. A Tilos Rádió létrehozói türelmetlenek lettek kivárni az időt, hogy törvény szabályozza a frekvenciáknak, mint vitézi birtokoknak szétosztását. Türelmetlennek mutatkoztak a hullámhosszkalózok a lassan cseperedő magyar demokrácia toporgásait szemlélve. Mert nem óhajtottak csöndes szemlélők maradni: Leckét adnak most szemtelenül a 95,5 hullámhosszon demokratikus rádiózásból, leckét demokratikus gondolkodásból, Kócos rögtönzésű rádióadásaikban meghirdették: nemcsak a szabadon hagyott hullámhosszt akarják kihasználni, a parlagon hagyott igényeket is kielégíteni igyekeznek. Azokhoz a hallgatókhoz fordulnak, akiket a közszolgálati rádiózás vagy a kereskedelmi hajszoltságú rádiózás nem elégít ki.

Törvénytisztelő állampolgár volnék, megvárom mindig a zöld jelzést, a sárga fénynél nem lépek az úttestre mégis régóta nem örültem ennyire törvénytelenségnek, mint most, ezen ifjú törvénysértők és szokásjogteremtők paragrafus kihágásának.

Tudható: az éter újrafelosztása mögött pártérdekek lapulnak. Ha föloldják majd a tilalmat: áradnak ránk a reklámok. Hirdetnek gépkocsit és hűtőszekrényt, és hirdetnek majd pártérdeket. De miként a franciák és a vallonok csetepatéi közt szelíden megkérdezte a viccbéli Kohn bácsi: Tessenek mondani, hova álljanak a belgák?, megkérdezendő: mit tegyenek azok, akik minden párton kívüliek, mégis akad mondanivalójuk?

Mások sugározzák a rágógumi zenét és a rágógumi eszméket, sugározzák az úgy-legjobb-ahogy-van megnyugtatását. A Tilos Rádió fiataljai higgadtan elemzők, szokatlanul udvariasak, meghatóan türelmesek ellenvéleményekkel szemben, sőt: noszogatják és várják az ellenvéleményeket, magukra veszik a kisebbségek érdekvédelmét (behirdették leendő műsoraikon belül a roma nyelvű romaadásokat).

Éterbeli Hyde Park Cornert igyekeznek működtetni. Adásba lépett hát a hallgatag többség. Megszólalt zenéjük: dél-amerikai, afrikai, vagy éppen magyar népi muzsika. Más zenei ízlés tolakodott be a lebilincselt hullámhosszak közé. Szamizdat-rádió indult. Kergeti is őket a volt ellenzékiek rendőrsége, mint törvénysértőket. Nem szponzorálja rádiójukat a kutya sem. Harmincezer forintra rúg kalózadójuk költsége. Egy ágy szélén kuporogva mondják be demokratikus szemtelenségeiket. Bedobós telefonnal csináltak interjút közéleti kitűnőségekkel: mint vélekednek a kalózrádiózásról. Titkos helyről hallatják tilos hangjukat a frekvenciafoglalók. Illegalitásból szólnak a széles nyilvánossághoz. Fiatalok tanítják demokráciára az öregebbeket.

Elaggottként köszöntöm őket. Szurkolok sikerükért. Csöndben fohászkodom: sose intézményesüljenek, mert annyi karón láttam én már varjút, vagyis annyi ifjú forradalmárt láttam hirtelen honatyai szakállat ereszteni.

Maradjanak borotválatlanok, de élesek, akár a borotva!

M. G. P.


Lebukott kalózrádió
Népszabadság - 1991.09.04.

Hétfő délután a Tilos Rádió megkezdte behirdetett időben kalózadását. Háromnegyed órával adásuk megkezdése után leparkolt föld alatti stúdiójuk háza előtt, egy rózsadombi utcában a Rádióellenőrző Kirendeltség vezetője, aki közölte: rádiózavart észleltek, ellenőrizték az antennát a házban. A titokban settenkedő rádiózók sebtiben összekapták felszerelésüket; menteni a mentendőt. Megérkezett utóbb a Frekvencigazdálkodási Intézet jogi és igazgatási osztályának vezetője. Úri módon tárgyalásokba kezdett az éter szegénylegényeivel. A tájékoztatást Szabó Bálint, a Tilos Rádió vezetője adta lapunknak. (Fejemet rá: álnéven mutatkozott be, mivel munkatársai Szabó Eszter, Szabó György, Szabó Tamás stb. nevekre hallgatnak. Tehát ez egy underground Szabó család.

Kéznél volt véletlenül egy kitöltetlen űrlap, amin kérvényezhette volna a Tilos Rádió a hullámsávengedélyt. Csatlakozhattak volna a másfélszáznál több várakozóhoz.

Kedd délelőtt dr. Ballai Éva, a fent említett osztály vezetőnője rendkívül türelmes és művelt hangnemben elmagyarázta munkatársunknak a két év és három hónapja húzódó moratórium szította nehézségeket, és munkájuk törvénymegőrző szükségességét. Roppant meggyőző volt. Ezúton kell a frekvenciaellenőrök elnézését kérni tegnapi számunk azon kitételéért, miszerint a volt ellenzék rendőrsége hajkurászná az ifjú partizánrádiósokat. ők valóban a kötelességüket teszik. Nem hatalmaskodnak. Nem fenyegetőznek. Kulturáltan és udvariasan végzik kötelességüket: a törvények betartását.

Vagyis: sokban finomodott az elnyomás. A Tilos Rádió törvénysértésére még sokáig szükség tesz.

Kedd délután a tv Szószóló című műsorában megszólalt Hazay István frekvencia-főigazgató is. ő is higgadt volt. A nyilatkozó rendőrhatósági képviselő is.

Ma szerdán a Tilos Rádió ismét ad. Árgus fülű frekvenciacsőszök újra lefülelik őket.

Ki-ki teszi a dolgát.

M. G. P.


Jogállamban nem kell kalóz
168 óra - 1991.09.10.

Az egykori szamizdatos Kőszeg Ferenc képviselővel Mécs Mónika, a Fekete Doboz munkatársa készített hosszabb interjút. Ennek rövid részletét közöljük az alábbiakban.

Ön mint egykori szamizdatos, hogyan fogadta a kalózrádió színre lépését?

Azt gondolom, jogállam van, a törvényeket be kell tartani, tehát nem tudom helyeselni azt, hogy egy kalózrádió működjék. Másrészt azt sem helyeselhetem, hogy itt hosszabb ideje frekvenciamoratórium van. A kormány lehetetlenné teszi, hogy a különböző magán-rádiótársaságok, magán-tévétársaságok színesebbé, plurálisabbá tegyék a magyar sajtóviszonyokat.

Önök annak idején szamizdatot gyártottak, tiltakozva valami ellen. Ezek a fiatalok ma ugyanezt teszik. A képlet végül is némileg azonos, mégis elítéli őket...

Más az alaphelyzet. Mi akkor arra hivatkoztunk, hogy a szólásszabadság alapvető emberi jog. És itt akkor a jogszabályok tételesen tiltották a szólásszabadság gyakorlását, annak ellenére, hogy az alkotmányban valamilyen homályos fogalmazásban ez mégiscsak benne volt. Mi azt gondoltuk, hogy az emberi jog. gyakorlása akkor is lehetséges, megengedett, ha azt jogszabályok és hatósági intézkedések tiltják. Ma azért - gondolom és remélem - jogállamban élünk, amelynek alapja az, hogy semmiféle olyan akciót nem helyeselhetek - parlamenti képviselőként kivált nem -. amely szemben áll a jogszabályokkal.


A demokrácia szamizdatja
168 Óra - 1991.09.10.

Moratóriumtörők

Augusztus 21-én merőben szokatlan, tiszta, új hangot hallhatott az érzékeny fülű rádióhallgató. Megszólalt az első hazai kalózadó, amely a főváros különböző pontjairól sugározta - ahogyan a műsorkészítők meg-fogalmazták - független adásait. Akárhogyan is: megtört a két és fél éves frekvenciamoratórium csendje, újra meg újra felhangzott a Tilos Rádió szignálja. Készítőivel - ahogy egyik napilapunk is nevezte őket -, az underground "Szabó család" képviselőivel Borenich Péter beszélgetett.

"Itt a Tilos Rádió, Budapest, a 95,5 megaherzes ultrarövidhullámon. A rádió a Nemzetközi Távközlési Unió által be nem jegyzett hullámsávon sugároz. A Tilos Rádió adását egyetlen állam egyetlen parlamentje vagy kongresszusa sem támogatja."

Ebben a műsorban az a szokás, hogy a riport-alanyokat bemutatjuk. Nem tudom, elárulhatják-e a nevüket?

SZABÓ BÁLINT: Persze. Szabó Bálint vagyok.
SZABÓ TAMÁS: Én meg Szabó Tamás.

Azt hallottam, hogy mindenki Szabó álnéven szerepel, aki a Tilos Rádiónál dolgozik.

SZ. B.: Igen, a Népszabadság is megírta már, hogy mi vagyunk az underground Szabó család.

Milyen rádió a Tilos Rádió?

SZ. B.: A Tilos Rádió olyan rádió, amely több okból nem veszi figyelembe a frekvenciamoratórium létezését.

Milyen okokról van szó?

SZ. B.: Jó ideje, hogy államigazgatási határozatot hoztak arra, hogy frekvenciamoratóriumot rendelnek el. Mi úgy képzeljük, hogy alapvető emberi, állampolgári jogokat ilyen határozattal nem lehet törvényen kívül helyezni. Tudomásunk szerint a parlament nem hozott törvényt, hogy moratóriumot rendel el. Úgy gondoljuk, moratóriumot csak törvénnyel lehetne elrendelni.

SZ. T. : Volt alkalmam egyszer egy évig tanítani, és az egyik legjobb diákomat ki akarták tenni az iskolából, mert túl sokat hiányzott. Megkérdeztem, hogy miért, hiszen ő a legjobb. Azt mondták, azért, mert törvénytelenül sokat hiányzott. Erre én azt mondtam : hát ha ez a törvény, akkor ez rossz törvény. Ha pedig egy törvény rossz; meg kell változtatni. Ezért vagyunk itt.

SZ. B.: Tudomásunk van arról, hogy a jelenlegi törvénytervezetek két kategóriát különböztetnek meg a frekvenciamoratórium feloldása után. Az egyik közszolgálati, a másik pedig a kereskedelmi rádiózás és televíziózás kategóriája. Mi egyikbe sem tartjuk magunkat beskatulyázhatónak. Úgy gondoljuk, szükség lenne esetleg egy olyan kategóriát is beiktatni, amely mindentől- a politikától a pénztől is - független rádiózást tesz lehetővé.

SZ. T. : Szeretnénk az egyszemélyes kisebbségtől kezdve mindenkivel foglalkozni. Biztos mindenki látta már a városban azt az embert, aki e kormánykereket szerelt a biciklijére, meg mindenféle püntyümüntyüket. őt is kisebbségnek tartjuk. Vannak aztán, akik magányosan élnek, ők is kisebbséget alkotnak. Mindenkit kisebbségnek tartunk, aki - valamilyen oknál fogva- nem folyhat bele az úgynevezett nagy dolgokba.

Ha van közszolgálati rádió és van kereskedelmi rádió, saját magukat hogyan határoznák meg?

SZ. B.: Független rádióként.

A Tilos Rádió kapcsolódik-e valamelyik politikai párthoz vagy szervezethez?

SZ. B.: Nem, pártoktól is teljesen független. És az is marad, amíg él és mozog.

SZ. T. : Annyiban mégis kapcsolódik pártokhoz, hogy mindenki megszólalhat nálunk, aki nem képvisel olyanfajta szélsőséget, amely vagy alkotmányellenes, vagy nekünk nem szimpatikus. Mert mi azt is vállaljuk, hogy nálunk az megy, ami nekünk tetszik.

Milyen műsorokat készítenek?

SZ. B.: Vannak kulturális ajánlataink, ezen belül könyvismertetéseink. Lesz cigány nyelvű műsorunk. Vállaltuk, hogy különféle polgári csoportok szócsövévé legyünk. Vállalni fog azt is, hogy akár anarchisták szövegét is közöljük. Vállaljuk a feministákat, vállaljuk a homoszexuálisokat, vállaljuk a leszbikusokat. A mai műsorral indult tizennyolc részes hajléktalan-sorozatunk, amelyet szakemberek állítanak össze.

Rádióhoz pénz is szükséges. Honnan tudnak pénzt szerezni?

SZ. T. : Hát, én nem vagyok annyira meggyőződve arról, hogy a rádióhoz olyan sok pénz szükséges. Mi nagyon minimális tőkével dolgozunk, annyira minimálisból, amelyből ezt a mi frekvenciagazdálkodók által primitívnek nevezett adónkat működtetjük. Nálunk mindenki ingyen dolgozik, kedvből és szeretetből. Mindenkinek van otthon magnója, lemezjátszója, amelyet be tud dobni, és - ne adj' Isten még egy -mikrofont is megengedünk néha magunknak.

SZ.B . : Napi működésünkhöz azért nyilván szükségünk lesz pénzre. Ezt egyelőre saját zsebünkből álltuk. A későbbiekben polgárjogi tár-kívánunk alakítani, és majd be fogjuk mondani azt a bankszámlaszámot, amelyre bár-ki befizethet. Csak a napi működésünkhöz szükséges pénzre számítunk. De bárki bármilyen adománnyal támogathatja a Tilos Rádiót.

Úgy tudom, hogy a rendőrség is törvénytelennek tekinti rádiójukat. Legutóbb például egy Volkswagen mikrobuszt üldöztek végig a városon. Majd amikor az megérkezett a Mikszáth térre, több rendőrautóval lezárták a teret. Aztán az égvilágon semmit sem találtak...

SZ. B.: Sajnáljuk annak a busznak a tulajdonosát, akit alaptalan vádak miatt megállítottak. Erről az ügyről mi is hallottunk a televízió Esti egyenlegében. Minden szolidaritásunk az övé.

Úgy hallom, ma is egy Volkswagen autót üldöztek, sőt meg is állították…

SZ. T. : Megint csak sajnálatunkat tudjuk kifejezni... Ezek után minden Volkswagen-tulajdonos reszkethet.

Mit akarnak elérni ezzel a rádióval?

SZ. B.: Egyrészt azt, hogy vagy iktassák tör-vénybe a független rádió kategóriáját; vagy pedig - ha ezt nem kívánják - legalább azt, hogy amint ezt Európa nyugati felén teszik, hallgatólagosan bár, de ismerjék el a kalózrádiók létét.


TILOS
Népszabadság - 1991.09.14.

Egészen biztos, hogy bennem van a hiba, de én már abszolúte nem értem ezt a szenvedélyes vitát a televízió körül.

Kónya Imre azt mondja: most már végképp itt az ideje, hogy a kormányzó párt gatyába rázza ezt a renitens Magyar Televíziót, Pető Iván viszont azt mondja: nem tűrhetjük, hogy a közszolgálati televízió az adófizetők pénzéből nyaldossa a kormánypárt sebeit.

Hogy a Hankiss mit mond, azt meg pláne nem értem.

Nagyon nehéz nekem eldöntenem, hogy melyiküknek van igaza, mert amióta a tévé hírműsorai a BBC etikai kódexe szerint készülnek, egyrészt megvan a véleményem a BBC-ről (illetőleg a kódex magyar fordításáról), másrészt régen nem nézem a hírműsorokat. Rádiózni meg általában csak vasárnap reggel szoktam, így megérthetik, hogy attól is végképp elment a kedvem. Ne értsék félre, nem a politikától ment el a kedvem, hanem azoktól; akik csinálják.

Hallgatom viszont a Tilos Rádiót. A Tilos Rádió egy kalózadó, ugyanis független. Egy 96 megaherzes szamizdat, amelynek szerkesztői egy szappanos dobozból és két 9 voltos elemből eszkábált adójukkal a város különböző pontjairól rádióműsort sugároznak. Azóta a gestapós filmekből ismert bemérő autók cirkálnak a fővárosban, néha megkergetnek egy-egy Volkswagent, ugyanis feltételezhetően egy ilyen autóból szórják a műsort.

Nincsenek illúzióim, a kalózok előbb-utóbb lebuknak, s az éter ördögei jogállamunk bírósága előtt fognak felelni bűneikért. Egyelőre nem vagyok hajlandó elárulni, hogy kinek drukkolok. A fiúkért viszont kifejezetten aggódom. Igaz, a frekvenciamoratórium megszegése csak szabálysértés, így azt olcsóbban megússzák majd, mintha a Volkswagenjükkel a Belvárosban parkoltak volna, abból viszont kifejezetten bajuk lehet, hogy függetlenek. Ha meg azt is sikerül rájuk bizonyítani, hogy az elmúlt másfél évben nem úgy muzsikáltak, ahogy kellett volna, akkor aztán megnézhetik magukat.

Ha viszont egyszer feloldjuk a moratóriumot, a tilosékat nem kellene szélnek ereszteni, csak azokat kell kirúgni, akik nem hajlandók demokratikus újságíróként viselkedni, és állandóan azt a függetlenséget szajkózzák. Szerintem a kormányzó pártban lesz annyi kurázsi, hogy megtanítja kesztyűbe dudálni ezeket a taknyos orrú rádióskalózokat. Nem kizárt persze, hogy a Tilos Rádióhoz kinevezendő elnökhelyettesek ellen a köztársasági elnök majd vétót emel, de akkor legalább a volt kalózrádió hullámhosszain lehet lépésének alkotmányellenességéről kioktatni az államfőt.

De egyelőre még a független Tilos Rádiót hallgatom. Hallgatni állítólag még nem tilos, legalábbis addig, amíg a következő politikai vitairat napvilágot nem lát. A feleségem viszont már óvatosabb, nálunk nagyon vékonyak a falak, van éppen elég bajunk, még csak az hiányzik, hogy a szomszédok feljelentsenek. Szerencsére a pincében találtam egy ócska rádiót, ügyesen antennát szereltem rá, s most azon hallgatom a Tilos Rádiót. A felső kapcsolatom az öreg Tarnóczy bácsi, aki rendszeresen megkérdezi, hogy mit mondott ma a Tilos? Jelentem neki, hogy semmi különöset. Zenéltek, csevegtek és híreket mondtak. Korrektül, tárgyilagosan, szakszerűen. Nem volt se kommentár, se nyílt levél, se reflexió, és nem volt vasárnapi jegyzet sem.

Az öreg szemei ilyenkor bepárásodnak…

Trunkó Barnabás


KALÓZKONFERENCIA
Magyar Narancs - 1991.09.21.

Van annak valami pikáns bája, amikor egy kalóz konferenciát szervez ilyen-olyan rablásainak elméleti hátterét kifejtendő. Meghív politikusokat, kalózügyi referenseket, csend- és rendőröket, kortárs kalózokat, majd pontokba szedve ecseteli elképzelését a martalócság törvényi szabályozásáról. Ahogy ezt tette a Tilos Rádió is (lásd Narancs III. 18-19.), amikor a Nyilvánosság Klubbal és az Európai Szabad Rádiók Szövetségével együtt összetrombitálta a médiatörvényben érdekelteket, vajon nem felejtettek ki valami a törvényjavaslatból. Megsúgom előre: de.

Az immár nyolc hónapja alakulgató médiatörvény szerint a jövőben kétféle kategóriában lesz lehetséges rádiózni: kereskedelmiben és közszolgálatiban. A közszolgálati rádiók számára a jelenlegi állás szerint kötelező jelleggel írnák majd elő, hogy meghatározott rend szerint szolgáltassanak híreket, valamint hogy kötelesek a vételkörzetükben élő hallgatók legátfogóbb körének igényeit kiszolgálni, ami ugyebár nem kimondottan a kisebbségek és rétegrádiók működésének kedvez. Érthető ezek után, miért tart attól a Tilos Rádió, hogy a törvényjavaslat elfogadása után is folytatnia kell a szemre romantikus, ám valószínűleg sok macerával járó kalózosdit.

Az általuk elővezetett koncepció lényege, hogy a törvényben gondoskodni kell a nonprofit, kis teljesítményű, a kereskedelmi és politikai érdekektől független rádiózás frekvenciaigényéről is. A rendelkezésre álló frekvenciakészlet harmadát kizárólag ilyen jellegű adók számára kellene fenntartani; az alkotmányos kontrollon kívül csak a műszaki paraméterek és a pénzügyi szabályok (reklám egy darab se!) betartását kellene felügyelni. A rádiók indulásához a bejelentési kötelezettségen kívül semmiféle más előírásnak nem kell megfelelniük, mondván: az éter és a frekvencia mindenkié.

A "harmadik típusú rádiózás" ötletét eddig egyedül a maga kalózrádiós flörtjére emlékező Fidesz karolta fel. A kulturális bizottságban Molnár Péter felvetette a törvény ilyen értelmű módosításának lehetőségét is. A Brüsszelnek is szakanyagokat készítő F. E. R. K. (Európai Szabad Rádiók Szövetsége) vezetője mindenesetre készséggel felajánlotta: ha a média törvényben utazó honatyák megakadnának, ők szívesen segítenek...

Az üggyel szemben némi szkepszist mutatók, így a Frekvenciafőnökség vezére szerint bár az ötlet szimpatikus (példa erre a Nyugat is), az éterben rendnek kell lennie. Ami persze rendben is van, ám nagy kérdés: ha a törvény túl szűknek bizonyul a számtalan rádiózni akaró csoportnak, vajon a rengeteg kalózrádió adása hogyan lesz beilleszthető ebbe a rendbe?

Simó György


Az üldöztetés vadregényes bája
Magyar Hírlap - 1991.09.23.

Különös - de számunkra sajnos korántsem szokatlan - népi társasjáték kezdődött nemrég a székesfővárosban. Miközben a hallgatók a hangszóróra tapadva lázasan csavargatják az állomáskereső gombot az URH sávon (valahol a kilencven megahertz táján), hogy meghallgassák a várva-várt "Szabó családot", a városban megindul a mókás hajtóvadászat. Az utcákon szirénázó rendőrautók cirkálnak, s utánuk kivont antennákkal a Távközlési Vállalat mérőkocsijai pöfögnek elszántan. Az ablakok megrebbenő függönyei mögött újra titkosilonák leskelődnek, hogy eleget téve állampolgári kötelességüknek bejelentsék, , ha "bosszant bármi nesz". Vajon mi az oka ennek a rajongásnak és rémületnek? Csak nem az ősi rádiós szappanopera pályázik olyan babérokra, mint egykor Orson Welles apokaliptikus hangjátéka - A világok harca - amely pánikba kergette fél Amerikát? Szó sincs erről. A Szabó család éppoly zsibbasztóan jellegtelen és unalmas, mint valaha. Nem is Icu, Bandi meg Ferkó szól az éterből, hanem egy bizonyos Szabó Gyuri és körülötte gyülekező tucatnyi fiatal "apostol", akik minden hivatalos engedély híján és a frekvenciamoratórium dacára megalapították a Tilos rádiót. Általában hétfőn, szerdán és pénteken feljönnek a "katakombákból". Autóból, babakocsiból, háztetőről s a legképtelenebb helyekről sugározzák rövid műsoraikat. Aztán sietve összecsomagolják a betyárbútort, és gyorsan odébbállnak, mielőtt bemérhetnék a takaros kis kalózadót. Persze az is lehet, hogy a hatóságok elcsíphetnék őket, ha annyira akarnák.

Nosztalgikus érzéseinket erősítendő, időnként még zavarják az adást is, de úgy tűnik, csak ímmel-ámmal zajlik az üldözés, hogy szó ne érje a ház elejét. Mert kinek hiányzik most egy ilyen rosszízű leleplezés, ami semmiféle politikai sikerrel nem kecsegtet. A plebejus érzelmű rejtett szubkultúrában elmerülő - de az intézményesedett baloldali mozgalmaktól is elhatárolódó - Tilos rádió a szegények, a hajléktalanok, a mozgássérültek, a homoszexuálisok és más perifériára szorult kisebbségek számára kíván programot teremteni. Azoknak a hátrányos helyzetű csoportoknak a problémáival szeretnének foglalkozni - mondták Szabóék a Magyar Rádió éjfél utáni műsorában, ahol a módfelett bajtársias Ránki Júliával beszélgettek - , amelyek eddig a közszolgálati és kereskedelmi adók, és ezzel együtt a társadalom halló- és látóteréből kiszorultak.

Ha szétvernék a Tilos rádiót, nemcsak az illegális rádiózás romantikájától fosztanák meg az embereket, hanem közvetett módon a legkiszolgáltatottabb rétegek most formálódó, a megcsontosodott előítéletekkel szembeszálló érdekvédelmét is sértenék. És ki vágyik olyan kétes dicsőségre, hogy belerúgjon azokba, akiket amúgy is ide-oda dobál az élet? A levelek és a jobb híján az állami rádióhoz érkezett telefonok tanúsága szerint a kalózadó hallgatóim körében máris óriási népszerűségre tett szert. Pedig botcsinálta riporterei ugyancsak gyakorlatlanok, és a "bőröndből" sugárzott, néha igen rossz technikai minőségű etno- és alternatív zenék sem nyújtanak felhőtlen műélvezetet. De azért bőségesen kárpótol bennünket az adások ötletessége, frissessége, közvetlen hangvétele és az emberi szolidaritás erkölcsisége, amelyért cserébe a hi-fi qualitást (más adók esetében is9 szívesen nélkülöznénk.

A Tilos rádiónak már puszta léte is arra hívja föl a hivatásos kommunikátorok figyelmét, hogy a rádiózás tartalmi és stílusbeli megújulása csak az experimentális adók beindulása után várható. Mert a "királyi adó" szerkesztői megkereshetik ugyan az eddig mellőzött témákat, szólhatnak azokhoz a hallgatókhoz, akikről eddig nem vettek tudomást, egy más szemléletmódra azonban már aligha képesek átállni. Talán fölösleges is volna erőltetni azt, amit most a színre lépő nemzedék laza csuklóval meg tud oldani. Az ifjú titánok egyáltalán nem vágyakoznak arra, hogy bebocsátást nyerjenek az állami stúdiókba, csupán a frekvenciatartomány szűk határmezsgyéjén akarnak jelen lenni.

Természetesen a Tilos rádió működése törvényellenes. Ám éppen úgy, mint Nyugaton, (ahol a kis térerejű kalózrádiózás bocsánatos bűnnek számít), betartatják az íratlan játékszabályokat, és a "vadrádiók "a hivatalosan bejegyzett rádiók által parlagon hagyott sávokban jelentkeznek. Igaz, megszegik a frekvenciamoratóriumot, de mit számít ez egy olyan országban , ahol maga a moratórium is alkotmányellenes. A Nyilvánosság Klub, amely egy harmincezer forintos díj átadásával csatlakozott a kalózrádió támogatóinak köréhez, a múlthéten kiadott nyilatkozatában arra emlékeztet, hogy a frekvenciák befagyasztását soha nem iktatták törvénybe. Egyszerűen úgy döntöttek, hogy a médiatörvény elfogadásáig senkinek nem adnak ki műsorszórási engedélyt. Márpedig ha az állam a kényszerítő körülmények szorításában visszaél hatalmával, akkor az állampolgárokban is olyan reflexek alakulnak ki, hogy minden további nélkül visszaélhetnek szabadságjogaikkal. Nem kell tehát a Tilos rádiót megmenteni. Fönnmaradását önnön leleményességére kell bízni. Egyelőre örüljünk annak, hogy létezik legalább egy rádióállomás, amelynek függetlensége nem vitatható. Hogy a párttorzsalkodások istállójának "betlehemi melegében" megszületett az új elektronikus magyar szamizdat, amely megkerülhetetlen jogi és etikai találós kérdéseket tesz fel az Országgyűlés számára.

Stark L. László


Tilos Rádió:
"arról szól, ami majd lesz"

Magyar Hírlap - 1991.09.24.

A frekvenciamoratórium ellenére augusztus óta működik a Tilos Rádió, az egyetlen alternatív kulturális adó. Bár munkatársai illegalitásban dolgoznak, egyre többet hallani róluk. A Nyilvánosság Klub nekik ítélte a régóta átnyújtásra váró Civilkurázsi Díjat.

ők azonban nem csupán állampolgári engedetlenségre kényszerülő öntevékeny csoport tagjai. Elsősorban egyfajta, nálunk csak amerikai filmekből ismert rádiózás megteremtői, akiknek ugyan nagyon határozott elveik vannak, de amit csinálnak, szórakoztató játéknak fogják fel. Milyen ez a Nyugaton már réges-rég a kulturális élet szerves részének számító rádiótípus? Mennyiben nyújt mást, mint a tömegmédia? Erről kérdezem a Tilos Rádió egyik munkatársát, akit jobb, ha nem nevezünk meg. (Az adás a nyugati URH-sávon - FM 95,5 - hallható, ha hallható, hétfő, szerda és péntek délután.)

Alapelvünk, hogy olyan non--profit rádió szeretnénk lenni, amely alternatív kultúrával és kisebbségekről szóló kulturális kérdésekkel foglalkozik. Ezek a témák csak nehezen vagy elszórtan kapnak teret a tömeg-médiában. Hogy a kereskedelmi médiából hiányoznak, az természetes, mert ezek a kisebbségek nem fizető-képesek. De az úgynevezett közszolgálati, a nagyobb médiában sincsenek jelen, mivel azok tömegigényt elégítenek ki, és mindenkinek akarnak szólni.

Melyek ezek a kisebbségek?

Egyrészt a kulturális értelemben vett kisebbségek, akik nehezen publikálnak, ritkán kerülnek szóba, és akiket nem nagyon támogatnak. Például olyan zenészek, akik nem hall-hatók a nagy rádióban. Megszólalási lehetőséget kapnak még etnikai értelemben vett kisebbségek, például a cigányok. Tervezzük cigányfélóra elindítását, amely roma nyelven menne. Dolgoznak rajta, de még nincsen. és ez elég nagy baj.

Hallgatnák ezt azok, akik értik?

Az mindegy. Először teljesen mindegy. Amíg a nagy romarádió meg nem indul. addig el nem indul, mindenesetre gesztus. Ezt a rádiót különben sem lehet rendesen fogni, tekintettel a körülményekre, amelyek között dolgozunk. Így hát minden, amit csinálunk, csak gesztus, arról szól, ami majd lesz. Végül pedig foglalkozunk a szociológiai értelemben vett kisebbségekkel, például a homoszexuálisokkal, leszbikusokkal, anarchistákkal, hajléktalanokkal, környezetvédőkkel.

Milyen a rádió felépítése, szerkezete?

Gyakorlatilag egy szervezeti eleme van: egy napnak megvannak a felelős szerkesztői. De hogy a műsorba kitől kérnek anyagot, az az ő dolguk. Arról van benne szó, amit ez a két-három ember fontosnak tart. Fő-szerkesztők nincsenek. A szerkesztők (nem szeretem ezt a szót, de nem tudok jobbat) felelnek azért, hogy egy napra össze legyen válogatva az anyag. A műsor 70-80 százaléka zene a többit kell kitölteniük interjúkkal, novellák felolvasásával. Az adás tehát egyrészt úgy áll fel, ahogy nekik tetszik, másrészt azért meg kell felelnie az előbb említett alapelveknek. Tehát abban is különbözünk a nagy rádióktól, hogy a mi munkánk homogénebb, mi csak a felsorolt témákkal foglalkozunk. Később, ha napi nyolc-tíz órás adások lesznek, sem szeretnénk ezen a munkamódszeren változtatni. Inkább majd rengeteg külsőst fogunk alkalmazni, akik bejöhetnek és elmondhatják a magukét. Ami a szerkesztőknek tetszik, az lesz a mű-sor. Úgy gondolom, éppen ez a lényege az ilyen rádiózásnak. Az lenne a jó, ha tíz-húsz ilyen csoport össze-állna. Ugyanúgy, ahogy az emberek lapokat indítanak.

A médiatörvény lehetővé teszi majd az ilyen csapatok működését?

Nekünk van egy olyan ötletünk, elképzelésünk, amivel bővíteni kellene a törvénytervezetet. Szükség lenne egy harmadik sávra, ahol néhány frekvencia lekötésével lehetőséget teremtenének az ilyenfajta rádiózásra. Így több száz közösségi rádió működhet-ne egyszerre. Minden falunak lehetne egy rádiója. Az emberek nem várnák, hogy majd legyűrűznek hozzájuk a hírek, hanem folyamatosan kommunikálnának. Sokkal jobban lehetne így a kis falvakban élni. Hatalmas kaland lenne. Nekünk is óriási kaland mikrofonba beszélni, még ha tudjuk is, hogy senki sem hallja. De a rádiózást erősen misztifikálják, és ezt a törvény-javaslat is erősíti: rádiózni valami nagy és felelősségteljes dolog, aminek meg kell felelnie rengeteg technikai és tartalmi követelménynek. Ez pedig nem így van.

Ez a fajta rádiózás, aminek ti is hívei vagytok, rugalmasabb, mint a közszolgálati vagy kereskedelmi rádiók?

Talán meglepő, de a működés rugalmassága mellett bizonyos szem-pontból merevebbek vagyunk. Ami a mi érdeklődésünkön kívül esik, azzal nem akarunk foglalkozni. Ennélfogva történhet bármi, ha az minket nem érdekel, nem fog bekerülni a rádióba. Eleve idegenkedünk például a politikától. Amit hagyományos értelemben politikának neveznek, azzal nem akarunk foglalkozni. Sokan kérdezték, miért nem mondunk híreket? Mert erre a nagy rádió alkalmas. A mi híreinket csak akkor fogják hallgatni, ha ezek speciális hírek. Van egy alternatív hírlánc Európában, amelyhez majd szeretnénk csatlakozni. A rádiónak kissé anarchista jellege van. Nem szeretjük, hogy engedélyeztetnek, hogy beavatkoznak. Persze mi elismerjük az állam szerepét, szeretnénk beleszólni a törvényjavaslat kidolgozásába, legálisak akarunk lenni.

Azt mondod, idegenkedtek a politikától, a Médiahajón például mégis jelen voltatok. Miért?

Úgy érzem, meg kell jelennünk a nagyobb nyilvánosság előtt, mert ezt a rádiót egyébként egy szempillantás alatt megszüntetnék. Tehát ön-védelemből. Másrészt beszállunk a civilnyilvánosság szervezésébe. Magyarországon nincs ilyen nyilvánosság, és különösen nincs alternatív nyilvánosság. Ezért mi nemcsak azt akarjuk, hogy ez a rádió működ-jön, hanem ezeknek a mozgalmaknak az egymás közti kommunikációjában is szeretnénk segíteni. Részt veszünk például egy alternatív dokumentációs központ felállításában. A Nyilvánosság Klubbal és az Európai Szabad Rádiók Szövetségével együtt egy olyan konferenciát szervezünk, amely a szabad rádiózás kérdését fogja tárgyalni az összes érintett rész-vételével. Szeretnénk ott látni a Frekvenciagazdálkodási Intézet képviselőit, a törvénytervezet előkészítőit, a rádiót, újságokat, független rádiócsírákat. Nem hiszem, hogy sikerül zárónyilatkozatot kiadni. Célunk inkább az, hogy a felek meghallgassák egymást. A sajtó pedig felállít egy összképet, amely így megjelenik majd a köztudatban. Talán ez az útja annak, hogy a javaslatunk bekerüljön a törvénybe.

Üldöznek még benneteket?

Persze. Változó intenzitással és leleményességgel. A Frekvenciagazdálkodási Intézet hivatalból megpróbál minket bemérni és felszámolni. Szorosan együttműködnek a rendőrséggel, amely nyomozást folytat ellenünk. Úgy látszik, nem lehet itt elvár-ni, hogy egy rossz, elavult törvény megszegői irányában toleranciát tanúsítsanak.

Féltek?

Nem. Nincs miért félnünk. Igazunk van. Nem lopunk, nem csalunk, nem zuhannak le tőlünk a repülők, mint ahogy azt állítják. A jelenlegi törvényjavaslat olyan helyzetet , akar előállítani, amelyen nem lehet változtatni. Pedig dinamikus szemléletű médiatörvényre lenne szükség, amely abból indulna ki, hogy a rádiózás hatalmás iramban változik. Nem kell annyira félni attól, ha a dolgok szabadon folynak.

Vitézy Zsófia


A demokrácia első szamizdatja
Magyar Hírlap - 1991.09.27.

A "demokrácia első szamizdatja", a Tilos Rádió Civil Kurázsi Díjat kapott a Nyilvánosság Klubtól, mert "leleplezett egy kormányzati blöfföt". A 30 ezer forint pénzjutalommal járó díjat szerdán, az éj leple alatt " adták át a budapesti fiatal értelmiség ismert szórakozóhelyén a , a Tilos az Á-ban. A Civil Kurázsi Díjat két évvel ezelőtt alapította a Nyilvánosság Klub, s a "szamizdat" rádiósok az elsők, akik megkapták.

Melyek a rádió hosszú távú tervei, mi lesz a Tilos Rádióval, ha már nem lesz tilos? - kérdezem a rádió egyik munkatársától.

A Tilos Rádió a moratórium feloldása után is működni fog, hogy milyen esélyekkel, az inkább a jövendő konkurenciától függ. A rádió adásait olyan zenés műsorok uralják, olyan zenéket játszunk elsősorban, amelyek ritkán vagy sohasem szerepelnek a Magyar Rádióban. Nagyon fontosnak tartjuk a foglalkozást a magyar társadalom kisebbségeivel, annál is inkább, mert más adók csak annyira foglalkoznak e kérdéssel, amennyire ezt érdekeik diktálják. Egyébként szeretnénk, ha mielőbb normális körülmények között készíthetnénk adásainkat.

A Nyilvánosság Klub részéről Kenedi János nyilatkozott lapunknak:

A frekvenciamoratórium a tilos rádió megjelenésével gyakorlatilag megszűnt., valójában eddig sem létezett, a kormányzat egy joghézag kihasználásával igyekezett megakadályozni a tőle független adók működését. Magam sem értem igazán, hogy a nagy kereskedelmi rádió- és televízió-társaságok eddig miért nem igyekeztek betörni Magyarországra.

A kormányzat sokak által kifogásolt sajtópolitikájával szemben a klub egy felhívást tett közzé. Hányan írták alá eddig, és mit várnak ettől a kezdeményezéstől?

A felhíváshoz már 500 ember csatlakozott. A kezdeményezés sokban hasonlít az ellenzéki idők aláírásgyűjtéseihez, a közvélemény nyomása akkor is befolyásolta a hatalmat, így lesz ez most is. Az MDF frakcióvezetőjének nyilvánosságra került tanulmányából egyértelműen kiderül, hogy Kónyáék is tudatában vannak saját elszigeteltségüknek.

Sz.Sz.


ALTERN EGO TILOS RÁDIÓ FM 95.5_
Magyar Narancs - 1991.

Amikor Amerikában éltem, kedvenc rádióállomásaim a nonprofit adók voltak. Míg a KISS ' 108 FM és a többi kereskedelmi csatorna főidőben hallgathatatlan a rengeteg reklámtól, a. nonprofit adók megszakítás nélkül játszottak teljes lemezeket; emellett helyi kulturális ajánlatok, rövid, korrekt hírszolgáltatás és a reklámmentesség teszi vonzóvá ezeket a csatornákat.

A bostoni MIT egyetemi adó például verhetetlen Jazz összeállításokban: a New York-i Radio Uppsala meghökkentő turmixot ad új hullámból, operaáriákból és mindenféle zenei csemegéből. A legemlékezetesebbek mégis az Emerson College hosszú reggae-délutánjai maradnak. Meg a közvetlen stílus, a sokféle bevándorló műsorvezető sokféle akcentusa és közvetlensége.

A múlt héten Magyarországon is megindult az első független, , nonprofit adó. A Tilos Rádió illegálisan, engedély nélkül sugároz műsort hetente háromszor, s hangja pontosan a nyugati nonprofitokét idézi.

Örömömbe máris kétségek vegyültek. A rádiózás különbözik a szamizdattól: míg a nyomtatott sajtó szabadsága mindenkinek módot ad e szabadság gyakorlására, a rádiózás más. A szabad frekvenciák száma korlátozott, s az éter - mint minden más természeti kincs - korlátozottan áll rendelkezésre. Mi történne - morfondíroztam magamban -, ha a nagy médiacápák is követnék a Tilos Rádió példáját, és még a frekvenciamoratórium feloldása előtt elkezdenék műsoraikat? A kaotikus versenyben nemde bár a tőkeerős kereskedelmiek győznének, s a káosz sehogy sem kedvezne a lakosság érdekeinek. Felkerestem hát a Tilos egyik Illegalitásban Lévő Vezetőjét (I. L. V.), simítaná el kételyeimet. Megtette. Alább ez a beszélgetés olvasható.

I.L .V.: Az alapkérdés a moratórium mielőbbi feloldása. Abszurd helyzet, hogy két és fél év alatt képtelenek voltak megoldani a frekvenciaelosztást ebben egyetért mindenki, és ezért van mellettünk a sajtó is. Mi azonban a feloldás után sem szeretnénk engedélyért folyamodni csak a bejelentési kötelezettségig tudunk elmenni. Ennek oka, hogy nem akarunk kereskedelmi rádió lenni, de közszolgálati sem a szó szoros értelmében. A mi adónk egy harmadik csoportba tartozik: kulturális nonprofit rádió, amely önmagának számol el azzal, amit elmond, ugyanúgy, ahogy egy független lap. Sajnos ilyen kategória felállítása egyáltalán nincs tervbe véve, s a törvényhozók sem gondoskodnak róla pedig a nyilvánosságban jól láthatóan megjelent ez az igény. Mivel a frekvencia korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló médiumforma, természetesen megegyezésre kell jutnunk. M.N.: De a megegyezésnek nem az a formája, hogy kértek egy frekvenciát?

I.L .V.: Nem, mi azt szeretnénk, hogy a készülő frekvenciatörvényben hagynának egy sávot - kb. öt - tíz frekvenciát - a teljesen nonprofit vállalkozások céljára, ahol a miénkhez hasonló kis öntevékeny csoportok állnának össze és egyeznének meg egymással arról, hogy hogyan osszák el egymás között az itt rendelkezésre álló hullámhosszokat. Így egymással tárgyalnánk. Azt szeretnénk, ha ezek az öntevékeny csoportok ingyen kapnák a hullámhosszokat, hiszen nincs pénzük a megvételére. Mindez nagyon kis távolságra van logikailag attól, amit egy anarchista mozgalom mondana: hogy nem foglalkozunk az állammal. M.N.: De mi van akkor, ha egy nagy médiacápa, mondjuk Berlusconi most követi a példátokat, és beindít egy nagy illegális kereskedelmi rádióadót, és ezzel átszakad a gát? Ha mindenki így viselkedne, ahogy ti, az nem hiszem, hogy jó lenne az országnak.

I.L.V.: Ez pontosan olyan jelzés lenne a kormányzat felé, mint amilyen a taxisblokád volt, vagy egyes szakszervezeti akciók. De a lényegi kérdés: Berlusconi és más nagyurak nem akarnak illegálisak lenni. A nagy médiacápáknak nem éri meg illegalitásba vonulni, hiszen ez rontaná az esélyeiket a kormányzatnál a frekvenciáért való sorban állásnál. M. N. : Mennyire vagytok publikusak? A Narancs már egy hete kéri ezt a beszélgetést, mégis csak most jöhetett létre. Mintha nem tudnátok eldönteni, hogy akartok-e sajtóreflexiókat vagy sem.

I.L.V.: Nem akartunk nagyon megjelenni a tömegmédiában: úgy gondoltuk, jobb, ha műsoraink mondják el rólunk, amit akarunk. A nyilvánosságra most a védekezés miatt van szükségünk, hiszen elkaphatnak bennünket, és akkor a rádió anélkül fog kimúlni, hogy bárki tudott volna róla. A moratórium azonban lehetetlen helyzet, sürgetni kell a feloldását, a történet ezért nemcsak rólunk szól, hanem minden sorban állóról. M. N. : Említetted, hogy a felfogásotok nem áll messze az anarchista állásponttól.

I.L.V.: Nem vagyunk anarchisták. de sokkal kevésbé fogadjuk el az egész állami elosztás, bejegyzés, felügyelet és ellenőrzés rendszerét, mint a többi induló rádió. Nem iratkozunk fel a listára, mert úgy gondoljuk, hogy rádiózni ugyanolyan alanyi jog lehet, mint bármely más médiát használni. Tény, hogy a frekvencia szűkös dolog. de nem hiszem, hogy szükséges lenne a többségi szerkezetű - vagy más arányú -parlamenti elosztása.

M.N.: De ha a moratórium feloldása után a nonprofit rádiók kapnának néhány frekvenciát, végső soron azt is egy parlamenti bizottság jelölné ki. A keretet tehát, amin belül szabadon osztozkodnátok, végül is az állam adja meg.

I.L.V.: Mivel nem vagyunk anarchisták, tudomásul vesszük és elismerjük az állami elosztási rendszer létét, de erősen szeretnénk korlátozni azokat a területeket, ahol szabályoz.

M.N.: Mennyire üldöznek benneteket? I-L-V.: Nagyon, feltett szándékuk, hogy elfogják a rádiót, de ez egyelőre nem sikerül nekik. Nem tudom, mire a Narancs szerdán megjelenik, lesz-e még rádió: addig lesz néhány lehetőségük. hogy elkapjanak. Nagy erőkkel dolgoznak rajta.

M.N.: Amikor a Szolidaritás illegális volt, úgy tudom, megpróbáltak mozgó kocsiból adást sugározni, hiszen azt nehezebb bemérni. Gondoltatok ilyesmire?

I.L.V.: Mi ezt csináltuk is. Maradjunk ennyiben.

M.N.: A bürokratikus hatóságok üldöznek inkább vagy a rendőrség?

I.L.V.: Hajlottam volna rá, hogy úgy fogjam fel a tevékenységüket, hogy teszik a dolgukat. A Frekvenciagazdálkodási Intézetnek az a dolga, hogy hatóságként lépjen fel az ilyen cselekmények ellen, azok miatt a szempontok miatt, amiket a beszélgetés elején említettél. Ennél azonban kicsit gyanúsabb a dolog. A Hírközlési Minisztériumban állítólag nagyon ideges egy államtitkár úr. Kaptunk egy üzenetet az egyik újságírón keresztül, hogy nagyon megüthetjük a bokánkat. Ugyanakkor - így az üzenet - ha most szépen elbúcsúzunk a hallgatóinktól, még soronkívüliséget is biztosítanak nekünk, mert úgymond "ilyen intelligensen szerkesztett kulturális rádióműsort még nem hallottak".

M.N.: Ez teljesen a kádárizmus stílusa.

I.L.V.: Teljesen, és ez az aggasztó a dologban, nem önmagában az, hogy kergetnek minket. Másnap viszont már elhangzott: ha nem ezt tesszük, akkor nem leszünk "nagyon intelligens, nívósan szerkesztett kulturális rádió", hanem a nyakunk közé csapnak. A lényeg: jó ideig elbújócskázhatunk még itt a frekvenciagazdákkal; de a műsor sínyli meg, ha állandóan konspirálnunk kell.

M.N.: Mik a műsorszerkesztési elveitek, mit adtok, mi a zene és beszéd aránya?

I.L:V: Az adás 70-75%-a zene. csupa olyan, amit egyébként nemigen lehet hallani a nagy médiában: alternatív rockzene, afrikai és latin-amerikai folklór, illetve ennek a rockba beemelt műfajai; cigány és magyar népzene. A szöveges műfajok interjúk és stúdióbeszélgetések. A legfontosabb: azokról a kisebbségekről szeretnénk beszélni, akiket csak szórványosan lehet tetten érni a tömegmédiában. Ezek a homoszexuálisok, a leszbikusok, az anarchisták, a hontalanok, a drogosok és más kisebbségek. Lesz cigány félóránk is roma nyelven. Politizálni nemigen szeretnénk. Nincs megcélozva semmilyen szociológiailag körülhatárolható tömeg, amelyiknek úgy szeretnénk adni, hogy mindenki megtalálja benne a magáét: a miénk rétegadó.

M.N.: Mi érdekel a politikában?

I.L.V.: Nyilván nem fogunk hallgatni akkor, ha a taxisblokádhoz hasonló események történnek az országban. Minden más a szerkesztők egyéni ízlésén múlik: egyikük politikusabb, a másik kevésbé. Volt adásunk, ahol az Anarchista Újság kapcsán beszélgettünk János Pál politizálásáról. Szeretnénk bekapcsolódni a világ alternatív hírláncába. Ez egy számítógépes rendszer, amelynek egyelőre Bécs az utolsó állomása, s onnan hoznánk át. Ha ez sikerül. onnan közölnénk rendszeresen híreket. A hírek addig esetlegesek, hiszen addig a nagy hírügynökségektől drága hírt venni.

M. N. : Ha az üldözés engedi, mi a tervetek, maradtok a heti háromszor négy óra adásidőnél?

I.L.V.: Nem, a jövőben heti ötször nyolc órát szeretnénk adni, négytől éjfélig. Az első lépésben heti öt napra mennénk fel. négytől nyolcig. Vannak anyagi korlátok is, szeretnénk jobb minőségben adni. Egy ilyen adót civil pénzből is ki lehet hozni; senki ne gondolja. hogy az adónkba egy vállalkozásnyi pénzt öltünk.

M. N. : Miért jó nektek, hogy ingyen dolgoztok?

I.L.V : Ez személyes kérdés, amire csak a saját álláspontomat tudom elmondani. Szívesen dolgozom olyan ügyért, amit érdemesnek tartok. Nem mehet évekig, hogy rááldozzuk az összes keresőképes időnket - már most sem így csináljuk. Ha azonban senki nem csinálja, elsikkad a dolog, és, ahogy említettem, nem csak rólunk van szó. Kísérletet végzünk, hogy meg tudjuk-e a dolgot ezzel a minimális intézményesítettséggel oldani.

M. N. : Ha sikerül meghosszabbítanotok az adásidőt, akkor sem gondoltok arra, hogy a költségeket fedezendő, reklámot közöljetek akár csak nektek tetsző, alternatív programok reklámját?

I.L .V.: Nem. Semmilyen reklámpénzt nem akarunk elfogadni. Inkább alapítványokat szeretnénk megnyerni a rádió támogatására, és együttesek koncerteznének a. javunkra: Önkéntes szponzori hálózatot szeretnénk tehát kialakítani. Megkérdezték: mi történne; ha egy nagy költségvetés kulturális intézmény vagy alapítvány mondjuk ötmillió forintot adna akkor sem akarunk frekvenciakérelmet benyújtani? Nem. Akkor ezt a pénzt szét fogjuk osztani azok között a kisebbségi csoportok között, amelyekről beszélünk, vagy veszünk harminc adót, és szétosztjuk nonprofit rádiózással foglalkozni kívánó gimnazisták között. A választások alatt valamennyi párt teli torokból fújta a civil társadalom és öntevékenység nótáját. Hát tessék, honatyák és honanyák, íme egy hús-vér öntevékeny civil társadalmi csoport. Nu, sto gyélaty?

Sükösd Miklós
(Értesülésünk szerint a Nyilvánosság Klub hamarosan állásfoglalást tesz közzé az adó ügyéről. A Tilos Rádió hétfőn, szerdán és pénteken délután 4 és 8 között sugároz a nyugati URH sávon, a Voice of America (FM 102.1) és a Danubius Rádió (FM 100 )alatt. A Rádió címe: 1922 Budapest Pf. 150. - a szerk.)


Civil kurázsi-díj

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testület Civil kurázsi-díjat alapított azok számára, akik személyes kockázattól sem visszariadva lépnek fel a nyilvánosság, előtt valamely fontos társadalmi ügy érdekében. A díjat első alkalommal a Tilos Rádió kapta, mert volt mersze a formális jogsértést is vállalva polgári engedetlenséget tanúsítani egy alkotmánysértő helyzettel szemben. Az 1986-os sajtótörvény szerint a Tilos Rádiónak műsora sugárzásához engedélyt kellett volna kérnie. Ilyen engedély kiadását azonban 1989 júliusa óta a kormányzat a frekvenciamoratóriumra való hivatkozással megtagadja. Teszi ezt minden jogalap nélkül. A moratórium ugyanis soha semmilyen jogszabály nem rendelte el: A harmadik éve tartó frekvenciastop - még ha törvényes volna is - elfogadhatatlanul korlátozná a szabad véleménynyilvánítás mindenkit megillető jogát. A Tilos Rádió jelentkezése a 95.5 URH hullámsávon leleplezett egy kormányzati blöfföt. Nyilvános civilkurázsi Az értelmező szótárban nincs olyan címszó, hogy civilkurázsi, de a Nyilvánosság Klub kiosztott egy ilyen nevű díjat. Most első ízben. Miért ne tenné, ha egyszer a szótártól és szerkesztőitől függetlenül igenis létezik civilkurázsi. Ha ritkán is. Értelmező szótár híján kénytelenek vagyunk beérni afféle parlagiasabb meghatározásokkal, miszerint civilkurázsi az, ha valakinek van vér a... Továbbá számomra még azt is jelenti, hogy a civil, azaz a polgár veszi magának a bátorságot, és szembeszáll az államgépezet önkényével, a túlerővel, hogy méltóságát és tartását megőrizhesse. Mert ezt diktálta benső meggyőződése. Ha tévednék, úgy a szótár szerkesztői a ludasok. Feltételezem, azért nem vették be a szókapcsolatot, mert nem akartak ötleteket adni a dolgozó nép fiainak. Nem kellett a civilkurázsi. Hál istennek, mégis volt. Egyébként most nem tartanánk itt. (Ez most dicséret, nehogy valaki félreértse!) A Tilos Rádió nevű, városszerte bolygó intézet most Civilkurázsi-díjat kapott a Nyilvánosság Klubtól. Bárhogyan is magyarázza az "illegalitásban" bujkáló Szabó család -merthogy titkos telefonjaikban mindannyian Szabóként mutatkoznak be- kalóz-adója működésének indokait, bennem zavar támad. Először is attól, hogy állandóan nyilatkozgatnak az igazi rádióban, csak úgy; inkognitóban. Aztán attól is, hogy bár magam is írtam a frekvenciamoratórium tarthatatlanságáról, azért nem így képzeltem a "feloldását". Mert ha holnap én valamely állami hivatalban a jogállamra és állampolgári jogaimra hivatkozom, könnyen lehet, hogy összetévesztenek a Tilos Rádióval, és semmibe veszik az én jogaimat is. Ugyanis ez egy ilyen játék: vagy betartja mindenki a szabályokat vagy össznépi pankráció lesz. Ehhez pedig semmi kedvem. De van itt még zavaró mozzanat. A Nyilvánosság Klub - számomra - eddig úgy működött, mint a sajtószabadság pártatlan őrzője. Tudtam, hogy van egy fórum, ahova fordulhatok, ha a tájékoztatás és a szabad véleménynyilvánítás jogát csorbulni látom. ők pedig, miként az éber szemű futballbíró, sárga lapot mutatnak a szabálytalankodóknak. (Piros lapjuk nincs, de hát az a szép az egészben, ha senkinek nincs jogában valakit leküldeni. a pályáról.) S most kissé elkedvetlenedtem, mivel a díjazás azt sugallja, hogy ők is beálltak az egyik csapatba. És ebből a szempontból már mindegy, hogy melyikbe. Játékosok tehát most már nem lengethetnek sárga lapot. Kár. Mert továbbra is szeretnék sok-sok rádió(adó)t, szeretnék egy elegáns szakmai testületet, szeretnék jogállamban élni és szeretnék azonosulni azokkal, akiknek szintén ez a szívügyük. Most ehelyett itt állok zavartan, és már önmagammal is nehéz azonosulnom. Hogy ilyeneket kell leírnom. S még egy szótár sincs, hogy mindannyiunk számára legyen egyértelmű: kinek van vér a civilkurázsiájában?

Horka István


MEDDIG TILOS A TILOS RÁDIÓ?
Pesti Hírlap - 1991. november

Néhány hét múlva minden bizonnyal a parlament elé kerül a közszolgálati, kereskedelmi rádiókról szóló törvényjavaslat. Ezzel kapcsolatosan rendezett vitafórumot szombaton a Szabad Rádiók Nemzetközi Szövetsége és hazánk egyetlen illegális műsorszórója a Tilos Rádió. Az esemény előadói egyetértettek abban, hogy a törvényjavaslatból kimaradtak a harmadik típusú rádiókra, az úgynevezett „ szabad „ rádiókra vonatkozó részek. Ilyen rádió ma nem működhet Magyarországon a frekvenciamoratórium miatt. Ez azonban eltér a nyugat-európai gyakorlattól, hiszen ott nemhogy engedélyezik, de az állam gyakran finanszírozza is az ilyen típusú rádiók működését, a kereskedelmi rádiókra kivetett adókból. A Szabad Rádiók Nemzetközi Szövetsége javasolta a parlament Kulturális bizottságának, hogy a törvény elfogadása előtt foglalkozzon az állam az új finanszírozási rendszer gondolatával, mert még mindig jobb egy bizonyos mértékig ellenőrzött, szabad rádiózás, mint hogy bárki kedvére kalózkodhasson az éterben. Halmai Gábor alkotmányjogász elmondta, a törvénytervezetben a közszolgálati rádiózásnak - amelyhez közel áll a szabad rádió is- három kritériuma van: az átfogó, rendszeres szolgáltatás, a vételkörzeti nézők minél nagyobb száma, különböző kisebbségi csoportok igényeinek kielégítése. Mivel a szabad rádiók egyik alapvető követelménye, hogy ne tartózkodjanak politikai befolyás alá, nem lehet kötelezővé tenni számukra például a hírszolgáltatást. Elfogadhatatlan számukra az is, hogy a helyi önkormányzatok ellenőrzése, felügyelete alatt működjenek.


A TILOS RÁDIÓ HULLÁMHOSSZÁN
Az új Szabó család

Pesti Hírlap - 1991.11.16.

Néhány fiatal, akik a frekvenciamoratórium körüli viták eredményét nem tudták kivárni, szeptemberben új rádióadót hoztak létre, a Tilos Rádiót. Adásaik szerkesztői - akik egyébként mindannyian „Szabó" néven mutatkoznak be a hallgatók előtt - közül Ottóval és Csillával beszélgettünk. - Hogyan kerültetek kapcsolatba a Tilos Rádióval ? - A szervezők régi jó barátaink, s már az első adásoknál megkértek minket, hogy segítsünk nekik. - Mit vártatok, milyen célokkal vágtatok neki? Szabó Ottó, szerkesztő: - A médiumok különböző pályázatai a protekciós mechanizmusok működése miatt nem adnak lehetőséget arra, hogy a szakmába kerüljünk. Elképzeléseinket így csak a rendszeren kívül valósíthatjuk meg. Emellett rendkívül tetszett nekem egy úgynevezett társadalmi kisebbségekkel foglalkozó adó ötlete, és úgy érzem, hogy ez a művészi önkifejezés egyik formája. Most, amikor minden arról szól, hogy "az emberek isznak", "a Kovács átmentette az Ápiszt", stb, akkor igenis be kell bizonyítani, hogy az alulról szerveződő közösségeknek van jövőjük. Nagyon fontos számomra, hogy a rádió kontrollt jelent saját magamnak is. Segít például, hogy ne csússzak túlságosan materialista irányba, és megőrizzem érzékenységemet. Korunknál fogva a letűnt rezsimben nem lehettünk szamizdatok készítői, inkább annak terjesztését végeztük gimnáziumokban például. A Tilos Rádió akkori vágyaink beteljesülése. Szabó Csilla, szerkesztő: - Engem mindig is vonzott az újságírás, szeretek emberekkel foglalkozni. A másik ok, amiért úgy éreztem, be kell szállnom: az itt kialakult közösségben, műhelyben végre megtaláltam a helyem, amit még az egyetemen sem éreztem. Hallgatóinknak szeretnénk megmutatni, nem szabad arra várni, hogy mások megoldják helyettünk a problémáinkat, nekünk kell lépni. Például életre kelteni egy közösségi rádiót. - A politikával nem próbálkoztatok? - Ott nem találtuk meg helyünket, mert egy általunk elfogadhatatlan hierarchia alá kellett volna rendelnünk magunkat. - Mivel foglalkoztok műsoraitokban? - Nálunk nincs direkt politizálás. A társadalmi kisebbségekkel foglalkozunk. Bárki hozhat hozzánk anyagot, olyan is, akiknek másutt nincsenek lehetőségei publikációra. Fiatal művészeket, kortárs irodalmat is beveszünk műsorainkba, az adás 70-80 százaléka zene. Eredeti, különböző népzenékkel, de a 70-es, 80-as évek underground irányzataival is. Egyébként mindennel foglalkozunk. A műsorszerkesztésünk lényege: nem csinálunk blokkokat, hanem egymás után sugározzuk a teljesen más stílusú zenéket. - Mit gondoltok, mi a Tilos Rádió jövője? - Szeretnénk a technikánkat fejleszteni, de a legalitás sem ártana, mert a "bokrokból adás" kissé megnehezíti munkánkat. Egyébként a FM 95,5 hullámhosszon sugárzunk hétfőn, szerdán és pénteken, délután négytől este nyolcig.

Raits István


SECRET RADIO ADDS VOICE TO HUNGARIAN DEBATETHE
NEW YORK TIMES INTERNATONAL Budapest - 11.06.1991.

Every Monday, Wednesday and Friday afternoon, two young renegades head into clandéstine Budapest apartments, discreetly parked cars or the woods to broadcast four hours of alternative music and interviews over the radio. The name they have chosen for their pirate station, Tilos Radio, or Forbidden Radio, recalls a dark time in Hungary's Communist history when conformity reigned and anything offbeat was prohibited. Today Hungarian sociéty plays by different rules, but in many areas, the old rules remain in effect. And Tilos Radio has stepped into one of the most sensitive of these areas: the debate over freedom of the press. The country's last Communist Government decided in July 1989 to place a moratorium on distributing radio and, television frequencies; a ban that was to last until the beginning of 1990, when Parliament was to pass a new press law. Now, a new Parliament has been elected, and a new draft·law has been introduced, but Parliament has yet to pass it. As the legislators have argued over broad questions of journalistic ethics, would be broadcasters, including commercial stations and Radio Free Europe, have lined up to beg for the mediumwave frequencies that would allow them to reach up to 10 million listeners in Hungary. Last summer the dozen or so amateur broadcasters behind Tilos Radio got fed up with the wait. They feeled that with . a turntable, tape-recorder; microphone, transmitter and swift feet, they could get the music they like on the air, right away. They would also offer a channel for groups that have little access to the legal media, including gypsies, homosexuals and femminists. Beyond their selfappointed status as Budapest's alternative station, Tilos Radio's broadcasters, who asked not to be identified, said they had no political mission. "The big difference between us and other underground radios - Solidarity radio in Poland; for example - is that we don't want to talk politics" said one member of the team, a graduate student who runs' a program of reggae, rap and ethnic music once every week or two. "We're more interested in playing good music that hasn't had an airing on the massconsumption stations." But Tilos Radio has pointed up the sensitivities here over press freedom. Members of the, Democratic Forum, leader of Hungary's governing coalition, lash out continually at newspaper journalists, whose criticism of public figures is often unrelenting. Exploding tempers have punctuated parliamentary committee hearings on safeguarding the political independence of the staterun radio and television. . Although Western visitors familiar with Eastern Europe often say Hungary's press is the freest in the former East bloc, journalistic freedoms are still a very live issue. Critics of the moratorium say it is a perfect example of continued state restrictions on the press. The Government has responded uncertainly to Tilos Radio, which has been on the air since late August. No highlevel official has commented on it, and lowerlevel officials stress their technical concerns. For instance, Elek Nemcsics of the Government's Frequency Administration Institute said that in a small country like Hungary, only a limited number of frequencies are available that will not interfere with those of neighboring countries. The police seem to have pursued Tilos Radio broadcasters only half-heartedly. "They are certainly on our tails, but they want to go about this absolutely correctly," the graduated student said with a grin. "They have to catch us in the act of broadcasting, and that's hard, when we can pocket the equipment, or just stick it in a baby carriage." Meanwhile, the Openness Club Foundation, a liberal press freedom advocacy group, has awarded Tilos Radio its Prize for Civic Courage. The station can use the 30,000-forint prize, worth $416, to buy new equipment; or to pay the 10,000- forint fine the Government can levy for broadcasting without a license three times. Books of The Times: Weekdays


Titkos a Tilos

Nap nap után hallunk, olvasunk róla: frekvenciamoratórium. Magyarul: a rádiós és a televíziós műsorszóráshoz nem adnak ki engedélyeket. Néhány fiatal nem győzte kivárni a politikai-szakmai vajúdást, és Tilos Rádió néven forgalmazni kezdett. A jog mindenkire és mindenkor azonosan érvényes, főként jogállamban, így természetesen gátló lépéseket tettek az illetékesek. Jól tették. Én is tettem egy suta lépést, szerettem volna megnézni ezt a mindenható rendelkezést, amelyben elrendelték a tilalmat. Kiderü1t, nemcsak a kalózrádió telephelye titkos, hanem maga a moratórium is! Még az előző kormány, egészen pontosan annak szűkebb kabinetje döntött az 1008/10/ 89/VII. 3. határozatában. arról, hogy … No igen, hát éppen ez a határozat titkos. Derzsi András akkori miniszter nyilatkozatából tudhatunk meg (1989. július 21. - MTI) egyet s mást: az illetékes minisztérium "rádió- és televízió műsorszórás céljára szolgáló frekvenciaengedélyeket a tájékoztatási törvény, valamint a postáról és távközlésről szóló törvény hatálybalépéséig nem adhat ki".

"Ez a moratórium nem terjed ki - olvasható a közleményben - többek közt a kábeles és mikrohullámú rendszerekre, a fejlesztés alatt álló adóberendezések létesítésére" stb. Ez 1989 végéig szólt, ha minden igaz; az új kormány meghosszabbította. Az Országgyűlés a 62/1990. augusztus 8-ai határozatában viszont arra kérte fel a kormányt, hogy "terjessze mielőbb az Országgyűlés elé a frekvenciamoratóriumról szóló törvényjavaslatot", amely a tájékoztatási törvény meghozataláig megtiltja a frekvenciakijelölést. A kormány - kivéve, ha titkosan tette - nem terjesztett be ilyen törvénytervezetet. Az országgyűlési határozat indokolásában már az szerepel, hogy a médiatörvény hatálybalépéséig érvényes a moratórium. Kérdés, hogy melyik: a titkos vagy a be nem terjesztett moratórium? Egyáltalán, egy kabinethatározat jogszabály? Ha nem jogszabály - nem hirdették ki a Magyar Közlönyben -, akkor milyen jogon alapul az a sok-sok levél, melyek szerint az igénylők várakozni kénytelenek a moratórium feloldásáig?! Ha nem teljesítette a kormány az országgyűlési határozatot, akkor miért teljesíti az előző kormánykabinet titkos határozatát? Nyilvánvaló po1itikai szándékok, jogalkotási nehézségek is szerepet játszanak a mai káosz létrejöttében. A demokrácia sok mindenre jó, de kötelezettséggel is jár: színt kell vallani benne, mert lételeme a nyilvánosság.

Soós Kálmán


TILOS VIZEKEN NE KALÓZKODJ!
Magyar Hírlap - 1991.

Plakátok hirdették augusz-tus végén: a Tilos Rádió ha-marosan megkezdi adását a 95,5-ös URH-n. Úgy is lett. Hamar kiderült, sokan nem örülnek az ötletnek. Olyannyira, hogy a kis kalózszerkesztőség máris szedhette a szerkesztőség máris szedhette a sátorfáját. Dr. Ballai Éva, Frekvenciagazdálkodási Intézet osztályvezetője elmondta, az adó jól szerkesztett, értelmiségi rétegműsort sugároz. De a működéshez szükséges engedélyekkel nem rendelkezik. Az intézet feladata, hogy garantálja a rádiószolgálatok zavartalan működését. Mivel az éterben eddig ismeretlen, új zavarfor-rást észleltek, azonnal intéz-kedtek. Ebben az esetben nem volt mérlegelési lehető- ségük. Mert a még érvényben lévő frekvenciamoratórium szerint új műsorszóró sáv ki-jelölése tilos. Ezért fölszólítot-ták őket, számolják föl szerkesztőségüket. Sőt, az adó be-mérésének költségeit is át kívánják hárítani rájuk. Egyébként, ha a szép szó nem használ, rendőri segítséget is igénybe vehetnek. De még mindig bíznak abban, hogy a Tilos Rádió meggondolja magát, és önként felhagy műsorai sugárzásával.
(havas)


Alternative Radio Tweaks Hungary
New York Times BUDAPEST

Wednesday and Friday afternoon, two young renegade lead into clandestine Budapest apartments, discreetly parked cars or the woods to broadcast four hours of alterna-tive music and interviews over the radio. '(he name they have chosen for their pirate station, Tilos Radio, or Forbidden Radio, recalls a dark time in Hungary's Communist his-tory when conformity reigned and anything offbeat was prohibited. Today, Hungarian society plays by different rules, but in many ar-eas the old rules remain in effect. And Tilos Radio has stepped into one of the most Sensitive Of These areas: freedom of the press. The country's last Communist government decided in July 1989 to place a moratorium on attributing radio and television frequencies, then that was to last until the begin-ning of 1990, when parliament was to pass a new press law. Now a new parliament has been elected and a new draft law has been introduced, but the legislature has yet to pass it. While the legislators have argued over questions of journalistic ethnics, would be broadcasters, includ-ing commercial stations and Radio Free Europe, have lined up to beg for the medium-wave frequencies that would allow them to reach up to 10 million listeners in Hungary. Last summer, the dozen or so amateur broadcasters behind Tilos Radio got fed up. They figured that with a turntable, tape-recorder-, microphone, transmitter and swift feet they could get the music they like on the air, right away. They would also offer a channel for groups that have little access to the legal media, including gypsies, homosexuals and feminists. Beyond their self-appointed stat-us as Budapest's alternative sta-tion Tilos Radio's broadcasters said they had no political mission. "The big difference between us and other underground radios Solidarity radio in Poland, for ex-ample - is that we don't want to politick, said one member of the team, a graduate student who runs a program of reggae, rap and ethnic music once every week or two. "We're more interested in playi-ng good music that hasn't had an airing on the mass-consumption stations," he said. But Tilos Radio has pointed up he sensitivities over press freedom. members of Democratic Forum, leader of Hungary's governing competition, lash out fluently at news ,paper journalists, whose criticism of public figures is often unrelenting. Exploding tempers have punctuated committee hearings in parlia-ment on safeguarding the political independence of the state-run ra-dio and television. Although Western visitors famil-iar with Eastern Europe often say Hungary's press is the freest in the former East bloc, journalistic freed-oms are still a very live sue. Critic-s of the moratorium say it is a perfect example of continued state restrictions on the press. 'The government has responded uncertainly to Tilos Radio, which as been on the air since late Aug-ust. No high-level official has commented on it, and lower-level officials stress their technical concerns. Elek Nemcsics of the Frequency Administration lnstitute of the Government said that in a small coun-try like Hungary, only a limited number of frequencies were avail-able that would not interfere with those of neighbouring countries. The police seem to have pursued Tilos Radio broadcasters only half--heartedly. "They are certainly on our tails, but they want to go about this ab-solutely correctly," the graduate student said. "They have to catch us in the act of broadcasting , and that's hard, when we can pocket the equipment, or just stick it in a baby carriage." The Openness Club Foundation, a liberal press freedom advocacy group has awarded Tilos Radio its Prize for Civic Courage won about S400, which the radio could use to buy equipment or pay gov-ernment fines for broadcasting without a License.


Vartyog a Tilos Rádió?
REFORM - 1991.

A Tilos Rádió, Budapest néhány hete kezdte meg az adást nem kis fejtörést okozva a Postának, a Rendőrségnek és a jogászoknak. A szakemberek véleménye szerint a fiatal kalózok által sugárzott, zenével fűszerezett műsor igazán igényes és színvonalas, a vétel minősége viszont csapnivaló, vartyog a hang, ami gyenge technikai berendezést feltételez. Ezt azonban eddig nem áll módjukban közelről szemrevételezni. A Frekvenciagazdálkodási Intézet bemérőkocsija, tetején a forgatható antennával - akárcsak a kémfilmeken - az adás idején elindult a sugárzás irányába, s a Rózsadombon egy Gárdony utcai háznál fékezett. Itt azonban már hűlt helye volt az adónak- a hatóság egyébként sem jogosult, hogy a készülék után szima toljon a pincében vagy a padláson. Is meretlen tettes ellen megtették a fel jelentést, s most a rendőrség is nyo moz az engedély nélküli adás ügyében. Feltehetően a kalózok is láttak már ilyen jellegű kémfilmeket, mert mozgósították magukat, most egy autóban rendezték be az illegális adót, s a várost járva más-más kerületből adják a műsort - legutóbb Lágymányosról röppentették világgá információkat. Mire a bemérőkocsi a helyszínre érkezik, köddé válnak, állítólag a taxisok előre figyelmeztetik őket a közelgő veszélyre. Mások tudni vélik, hogy az újságokban Szabó álnéven bemutatkozó kalózrádiósok a Fidesz aktivistái, de erre nincs bizonyíték, mint ahogy az összetákolt adókészüléket sem látta még hatósági ember. Mindenesetre ez a modern rabló-pandúr játék a hatóságok és a leleményes engedetlenkedő állampolgárok között akár rokonszenvet is kelthet, csakhogy az összebütykölt adó oiyan frekvenciákat bocsát ki, amely a körzetben a TV 1-es adását zavarja, bemákosodik tőle a kép, és a repölőgépek irányításában is zavarokat kelthet, ami már komolyabb veszélyt jelent. Vagyis rendnek az éterben is lennie kell. k. g. Teli Tilos Lehetetett tudni, hogy a szerdai adásnapon is lecsapnak a Tilos Rádióra. A frekvencia-moratórium ellenére rejtekhelyről sugárzó rádióadó stúdióján ugyanis már az előző műsornapon rajtaütöttek a Frekvenciagazdálkodási Intézet emberei. Kíváncsiak lettünk volna rá, hogy demonstrálnak, provokálnak-e a Tilos Rádió munkatársai, vagy egyszerűen megelégelték az ostoba várakozást, s dolgoznának, akár a hatóságok ellenében is. Találtunk is hozzájuk kapcsolatot, de rejtekhelyüket nem hajlandók felfedni, s tegnap természetesen máshonnan sugároztak, mint hétfőn. Konspirációjukat tiszteletben keltett tartanunk. Kérdeztük hát a frekvenciagazdálkodásiakat, mehetnénk-e velük feltételezhető szerdai nyomozásukra. Szó sem lehet róla; hangzott a válasz. EI kellene ezt is fogadni, hiszen senki sem köteles a sajtó jelenlétében nyomozni. Kiderült azonban, hogy a nyilvánosságtól való tartózkodás nem jelenti a tévé néhány millió nézője előli elzárkózást. A tévések, feltehetően a Híradó stábja ugyanis, mint közölték a moratóriumőrök, mehet. Ismerős a képlet. Annak idején ilyenkor még a Népszabadságot is hívták. Mert akkor még ők is megbízhatóak voltak. Most már nem ők azok. Ugyanezekből a régi időkből más helyzet is rímel az iméntire: Az, amikor a bátyám már mehetett a családdal komoly társaságba, én nem. Mert belekotyognék, meg kifecsegném, amit hallottam. Nem voltam még brancsbeli. A családban azóta már felnőttnek tekintenek. A branccsal, úgy látszik, nehezebben megy.

n.n.p