Sajtó 2002

| 2022 | | 2020 | | 2019 | | 2018 | | 2017 | | 2016 | | 2015 | | 2014 | | 2013 | | 2012 | | 2011 | | 2010 | | 2009 | | 2008 | | 2007 | | 2006 | | 2005 | | 2004 | | 2003 | | 2002 | | 2001 | | 2000 | | 1999 | | 1998 | | 1997 | | 1996 | | 1995 | | 1994 | | 1993 | | 1992 | | 1991 |


Pert vesztett a Tilos az ORTT-vel szemben
A rádió az Alkotmánybíróság véleményét kérheti

Index - 2OO2.01.08.

Elvesztette a Tilos Rádió azt a pert, amelyet az ORTT-vel szemben folytatott a 88.8-as frekvenciáért. A sávot a médiafelügyelő-testület korábbi döntése a Rádió C-nek juttatta

A Tilos azért nyújtotta be keresetét, mert szerintük az ORTT jogszerűtlenül bírálta el a frekvenciapályázatot, amikor a frissen indult Rádió C-nek jóval több pontot adott műsorszolgáltatási tapasztalataira, mint a tavaly 10 éves Tilos Rádiónak

A Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a rádió keresetét, amit azzal indokolt, hogy nem jogosult az ORTT döntéseinek felülvizsgálatára. A bíróság kimondta, hogy a testület határozatait semmilyen jogszabály alapján nem lehet megtámadni; illetve a jogi álláspont érvényesítésére sincs lehetőség. Az ítélet nem jogerős. A Tilos Rádió további lépéseket fontolgat. Valószínű, hogy fellebbeznek a Legfelsőbb Bírósághoz, illetve közigazgatási úton támadják meg a döntést. Elképzelhető az is, hogy a rádió képviselői az Alkotmánybíróság véleményét is kikérik ügyükben


Idusról idusra
Beszélő - 2OO2.03.02.

(…) A Tilos esete az igazságszolgáltatással
Január 8-án hirdetett ítéletet a Fővárosi Bíróság dr. Szentes Ágnes vezette tanácsa a Tilos Rádiónak az ORTT és a Rádió C ellen indított perében. Mivel azonban az ítélet írásbeli indoklása csak január végén érkezett meg a perben a Tilost képviselő ügyvédi irodához, nyugodtan tekinthetjük ezt tárgyidőszakunkban történt eseménynek. Amelyről az ítélet fényében feltétlenül érdemes megemlékezni.

De kezdjük a történetet kissé korábban. Az ORTT tavaly tavasszal hirdetett győztest a budapesti 88,8 MHz-es ultrarövidhullám használati jogára nonprofit rádiók részére. A pályázaton a két fent említett rádió mellett két egyházi adó, a hivatalos katolikus egyházhoz közel álló Mária Rádió, illetve a hivatalos egyház által nem támogatott Yes Rádió indult. A jobboldali többségű ORTT a hírek szerint az előbbi adót szerette volna győztesnek kihozni, csakhogy legnagyobb meglepetésére végül a magát cigány közösségi rádióként definiáló Rádió C-nek ítélték a frekvencia használati jogát. (A rossz nyelvek szerint a hirtelen váltás oka az éppen külföldön tartózkodó Martonyi János külügyminiszter telefonja volt, aki figyelmeztette az illetékeseket: a jelenlegi helyzetben felettébb jó fényt vetne hazánkra külföldön, ha a romák saját rádióhoz jutnának. Ugyanis - csak emlékeztetőül - éppen akkoriban zajlott a Strasbourgba kivándorolt romák menedékkérelmének elbírálása.)

Az előző kormány idején az ORTT-ben egyik oldalnak sem volt olyan többsége, hogy a másik oldal nélkül állapíthasson meg győztest. Ezért a vitás - értsd: politikailag vitás - döntések kezelésére meghonosodott a magántanácskozmány intézménye, ahol zárt ajtók mögött dőlt el, hogy ki kapja az egyes frekvenciákat, és milyen árat szab az ellenoldal a támogatásért. Ezek után a döntés fényében újrapontozták a pályázatokat. Azonban az ORTT jelenlegi felállása - négy kormánypárti tag, akik élvezik a MIÉP-es tag támogatását, áll szemben két ellenzéki taggal - lehetővé teszi, hogy a kormányoldal az ellenzék támogatása nélkül is megszavazza a neki szimpatikus jelölteket. A nagy szabadság azonban jelen esetben visszaütött, ugyanis az illetékesek nem fordítottak túl sok gondot arra, hogy a döntésük megtámogatására születő pályázatértékelés támadhatatlan legyen. Nem is beszélve arról, hogy miután a Rádió C pályázatában elfelejtett egy rubrikát kitölteni, a helyi közéleti feladatok vállalásáért adható 20 pontból egy sem illette meg őket, vagyis nagyon igyekezni kellett - az ORTT-nek -, hogy a hátrányt ledolgozzák. Ezért történhetett meg az, hogy míg az akkor 9 éve folyamatosan működő Tilos Rádió műsorszolgáltatási tapasztalatai 3 pontot értek, addig a korábban - értelemszerűen, hiszen új kezdeményezésről volt szó - egyetlen percet sem sugárzó Rádió C a maximális pontszámot kapta ebben a rubrikában, vagyis 8 pontot. Ezek után már csak a Tilos üzleti tervét kellett 1 pontra értékelni (RC: maximális 10 pont) - amelyre egyébként egy egy évvel korábban meghirdetett pályázaton még 10 pontot kapott -, illetve a benyújtott műsortervet kellett megfelelően lepontozni (TR: 2 pont, RC: maximális 8 pont), hogy kialakuljon a végeredmény: Rádió C - Tilos Rádió 70:69.

A pályázati eredmények, illetve a pontozás ismeretében tehát a Tilos Rádió úgy döntött: pert indít az ORTT ellen ("ami sok, az sok" avagy "a pofátlanságnak is van határa"), jóllehet a liberális szellemiségű adó munkatársai is tisztában voltak vele, hogy ezzel abba kényelmetlen helyzetbe hozzák magukat, hogy látszólag az első hazai roma közösségi rádiót akarják megfosztani a megszólalás lehetőségétől. Ezért nyilatkozataikban mindig hangsúlyozták: a pert az ORTT ellen indítják, annak etikátlan magatartása miatt. (Igaz, a bíróság kifejezett felszólítására a Tilos később a Rádió C-t is perbe vonta.)
Természetesen az a tény, hogy politikai döntés született az ügyben, nem igazolható, és így nem szolgálhat alapul egy perhez. Viszont a Tilos jogászai két pontban is megtámadhatónak látták az ORTT döntését. Egyrészt véleményük szerint alaki hibát követett el az ORTT, amikor egyáltalán elfogadta a Rádió C pályázatát, ugyanis ahhoz a megkövetelt cégmásolat helyett cégkivonatot csatoltak. Másrészt megsértette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény (Versenytörvény) 7. §-át ("Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni."), amikor a pályázatot nem a kiírásban meghirdetett szempontok alapján bírálta el (tudniillik a műsorszolgáltatási tapasztalatra adható nyolc pontot megadta egy olyan rádiónak, amely soha, egyetlen percig sem sugárzott műsort a pályázat benyújtásáig). Ezért a Tilos a pályáztatás során elkövetett szabálytalanságok okán az ORTT és a Rádió C között létrejött szerződés semmisségének kimondását kérte a bíróságtól, valamint azt, hogy kötelezzék az ORTT-t új pályázat kiírására.

Az ORTT ezzel szemben azzal érvelt, hogy a cégkivonat minden érdemi információt tartalmaz, így alaki hiba nem történt. A műsorszolgáltatási tapasztalat elbírálása kapcsán pedig arra hivatkoztak, hogy az szubjektív elbírálás alá esik, vagyis így semmiképpen sem sérthették meg a Versenytörvényt. A per során az ORTT jogászai meg is indokolták, hogy mire adott a testület maximális pontszámot. Igaz ugyan, érveltek, hogy a Rádió C nem csatolt a pályázatához műsorszolgáltatási tapasztalatot igazoló okiratot (hogyan is tehették volna), de egy korábbi pályázatukban már szerepelt, hogy a rádió ügyvezetője, Kerényi György rendelkezik ezzel - érdekességképpen: Kerényi ezt a "tapasztalatot" a Tilos Rádió munkatársaként szerezte.
A bíróság január 8-án kelt ítéletében aztán mindkét kérdésben állást foglalt, mégpedig a következőképpen: "Az ügy érdemével kapcsolatban megjegyzi a bíróság, hogy a pályáztatás alakiságai és pályázat elbírálása tekintetében az I. r. alperesi és II. r. alperesi álláspontot tudta a bíróság elfogadni." (I. r. alperes: ORTT, II. r. alperes: Rádió C.) A döntésnek a pályázat szabálytalan befogadása kapcsán emelt kifogásokkal kapcsolatos része a nem jogász számára kevésbé érdekes. Itt lényegében azt mondta ki a bíróság, hogy lévén a cégkivonatból minden kiderül, aminek ki kell derülnie, ez az okirat a cégmásolat helyére léphet. (Bár némileg szokatlan lehet ennyi rugalmasság, nem érintettként csak üdvözölhetjük ezt a fejleményt.)

Sokkal érdekesebb a második pont elutasításához csatolt indoklás. Eszerint "A b) pontban írt műsor szolgáltatásban szerzett tapasztalat, ha ideiglenes műsor engedély alapján is ugyancsak a pályázat elbírálásának időpontjában már megállapítható és értékelhető volt, így az I. r. alperesi testületnek - függetlenül az általa felvett jegyzőkönyv tartalmi és matematikai hiányosságaitól - módjában állt mindkét pályázati föltétel tekintetében állást foglalni és hangsúlyozandó, hogy ez az állásfoglalás, mind az a) mind a b) vonatkozásában a pályázati kiírásnak megfelelően szubjektív megítélés kérdése kellett, hogy legyen, amely szubjektív megítélés ilyen és hasonló pályázati kiírások esetében nem zárható ki." (kiemelések tőlünk) A szöveg kissé nehezen érthető első olvasatban, de alapjában az ORTT álláspontjának teljesen megfelel, vagyis: a testület jogosult volt a Rádió C-nek műsorszolgáltatási tapasztalatot betudni, még akkor is, ha azt csak később szerezte meg, ezért a pályázatban nem is igazolhatta. Nem is beszélve arról - mondja az indoklás -, hogy ez a pont amúgy is szubjektív elbírálás alá esik, márpedig ami szubjektív döntés, az a pályáztató diszkrecionális jogköre, vagyis a bíróság nem ítélheti meg, hogy helyes volt-e a döntés.

De az igazi gyöngyszemek még csak most jönnek. Miután a bíróság kimondja, hogy a Tilosnak nincs igaza, majd hozzáteszi, még ha igaza lenne, akkor sem lenne igaza, még ezt is képes fokozni. "Az I. r. alperes által helyesen hivatkozott BH 2001.234-es számú jogeset szerint a szerződést nem teszi érvénytelenné, ha a pályázat kiírása és lebonyolítása során a pályáztató egyoldalon megsérti a vonatkozó jogszabályi előírásokat." (A hivatkozott legfelsőbb bírósági ítélet - amelyről a Bírósági Határozatok Tárából mindössze annyi derül ki, hogy egy privatizációs ügyben született, amelyet az ÁPV Rt. ellen indítottak - valóban kimondja: "Ha az adásvételi szerződés tartalma, az abban vállalt feltétel nem ütközik jogszabályba, a szerződés semmissége azon az alapon nem állapítható meg, hogy a szerződéskötést megelőző pályáztatási szabályokat megsértették.") Ehhez az indoklás a következőket teszi hozzá: "Az nem vitás tény, hogy az I. r. alperes vonatkozásában hivatkozott csupán a felperes jogsértő eljárásra, márpedig a pályáztatásra vonatkozó törvényi és pályázati kiírási föltételek ilyen jogalapon semmisség megállapítását nem teszik lehetővé..."

Mindez magáért beszél - mivel a Tilos szerint is csak az ORTT hibázott a pályázatok elbírálásánál, a jogsértés nem indokolná a szerződés megsemmisítését -, de a fenti mondat még folytatódik: "...az I. és II. r. alperesek között létrejött szerződés semmisségének megállapítása sem eredményezi, hogy a felperes kedvező helyzetbe kerül (új pályázat kiírása nem előírás, a felperes nem kerül az eredeti pályázó helyébe), ehhez képest a perbeli legitimációja hiányzik ahhoz, hogy az I. és II. r. alperesek közötti jogügyletet alappal megtámadja." Tekintsünk el attól a szépséghibától, hogy a felperes perbeli legitimációjának hiánya esetén a pert meg sem lehet indítani - "idézés kibocsátása nélküli elutasítás". Koncentráljunk az érdemi mondanivalóra: mivel a Tilos Rádiónak nem feltétlenül (!) származna előnye abból, ha megnyerné a pert, nem is lett volna jogosult az eredményt megtámadni. Ha ezt összeadjuk az előző bekezdésben foglaltakkal, a következő kép rajzolódik ki: mivel a pályáztatás szabályainak megsértése a pályáztató egyoldalú jogsértése, és így nem vonja maga után az eredményeképpen születő szerződés semmisségét, a pályázat vesztesei számára nem származhat előny annak megtámadásából, így nem is jogosultak a pályáztatás eredményét bíróság előtt megtámadni.

Vagyis az ítéletet logikailag értelmezve: nem csak arról van szó, hogy jelen esetben, vagyis a 88,8 MHz-es frekvencia műsorszolgáltatási jogának odaítélésében van igaza a testületnek, hanem minden olyan esetben, amikor bárkit kihoz győztesnek bármilyen alapon, majd roppant gyorsan szerződést köt vele. Vagy lehet, hogy igaza ugyan nincs, de a szerződés felbontására nem kötelezhető. Igaz, nincs is, aki ez ügyben bírósághoz fordulhatna, hiszen kinek származhatna a perből előnye, ha egyszer a törvénysértés megállapításának semmilyen következménye nem lehet? (…)

http://beszelo.c3.hu/02/03/02idus.htm


Újra éterben a Tilos
Index - 2002.03.05.

Március 9-től egy hónapig ismét az éterbe költözik a Tilos Rádió. A nonprofit műsorszolgáltató vasárnap közönségetalálkozót tart a Trafóban

Az ORTT múlt heti döntése értelmében egy hónapos ideiglenes frekvenciát kapott a Tilos Rádió, így március 9-től április 8-ig - az kábeles adás mellett - az FM 92,1-en is hallható lesz a műsor.

A médiatestület egyúttal elfogadta a pályázati kiírásokat négy fővárosi nonprofit frekvenciára, ami azt jelenti, hogy egy hónap múlva hivatalosan is meghirdeti azokat. "Amint megjelenik kiírás a közlönyben, mi ismét beadjuk a pályázatunkat" - közölte az Indexszel Weyer Balázs, a rádió kuratóriumának elnöke. Mint ismert, a Tilos két évvel ezelőtt kábelre és internetre szorult, miután a Rádió C-vel szemben alul maradt a frekvenciapályázaton. Azóta kétszer - 2000 decemberében és tavaly augusztusban - kaptak ideiglenes frekvenciát egy-egy hónapra. A kampányidőszakkal kapcsolatban

Weyer elmondta, hogy nem hoztak külön szabályzatot, legfeljebb ajánlásokat fogalmaznak majd meg a munkatársaknak. A kurátor elmondása szerint a műsor szerkezete sem változik az éterbe kerülés után, csak kisebb módosításokat hajtanak végre a rádiós és kábeles hallgatói szokások különbsége miatt.

Az ideiglenes földi sugárzás megünneplésére a rádió munkatársai vasárnap estére közönségtalálkozót szerveztek. A Trafóban délután 5 órától kezdődik a program, itt a műsorvezetők mellett tilosos dj-k - Palotai, Cadik, Keyser - is hozzájárulnak a hangulatfokozáshoz


Kiss Bori: A csapongás lételemünk - Interjú a Tilos Rádió szerda reggeli stábjával
Index 2002.03.12.

Márciusban egy hónapig újra ad az éterben a Tilos Rádió. A műsorkészítők a 92,1-es frekvenciára kaptak ideiglenes sugárzási engedélyt. A rádió két évvel ezelőtt szüntette be az éteri sugárzást, és kábelre és internetre szorult, miután a Rádió C-vel szemben alul maradt a frekvenciapályázaton. Azóta kétszer - 2000 decemberében és tavaly augusztusban - kaptak ideiglenes frekvenciát egy-egy hónapra. Az újabb ideiglenes adás alkalmából a rádió két veterán műsorvezetőjével illetve alapítójával, Simó Györggyel és Nádori Péterrel készítettünk interjút. Szerda reggeli műsoruk, mely évek óta a Pillangó Első Látásra nevet viseli, holnaptól Elvehetetlen Panoráma néven folytatódik.

Mióta csináljátok ezt a műsort?

Simó/Nádori: Kettesben a legális adás indulása, 1995 óta csinálunk műsort, előtte a kalózidőszakban sokáig Csejdy Andrással hármasban csináltuk a szerdát és azóta is mindig a szerdát. Először Ablak a Zsiráfra volt a címe, később folytattuk Pillangó Első Látásra fejléc alatt, most pedig úgy tervezzük, hogy Elvehetetlen Panoráma néven újulunk meg.

Amikor a rádió elbukta a frekvenciát, ti abbahagytátok a műsorkészítést, és azóta is csak az ideiglenes sugárzások alkalmával jöttetek vissza. Miért nem rádióztok kábelen, csak az éterben?

Részben mert öregek és lusták vagyunk, részben pedig mert az évek során teljesen az interaktivitásra, a betelefonálókkal való kommunikációra épült a műsor. A kábeles-internetes adás adottságai sajnos erre alkalmatlanok, hiányzik a pörgés.

Gyakran viccelődtök egymással adásban is. Előfordult, hogy egyikőtök komolyan megsértődött?

Á, nagyon jó a humorérzékünk. Persze a Pillangó nem műanyag, de az évek során úgy kiismertük egymást, hogy ma már ha akarnánk se tudnánk megsérteni a másikat, mert az rögtön műsort csinálna belőle.

Adáson kívül mennyi időt vagytok együtt? Voltatok már például együtt nyaralni?

Voltunk együtt nyaralni, de nem tegnap - mióta nem dolgozunk együtt, nem találkozunk nagyon sűrűn. Viszont amikor igen, akkor nagyon tudunk egymásra figyelni.

_Nem morognak a cégnél hogy rádióztok? Tudják egyáltalán? Előfordult már, hogy üzleti tárgyaláson közölte veletek a másik fél, hogy szokott hallgatni benneteket? _

Amikor életünkben először elmentünk komoly helyre dolgozni, mind a ketten beleírattuk a szerződésünkbe, hogy szerdánként délelőtt 11-ig nem vagyunk munkavégzésre kötelezhetőek. Ha morogtak volna, nem megyünk oda. A másik fél elég sok helyen közölte már, hogy hallgat vagy hallgatott minket: Pétert még a népszámlálóbiztos is megismerte a hangjáról. Nagy és régi fájdalmunk, hogy autogramkérő tinik nem kergetnek csapatokban, de ma se nagyon múlik el hónap, hogy valamelyik üzleti partnerünk, ismerősünk ne jelezné, hogy valójában nagyon is jól ismer minket a műsorból.

Mi lesz a szerdai műsor témája? Tudjátok előre, vagy improvizáltok?

Fiatal korunkban, pláne a kalózidőszakban, amikor sokáig csak felvételről mentek a műsorok, nagyon komolyan felkészültünk minden adásra. Ezek komoly, nyögvenyelős adások voltak. Aztán később egyáltalán nem: Gyuri kipakolta maga elé az újságokat, elkezdtünk beszélni és figyelni egymásra meg a hallgatókra, és ez működni kezdett. A mostani ideiglenes adásban is csak kapaszkodó kulcsszavakat vettünk magunk mellé: elsőnek a "város"-t. A többi is kábé ennyire konkrét. Jó lesz.

Miért nem szoktatok vendéget hívni a műsorba? Vagy előfordult már?

Szintén fiatal korunkban nagyon gyakran volt vendég, csak a reggeli műsorok úgy alakultak, hogy egy idő után a rengeteg hallgatói telefon miatt arra se nagyon maradt idő, hogy mi végigmondjunk egy-egy mondatot, úgyhogy szépen elhagytuk a vendégeket. A műsor egész koncepciójával ellentétes az, hogy egy kiemelt beszélő legyen - rajtunk kívül persze... A csapongás amúgy is lételemünk. Olyan is volt, hogy valamelyikünk egyedül volt adásban, olyan is, hogy az egyikünk az előtérben aludt, műsor közben és élőben bekevertük a horkolást. Meg volt rengeteg jam session, keveredő műsorvezetők, négyesfogatok, mindenféle. Péter egyébként utál egyedül műsort csinálni, Gyuri pedig nem is tud, mert soha nincsenek nála a lemezei. Nincsenek ugyanis lemezei.

Mi a véleményetek az ORTT elleni kereset elutasításáról, mi lesz most? Szerintetek lesz-e valaha 24 órás frekvenciája a Tilosnak? Egy 24 órás rádióban vállalnátok műsort?

Fellebbezett a Rádió, erről ennyi elég. 24 órás frekvenciánk pedig biztosan lesz, ha máskor nem, hát a digitális rádiózás lassan, de biztosan eljövendő korában. Remélhetőleg azért előbb. Hogy vállalnánk-e műsort, azt majd meglátjuk, de persze igen, mert szeretjük csinálni meg minden.


Széky János: Hol vagy Willis
Élet és Irodalom - 2002.03.22.

Csöndes szombat este, a könyvespolc szélén egy pohár H.-féle villányi kékoportó, a Tilos Rádiót végre a processzorhűtők surrogása nélkül lehet hallgatni, kezdődik a kora esti műsor, a Round Midnight. Közben kedvenc polgárosult kerületem polgári lapját olvasom, azt mondja: "A Sátán itt természetesen nem egyszerűen az MSZP-vel egyenlő, ahogy Horn Gyula vádjában állt, hanem azt a világot jelenti, amely megszületik a nyomában: anyagelvűség, elbutulás, pénzimádat, abortusz, kábítószer, kilátástalanság, társadalmi polarizáció, nemzethalál stb." Kiváltképp a "nem egyszerűen" és a "stb." tetszik, valamint Horn Gyula vádja, miszerint.

A rádión közben Túró Rudi tiszteleg a műsorcím eredeti tulajdonosa, Thelonious Monk (1917-1982) előtt, a Well You Needn't (mondjuk, "Fölösleges", "Ezt azért nem kéne" avagy "Ne fáraszd magad") című szám megy, és amíg az ember éppen Monkot hallgat, a tapasztalatok szerint semmilyen irányból nem érheti túl nagy baj. Csakhogy Prieger Zsolt (Anima Sound System, Dubcity Fanatikz) a meghívás ellenére nem jött el a stúdióba. Micsináljunk ilyenkor, kérdezi a műsorvezető a hallgatókat, nemigen érkezik használható válasz, aztán használt CD-ről Mozart kerül az éterbe.

"A reformátusok máris egy óriási hibát úgyis elkövettek azzal, hogy gyáván kihátráltak néhány lelkészük mögül. Az ateista-istentelenek ezért úgysem fogják őket megjutalmazni", mert "nem ismerik azt a fogalmat és érzést, hogy valamit meggyőződésből támogat valaki" - olvasom a polgári-keresztény lapban, és miközben a stúdióban arról folyik a vita, hogy ez most D-dúr vagy E-moll volt, eszembe jut egy másik Tilos Rádió másik műsorvezetője, aki nagyon szerette Monkot.

Egyszóval a szokatlan békességben Willis Conover (1921-1996) jut eszembe, a professzoros külsejű és hanghordozású disc-jockey, akinek basszbaritonja - Joszif Brodszkij szerint - a legzengőbb volt a világon, akit néhány pár millió ember hallgatott a Szovjetunióban és Kelet-Európában, s aki a New York Times nekrológjának szavával hathatósabb fegyver volt a kommunizmus ellen, mint egy flottányi B-29-es. Helyi híresség volt 1954-ig, amikor Music, USA címmel elindította dzsesszóráját az Amerika Hangján, és nem tett mást, csak kimért tempójú, de szívmelengető kommentárok kíséretében nyomatta azt a hangzást, amit a huszadik század minden totális diktatúrája betiltott. Kísérletező kedvű amerikai kisebbségiek szabadságtól illatozó zenéjét, mit se törődve az aktuális slágerekkel. Kukkot sem szólt politikáról, ellenben hűvös szerénységgel tartott zenei szemináriumokat annak a világnak, amelyben a megszállott lelkesedés meg a Gonosznak kijelölt képződmény legyőzése volt a követendő minta.

Mivelhogy az ilyen viselkedési norma nem tartható a végtelenségig, Conover még megérhette az izzóan szerénytelen rendszer bukását. Az egyikét.

Azt már nem, hogy valahol azt a rádiót kényszerítik föld alá, amelyiken Monkot lehet hallgatni, a megszállottság rádiója szabadon szennyezheti a troposzférát.

Alsótagozatos családtagunk Horn Gyula-vicceket olvas föl egy 1997-es kiadású vicckönyvből, a Round Midnight véget ér, a pohár üres, Prieger Zsolt nem jött. Conover az arlingtoni nemzeti temetőben nyugszik. Rajongói és távoli tanítványai közül Szabó Gábor halott, Michal Urbaniak és Joszif Brodszkij Amerikában. (Stb.)

A polgári lap cikkének utolsó bekezdését olvasom. A Tiloson francia rap megy. A kétszerkettő józansága. (Ebből a villányiból kéne venni még pár üveggel.) A szocik, úgymond, eldöntötték, hogy "a cigányok ne kössenek szerződéseket, ellentétben például a szakszervezetekkel, akiket [sic!] kifejezetten erre teremtett a Jóisten (illetve így alakultak ki az őskáoszból". A gunyornak különös bájt ad a címlapfotó a fideszes államtitkárról, aki a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének szóvivőjeként lépett a politika porondjára (amikor ezt leírom, magamba nézek, és tudatom alján fölismerem a "politika = cirkusz" fogalmi metaforát). Az államtitkár előtt, feltűnően kikészítve, a Demokrata című genetikai, csillagászati és őstörténeti közlöny friss száma.

Well, you needn't.

(Round Midnight - Tilos Rádió; VOA Hour of Jazz Willis Conoverrel¸ XIV. kerületi EXTRA, 2002. március)


Újra frekvenciát kapott a Tilos
Index - 2002.09.26.

Négy budapesti körzeti frekvenciát osztott ki csütörtöki ülésén az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Így két éves kábeles sugárzás után a FM 90,3-on újrakezdhet a Tilos Rádió, de sugározhat a 92,1 BBC által alapított Ariel Rádió Kft. is. A 94,2-n az FM4 Kft, míg a 105,8-en a Műsor-Hang konzorcium ad majd

Két éves szünet után újra az éterbe, a FM 90,3-ra költözik a legendás Tilos Rádió, az első magyarországi kalózadó. Az ORTT-vel jelenleg is perben álló rádió 2000-ben vesztette el frekvenciáját: az addig három rádió által használt hullámhosszt ugyanis a másik két adó alkotta páros nyerte el.

A Tilos azóta néhány alkalommal egy-egy hónapig volt újra az éterben hallható. A Tilos pályázott a végül a Rádió C-nek ítélt frekvenciára is és az elutasító döntés után bírósághoz fordultak, mert méltánytalannak ítélték a médiahatóság pontozását

A Tilos gyorsan indít

A Tilos Rádió az egyetlen olyan rádió, amely úgy kapott frekvenciát, hogy korábban már rendelkezett ilyennel, nyilatkozta az Indexnek Weyer Balázs, a Tilos Rádió kuratóriumának elnöke

Ily módon alig két-két és fél hónap szükségeltetik ahhoz, hogy újraindulhasson az adás. A rádió egyébként csaknem Budapest egész területén fogható lesz

Kérdésünkre Weyer Balázs elmondta, arról még nincsen döntés, hogy mi legyen az ORTT ellen indított perrel

A többiek fél év múlva kezdhetnek

Frekvenciához jutott az ORTT csütörtöki döntése nyomán a 92,1-n adhat a BBC által alapított Ariel Rádió Kft., a 94,2-n az FM4 Kft, míg a 105,8-en a Műsor-Hang konzorcium sugároz majd

Vékony Éva, az ORTT szóvivője szerint a most frekvenciához jutott rádiók legkorábban fél év múlva kezdhetnek sugározni, ennyi időbe telik ugyanis a szükséges engedélyek beszerzése

Mint hozzátette: a meghirdetett frekvenciákon nem nyereségérdekelt, illetve közműsor-szolgáltató adók sugározhatnak


Frekvencia a Tilos Rádiónak: Hét bő esztendő
Magyar Narancs - 2002.10.03.

Két évvel azután, hogy a kábelen és az interneten történő adás nem kifejezetten előnyös körülményei közé kényszerült, az ORTT múlt heti döntése értelmében három másik, nem kereskedelmi adóval egyetemben ismét legális frekvenciához jutott a Tilos Rádió.

Két évvel azután, hogy a kábelen és az interneten történő adás nem kifejezetten előnyös körülményei közé kényszerült, az ORTT múlt heti döntése értelmében három másik, nem kereskedelmi adóval egyetemben ismét legális frekvenciához jutott a Tilos Rádió. A tévés valóságshow-k és az eredménytelen tévéelnök-választás körüli felhajtáshoz képest csinnadratta nélkül, de kedvező fordulatot vett a rendszerváltozás utáni magyar médiavilág egyik kacskaringós története: a Tilos Rádió hét évre megkapta a 90,3 MHz fedőnevű frekvenciát. Vele együtt összesen tizennégyen versenyeztek a meghirdetett négy nem nyereségérdekelt, illetve közműsor-szolgáltatásra felkínált hullámsávért. Pályázott, többek közt, a már korábban is próbálkozó katolikus Mária Rádió, a magát ökumenikusként definiáló Yes Rádió, a Budapesti Fesztiválzenekar komolyzenei profillal és a Fonóhoz kötődő Harmónia Rádió; a 92,1 MHz-et a brit, francia és német közszolgálati rádiók Aeriel nevű konzorciuma, a 94,2 MHz-t a miskolci FM4 Rádió, a 105,9 MHz-t pedig a Műsor-Hang Konzorcium nyerte el (róluk A többiek cím alatt).

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ebben a szent pillanatban értelme lenne a 90,3-ra tekerni: az adás megindítása előtt még némi szöszmötölés szükséges (szerződéskötés az ORTT-vel és sugárzási, műszaki ügyek rendezése). Meg persze az ünneplés fáradalmainak kipihenése. De ha minden jól megy, még ebben az évben újra a szokott módon bejöhet a Tilos is.

Példa nélkül

A Tilos Rádió 1991-ben kezdett sugározni Budapesten a 95,5 MHz-es ultrarövidhullámon. Mint a www.tilos.hu címen, a rádió történetét és hitvallását összefoglaló szövegben olvasható, ez volt "az első magyar független és az első >>harmadik típusú>szamizdatja Állomások című írásunk szorítja dióhéjba).

Anélkül, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) döntési mechanizmusának bensőséges ismeretével rendelkeznénk, annyi azért megkockáztatható, hogy ezúttal feltehetőleg nem nyilvánult meg olyan módon és olyan súllyal a politika, hogy a Tilos ne kaphasson frekvenciát. Ez példátlan az ORTT történetében, amely eddig - mint Weyer Balázs, a rádió kuratóriumának elnöke írta a Médiakönyv 2000-2001-ben - "1996-os megalakulása óta egyetlen alkalommal sem nyilvánította győztesnek a Tilos számos pályázatainak egyikét sem". Noha az ORTT döntéshozó testületében - melynek elnökét a Fidesz, négy tagját a jelenlegi négy parlamenti párt jelölte - csupa olyan ember foglal helyet, aki már két (vagy ennél is több) éve is ott volt, ezúttal, úgy látszik, többségükben nem munkált a Tilostól való idegenkedés (aminek lehetséges okait említett írásában Weyer többek közt a Tilos működésének és céljainak félreértésében, a rádiót készítő autonóm személyiségek kontrollálhatatlanságában véli felfedezni). És úgy fest, ezúttal nem akadt olyan politikai ügy sem, amely háttérbe szoríthatta volna a Tilos egy évtized alatt bizonyított működőképességét.

Más világ

Két év nem nagy idő, mégis egész más budapesti légtérbe térhet vissza a Tilos, mint ahonnan távozott.

Az általa meghonosított keresetlen hangvétel és "antirádiós" beszédmód a kereskedelmi adók blablájához és a közszolgálati vagy hírrádiók szabatosságához képest még mindig üdítő lehet, de például a betelefonálós műsorok ma már általánosnak számítanak - igaz, a szűretlenség kockázatát, hogy a hallgató egyből adásba kerül, rajtuk kívül ma sem sok adó vállalja.

A Tilos kábelbe bújása idején indult az Info, az Est FM, a Pannon, a Budapest, a 24 órás Civil, idén vette fel mai profilját a Klub, és kezdett adni a C. Mindben sok a szöveg, akárcsak a Tilosban, többük is képes hallgatható zenét nyújtani - nincs róla adat, de sejthető, hogy elnémultával a Tilos közönségének egy része át-átrándult az említettekhez (még a Pannonhoz is, ha másért nem, hát hogy tudja, mi bűzlik odaát live). Ha ez így igaz, várható a visszaáramlásuk is, ami az említett adók közül a kereskedelmiek számára lehet kellemetlen (e szféra gazdasági nehézségeiről szólt április 25-i számunk Zsúfolt adósparadicsom című cikke; a legfrissebb hírek szerint különben tulajdonosai eladni készülnek a veszteséget termelő Est FM-et). "A különbség kettőnk között az - mondja Weyer Balázs a kereskedelmi adókról és a nonprofit alapon működő Tilosról -, hogy számukra a hallgatottság életfeltétel, nekünk meg csak jó érzés."

A pályázati kiírás lehetővé tette "a médiapiacon jelenleg működő műsorszolgáltatóktól eltérő zenei műfajú profil" vállalását. Ez ugyan zene lehetett a tilosos füleknek, hiszen alapállásból más zenei választékot nyújtottak, mint a kereskedelmi vagy közszolgálati zöm, viszont Weyer véleménye szerint "most pont olyan időszak következik, amikor újra ki kell találni, mit jelent az innováció és progresszió, mert ami akkor innovatívnak számított, amikor utoljára lehetőségünk volt újítani, az mára ipari sztenderd. A Tilosnak addig van értelme, amíg innovatív és progresszív."

(Csak érintőlegesen tartozik a tárgyhoz, de e cikk szerzője nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen az ORTT-sillabuszban olvasott világzene-definíció láttán: "Olyan kommersz zene, amely főként a karibi térség hagyományos zenéjén alapul, és gyakran használja az új hangszereket, mint például a szintetizátort.")

A közeli jövő

A Tilos továbbra is kizárólag élőben ad majd, de a végleges műsorszerkezetet természetesen még nem alakították ki. Az interneten és a kábelen történő 24 órás adás próbaüzemnek felfogható ugyan, de nem lehet egy az egyben alkalmazni a földi sugárzásra, ahogy más műsorrendet igényelt az este tíztől reggel tízig tartó sugárzás is. Mindegyik esetben más napszakokban, más körülmények között vannak a "fontosabb" műsoridők: a net és a kábel lakó-, illetve munkahelyhez kötött hallgatást feltételez, "rendes" sugárzásnál viszont előtérbe kerül az autózás. A műsorkészítők - szövegelők és zenélők - létszáma 150-160 körül jár, közöttük tíz százalék alá csökkent a más médiákban (is) dolgozó újságírók száma, a többség ma már igazi "civil", sok az új hang; a dj-k bemutatkozása a rádió website-ján található.

A Tilos Rádió szervezeti rendszere továbbra is sokat megőriz a kezdeti, bázisdemokrata működési elvekből: a fontosabb kérdésekről a közgyűlés dönt, amely rendszeresen újraválasztja a folyamatos működéshez szükséges döntéseket megvitató és meghozó kuratóriumot. Ezeket a döntéseket megfelelő szabályok mellett a tagság megtámadhatja és adott esetben rendkívüli közgyűlésen felülbírálhatja.

Viszonylag új, két éve fölépített stúdiótechnikával vághatnak neki a következő hét évnek. A Teréz körútra néző önkormányzati bérlakásból a Kultiplexbe költöztek: a Blue Box mozi épületét az OFF filmfesztivál szervezőivel konzorciumban vették át, de miután a - végleges működési engedély híján mindmáig nem megfelelően kihasznált - helyiség felújítása meghaladta anyagi erőiket, beszállt melléjük, pontosabban tőkét emelve többségi tulajdonossá nőtt a házat (de nem a rádiót) működtető cégben a Sziget Kft.

A rádió éves működése minimum 20 millió forintot emészt fel (a legnagyobb tétel a sugárzás költsége - még nem dőlt el, hogy önállóan vagy az Antenna Hungarián keresztül oldják meg -, de pengetni kell stúdióbérletre, rezsire, műszaki karbantartásra, telefonra, internetre is; műsorkészítő továbbra sem kap pénzt, ezért jöhetnek ki 20 millióból). Nem merült fel, hogy változtassanak reklámok sugárzását kizáró alapszabályukon, ezért a - természetesen ki nem vehető - bevételt nagyjából egyharmad-egyharmad arányban a teljesen szabadon felhasználható hallgatói támogatásból (közvetlen adományokból, szja-százalékokból), a Műsorszolgáltatási Alap kifejezetten nonprofit adókat segítő pályázataiból, illetve egyéb forrásokból (alapítványok, nemzetközi szervezetek, magánintézmények jellemzően célzott, tehát működési költségekre nem fordítható támogatásaiból) remélik.

"A hallgatói támogatás a Tilos Rádió legfontosabb legitimációs ereje" - mondja Weyer Balázs. Két éve 27 ezer pro-Tilos aláírást gyűjtöttek össze, az interneten napi 2-2,5 ezren hallgatnak beléjük, a legutóbbi szja egy százalékokból 4,7 millió forint jött be, 500 ezerrel több, mint az előző évben, közelítvén az e szempontból 5,2 milliós csúcsot hozó, utolsó adásos év eredményéhez - ez jelez valamit.

Szőnyei Tamás

Állomások

"A Tilos Rádió 1991. augusztus 21-én rúgta be az éterbe vezető lengőajtót" - írta Simó György a Mozgó Világ 1993/11. számában, a magyarországi alternatív médiát feltérképező összeállításban, a kalózkor után, az ideiglenes hallgatás idején. A hőskorban, a frekvenciamoratórium és a hatósággal űzött bújócska idején heti háromszor négy órában adott a Tilos a 95,5-ön. Két év elteltével, 1993 augusztusában önként felfüggesztették a sugárzást, és stúdióengedélyért folyamodtak. Ezt 1995 tavaszán - tehát még a rádiózásról és televíziózásról szóló, 1996. évi I. törvény megszületése előtt - megkapták, s az év szeptember 1-jétől mindennap este 10-től másnap reggel 10-ig övék volt az 98,00 FM (a nappali órákon a hasonlóan nonprofit alapon működő Civil és Fiksz osztozott). A 2000 februárjában - immár a médiatörvény értelmében - kiírt pályázaton a Tilos elvesztette a 98,00 FM-et a közösen induló Civil-Fiksz duóval szemben. E hullámhosszon (melyet egy időben a Milosevic Szerbiájában betiltott B92 Rádió rendelkezésére is bocsátottak) 2000. augusztus 29-én be kellett fejezniük az adást. A következő naptól kábeles sugárzásra álltak át: a főváros bizonyos részein, kábeltévés hálózaton fogható 103,7 MHz lett az új hely (valamint az internet) - a technika lehetőségeiből adódóan napi 24 órában. 2000 decemberében, egy újabb pályázatot megelőzően, ideiglenes engedély-lyel, szintén napi 24 órában sugározhattak a 88,8 MHz-en - e pályázatot vesztették el a Rádió ©-vel szemben, s ezt az ORTT-döntést támadták meg bíróságon. A pert idén januárban első fokon elvesztették. A Tilos fellebbezett, új tárgyalást még nem írtak ki, de még ők maguk sem döntötték el, hogy jelen helyzetben kívánják-e folytatni a pereskedést, hiszen lépésük az ORTT botrányos döntéshozatali eljárása ellen irányult (az elvi alap tehát nem változott), nem pedig a Rádió © ellen (amelyet az igazság kimondatásával nem akarnának szar helyzetbe hozni, most hogy immár ők maguk is "bejutottak").

Mindaddig, amíg be nem indulhatnak a 90,3-on, a 103,7 MHz-en lehet fogni a Tilost. (De a tévé-kábelt a rádióba kell dugni).

A többiek

A 92,1 MHz frekvenciát csak többnyelvű műsorszolgáltatást (pontosabban a szöveges műsorszámokon belül 50 százalékot meghaladó idegen nyelvű műsort) vállaló pályázóknak írták ki, ami láthatóan a brit BBC, a francia RFI és a német Deutsche Welle által létrehozott, pécsi székhelyű Aeriel Kft. testére lett szabva. ők már 2000-ben is próbálkoztak, "formai" okok miatt sikertelenül. Ezúttal elmarad a diplomáciai felhördülés. Kérdés viszont, mennyiben érinti majd az új helyzet az Info Rádió BBC-re alapozott külföldi hírszolgáltatását, illetve a Kossuth Krónikában reggel hallható BBC-tízpercet.

A másik három frekvenciára nem volt ilyen előírás. Próbálkoztak esztergomi helyi rádiósok, egy pécsváradi és egy verőcei bt., egy érdi rádiós egyesület, a katolikus Mária Rádió Kht. és a "független keresztény" Yes alapítvány és mások (néhány pályázatot érvénytelennek nyilvánítottak). Mindannyian a vesztesek között végezték (érdekes módon minden vesztes 54, minden nyertes 64 pontot kapott), akárcsak a Fonó minőségi etno, jazz, folk profilját ígérő Harmónia Rádió Kht. és a Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület. Utóbbi egy komolyzenei adót képzelt el - ami a Bartókot leszámítva hiányzik a fővárosból -, kezdetben előre felkonferált zenei konzervekkel, később fokozatosan élőbbé fejlődő, klasszikus zenére alapuló, kulturális kínálattal.

A Tilos melletti másik két nyertes egyike, a Miskolcról indult FM4 Rádió Kft.-nek az ORTT közleménye szerint "eddigi műsortervét, többéves megbízható működésére tekintettel tapasztalatát, valamint üzleti és pénzügyi tervét" értékelték a legmagasabb pontszámmal. Szintúgy maximumot kapott ezekre a Műsor-Hang Konzorcium, mely az ORTT értékelése szerint a "speciális zenei kínálat mellett a hallgatók informálására is nagy hangsúlyt fektető" műsortervet mutatott be. Ennél részletesebb információt nem sikerült szerezni az ORTT-től e két adó műsortervéről.

A Tilos a Narancsban

A sajtó kezdettől fogva érdeklődéssel és többnyire rokonszenvvel - sőt a Tilost megvalósító társaság szakmai szabadságfoka iránt talán még némi irigységgel is - követte nyomon a rádióval kapcsolatos fejleményeket. Ezen irigység alól a Narancs kivétel volt, már csak azért is, mert a rádióban megszólalók és a lapban publikálók között voltak és a mai napig akadnak átfedések (Barotányi Zoltán, Bakács Tibor Settenkedő, Bojtár B. Endre, Csejdy András, Czabán György, Kádár Tamás, Kerényi György, Kovács Kristóf, Kovácsy Tibor, Nádori Péter, Para-Kovács Imre, Simó György, Vágvölgyi B. András, Varró Szilvia, Weyer Balázs, bocs´, ha valaki kimaradt). Éppen ezért azonban valahányszor a Tilos mint téma megjelent a lapban, elfogultságunk tagadása nélkül is igyekeztünk a legpontosabban, legtárgyszerűbben fogalmazni. Lehet ellenőrizni:

Tilos Rádió: FM 95.5: 1991. szeptember 11. (Sükösd Miklós)
Kalózkonferencia: 1991. november 21. (Simó György)
Tilos Rádió: felfüggesztve: 1993. augusztus 12. (Vigánd Péter)
Harmadik típusú rádiók: "Ebből megélni nem lehet" (Lázár Guy, a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének elnöke; Civil; Fiksz; Tilos): 1995. szeptember 7. (Szőnyei Tamás, Seres László)
A szabadság kábelen érkezik: 2000. augusztus 31. (A szerk.)
Az ORTT és a Tilos Rádió: Kő a szájban: 2001. április 19. (Szőnyei Tamás)
A Tilos-ORTT-per: Az igazság hiábavalósága: 2001. december 20. (Rácz Johanna)
Pert vesztett a Tilos Rádió: Borúra ború: 2002. január 17. (Rácz Johanna)


Januártól újra Tilos
Index - 2002.12.04.

Underground hagyományaiból nem engedve, sokszínűségét hangsúlyozva indul újra Budapest egykori kultikus rádiója. A régi kedvencek visszatéréséről még nincs döntés, és folyik a dzsessz-tuctuc szkander is, de leszerelhetőek a mozgalmi múlt tízméteres antennái.

A tervek szerint január elejétől tér vissza az éterbe a két éve on-line sugárzó, egykor kult-médiumként is emlegetett Tilos Rádió. Az ORTT szeptemberi döntése révén az FM 90,3-on frekvenciához jutott adó nem tervez gyökeres változást underground stílusán, és non profit berendezkedésén, tudtuk meg a rádiót vezető ötfős kuratórium tagjaitól.

A tíz évvel ezelőtt kalózrádióként indult, majd megosztott frekvencián sugárzó rádió stábja már készen áll az adásra. Nádori Péter, a rádió kuratóriumának frissen megválasztott elnöke elmondta, hogy internetes rádióként jelenleg is 24 órában készítenek műsorokat, a kezdés időpontja így csak a jogi, technikai feltételek teljesítésétől függ.

A barkácsolás vége

A Tilos ugyanis az egykorinál nagyobb, ún. regionális frekvenciát nyert, amelyhez másfajta adóberendezés és nagyobb antenna szükséges, továbbá fontos a kettő közötti kapcsolat megteremtése is.

Mindez azonban nem lesz felesleges befektetés, hiszen az adó, amely hajdan műsorokat szentelt a "hogyan gyártsunk póznából, biciklikerékből és drótból Tilos Rádiót is befogó világvevő antennát" témájának, most a csípőfogó rendszeres használata nélkül is fogható lesz Budapest egész területén. A rádió vételkörzete 500 ezer ember lakóhelyét fedi le, mondta Nádori Péter, ez azonban csak a sztereó adást jelenti. A műsorok valójában szélesebb körben hallgathatóak majd. Példaként megemlítette az Est FM-et, ami "budapesti adó, de néha még a Balaton környékén is fogható".

Szabad száj

Kérdésünkre, hogy a nagyobb hallgatói kör eredményez-e majd változtatásokat a műsorokban és a műsorstruktúrában, a kuratóriumi elnök elmondta, hogy nem. "A Tilos non profit, közösségi rádió, így nincs rákényszerítve arra, hogy célcsoportjai legyenek. A műsorok úgy alakultak ki, hogy akikben láttunk fantáziát és volt mondanivalója, megcsinálhatta azt. Aztán a hallgatókkal való interakció során lett olyan, amilyen. Csak azért, mert a hallgatottság így-úgy alakul, nem változtatunk a műsorokon, már csak azért sem, mert nem is lesz kimutatásunk a dologról".

Nádori, aki nem civilben egyébként a HVG on-line főszerkesztője, a Tilos műsoraitól továbbra is távol tartaná a direkt politikát. "Pártpolitikával -ahogy régebben sem - ezután sem foglalkozunk" - mondta. "De mivel a magyar közélet annyira át van pártpolitizálva, ha a helyzet úgy kívánja, kényszeresen nem fogunk nem beszélni politikáról".

Vissza a tett színhelyére?

A rádió fel kívánja eleveníteni a hajdan szinte közösségformáló erővé vált interaktív, beszélgetős műsorait. A legnépszerűbb reggeli programok, az "Elvehetetlen panoráma", a "Gyermekláncfűrész" vagy az "Ez a jövő, egyétek" ugyanis az on-line adás ínséges időszakában megszűntek. Vályi Gábor, kuratóriumi tag elmondta, hogy a rádiónál november végéig kellett pályázni új vagy az eddigitől eltérő műsorokkal. Személyesen ugyan nem hívtak meg senkit, de bíztak a rádió frekvenciájáról beszámoló híradások vonzó erejében.

A hallgatók számára az "Elvehetetlen panoráma" műsorvezetőjeként ismert Nádoritól megtudtuk, hogy folynak a megbeszélések, lesznek visszatérők, de neveket még nem akart említeni. Az Index Hírszerzési és Körtelefonáló alcsoportjának azonban sikerült utolérnie Csejdy Andrást, a néhai Kolorlokál műsorvezetőjét, és a jelenlegi film.hu főszerkesztőjét, aki Olaszországból is visszatérési szándékának adott hangot.

Simó György, aki overground az Axelero Rt. vezérigazgató-helyettese, ugyancsak pozitívan állt a kérdéshez. A Szupermenként ismert Erdélyi Zsolt pedig "farkfelcsapva rohanna" a Tilos stúdiójába, ha hívnák. Sérelmezte viszont, hogy "egy egykori kismenő a Tilos levlistán" műsorterv leadásához kötötte az ügyet, anélkül, hogy megemlítették volna, hogy hova és pontosan mit adjon le. Kiemelte még, hogy továbbra is tartja Nádorinak tett régebbi felajánlását, és szívesen venne részt a Tilos marketing ügyeinek menedzselésében, mint például "a brand merchandise-ügyének intézése". A kuratórium elnökétől megtudtuk még, hogy nem a reggeli lesz az egyetlen interaktív, beszélgetős sáv, hasonlót terveznek a délutáni órákra is.

Dzsessz vs. tuctuc?

A rádió megőrzi markáns zenei arculatát, nyilatkozták egyhangúan a kuratórium megkérdezett tagjai. A cél továbbra is a sokszínűség fenntartása lesz. Czabán György, szintén kuratóriumi tagnál rákérdeztünk, mi igaz a belső körökből kiszivárgott "dzsesszer - tuctuc ellentétről", amely szabad fordításban a hangszeres és az elektronikus zene híveinek rádión belüli szembenállását jelenti.

Czabán, aki a Tilos dzsessz műsorát vezette, "élénk szakmai vitaként" jellemezte a zenei szerkesztés körül folyó eseményeket. Mint elmondta, szó sincs bármelyik irány kiszorításának kísérletéről. Támogatja az elektronikus tánczene jelenlétét a rádióban, olyannyira, hogy bár elmondása szerint régebben egyáltalán nem érdeklődött a stílus iránt, most dj Palotairól készít dokumentumfilmet.

Ugyanakkor el szeretné érni, ha a dj-k a partikra való, dinamikus tánczene helyett a hallgatható, rádiós vonalra koncentrálnának, "a monoton zenére rá lehet úsztatni egy gregoriánt".

Vályi Gábor, aki éjszakai klubokban dj Shurikenként ismert, szintén sokszínűségről beszélt. Elmondta, hogy a rádióban továbbra is helyet kívánnak biztosítani a rétegműfajoknak, a hangsúlyt ugyanis nem csak a témára, hanem annak igényes, sokrétű bemutatására is ráhelyezik. Így a jövőben is hallható lesz például az extrém metál műsor, mivel készítői "régi vagy különleges felvételeket kutatnak fel, mint például egy skandináv death metal szám". Végül sommásan hozzátette: "a rádió zenei arculata csak annyira változik, mint maga a város".

A családias házibulik általános térhódítását jelezheti tehát, hogy a pár éve még gyakori, több ezer fős, de néha pénzügyi bukást is produkáló Tilos partik helyét a részben a rádió tulajdonban lévő Kultiplex kisebb rendezvényei veszik át. Vályi szerint a külföldi előadók részvételével meghirdetett partik nagyobb anyagi kockázatuk mellett azt a kérdést is felvetik: milyen alapon fizetnek gázsit a meghívott dj-knek, amikor magyar kollégáik ingyen vagy jelképes összegért lépnek fel a non profit szervezet bulijain.

Czabán György kiemelte, hogy kisebb méretekben mód lesz különböző stílusú rendezvények szervezésére, ahol felléphet akár Lajkó Félix vagy a Grencsó kollektíva is.

Anonim támogatók

A rádió nem csak kulturálisan, de gazdaságilag is ragaszkodik harcos önállóságához. Czabán György 20 millió forintban határozta meg a rádió költségvetését, amelynek harmada az ORTT-től, magyar és nemzetközi alapítványoktól, harmada pedig hallgatói felajánlásokból származik. A harmadik harmaddal nagy magyar cégek támogatják a rádiót, amelyek közül Czabán csak a Pannon GSM-et említette meg, mivel a többiek "ismerve a Tilos szellemiségét" anonim módon kívánták támogatni a rádió alapítványát.

A mobilszolgáltató is csak annyit kért, hogy a honlapjukra tegyék ki bannerjüket, és műsoraikban pannonos sms-számot használjanak. Reklám azonban sem a site-on, sem a rádióban nem lesz, nyilatkozták egyhangúan a megkérdezettek.


JELENTÉS
NAGA: TALÁLT HOLMI

Pergő Képek - 2OO2. IV. Negyedév

A Tilos Rádió hosszú, ámbár nyűgös története 2003 februárjában újabb dicsőséges állomásához érkezett. Nevezetesen, hogy a FM 90.3 frekvencián legalább hét évig hallható lesz Budapesten és környékén, ami vélhetôen nyomot hagy a város arculatán.

Az alábbi cikk az elektronikus zenei szubkultúra felől közelíti meg a kérdést, a többit meg majd meglátjuk.

Diszkósként dolgozom. Főemlős társaimat táncoltatom éjszakánként a hangfalakkal körbevett és így vibráltatott, továbbá a fényhullámok játékával megvillogtatott diszkótérben. Magam számára nemcsak megélhetésemmé tettem e tájat, hanem bizonyos mértékig és általában a történések és változások kiváló élességű mérőműszerévé. Figyelgetem, miféle elektromos zenék tűnnek fel és múlnak el, hogyan közelednek ide és távoznak innen generációk, milyen eljárások jellemzik az „undergroundot” és az „overgroundot”, hogyan alakítja ki formagyakorlatait az üzlet, a kreativitás, a művészet és a drog, s közben mi történik Budapesttel és mi történik velem, táncoltatóval. Leszek-e kisnyugdíjas. Különösen izgalmasnak tűnik itt a félbalkáni praxisok azon csoportját szemügyre venni, melyek eredendő oka, s egyben erős, paprikás hazai zamata a cyber-drogos partyvilág és az ún. rendszerváltás egybeesése, példás koincidenciája: nem rosszabb típusú ünnep-üzlet ez, mint a koronaúsztatás, csak fiatalabb illúziók táplálják.

Hozzávetőleg tíz éve van velünk ez az agyonhallgatott, de a legszélesebb tömegeket mozgató kis hétvégi belvilág, és ez a tény talán megengedi, hogy (végzettségét tekintve) homályos karakterű recenzenssé léptessük elő magunkat. Az alapító atyák generációja (kb. a mostani harminc fölöttiek) még érthette Víg Mihályt és David Bowie-t, kijegyzetelhette a fater jazzgyűjteményét Coltrane-tól aWeather Reportig, tudhatott Syd Barrettről, a Clashről, a Tangerine Dreamről, a Laibachról és a Psychic TV-ről (ez utóbbi lévén az egyik stafétabot a 90-es évekbe, ld. Peak Hour), alapíthatott gitáros-énekes zenekart, szívhatott füves cigit anélkül, hogy az egész kerületben bárkinek sejtése lett volna róla, hogy mit csinál, és úgy általában összekacsinthatott társaival a rothadó, buta, végnapjait élő keleti establishment feje felett. Sőt, visszatekintve, e kacsintásban olyan identitást vehetett fel, mely azóta is megkülönbözteti a rá következő generációktól.

Ezek az emberek voltak jelen az első acid partykon. Az acid partyk ennélfogva nem voltak teljesen azonosak a nyugati első partykkal (bár a szokásos késés itt talán nem volt akkora, mint a Beatles esetében), hanem ilyen magyar dolgok voltak. Tele a rendszerváltás és e generáció sajátos illúzióival – mondjuk a Viking Klubban vagy az FMK-ban. A dj-k még nem tudtak mixelni, de pszichés-varázslói teljesítményük valószínűleg felülmúlta a maiakét, nem voltak még stílusok, a hip-hoptól a trance-ig egyben volt minden, nem volt extasy és nem volt nagy lóvé. Ekkoriban és e generáció által született a Tilos Rádió, ill. az underground és over-ground azóta is gondosan őrizgetett identitáskettőse. Ez mind-mind helyi sajátosság volt és az is maradt. Ilyen embereket ma már nem látsz partykon, és valószínűleg nem azért, mert már nem szeretnek táncolni.
Ami a fél-balkáni prist illeti, ennek és a közben „begyűrűző” UK-diktátumnak köszönhetően a teljes szcéna elbutult, követő típusú, fanatizálható, a kreativitást és spiritualitást mellőző pavlovi hétvégereflexszé alakult, hasonlóképpen a városhoz, melyben él, s melyet a századfordulóra valakik nagy odafigyeléssel és szeretettel összeraktak, hogy mostanra kedvünkre pöföghessünk és kurvaanyázhassunk benne tömegesen.

Hevenyészett, velejéig szubjektív oklista: a partygazdák lényegében az ünnepbiznisz legszánalmasabb pénz- és mennyiségéhes vonalára szoktak és szoktattak itt rá. Ezt a rettenetesen szar, recsegő-ropogó hangcuccok, a hétvégi boldogságturizmus belépőárainak aránylag magas forintértéke, a kidobó emberek uralmi pozíciója, a büfék unott vendéglátósai, percre és arcra változó árai, vizezett italai igen jól illusztrálják. Innen hiányoznak azok a klubtulajdonosok, akik valamikor széttáncolták az agyukat és azóta megszaladt nekik (hanem csak ez utóbbi). A partylátogatók itt nem érezhetik, hogy mindenki értük erőlködik, hanem hogy ők puszta kellékek a nagy kasszában. Ez a sörfesztiválok és sörkioszkok országa, ezekhez rejtélyes okból néha nagynevű brit előadót rendelnek, és azzal húzatnak maguknak a szponzorok. Azután: a sztár-dj, sztárzenekar státusz körüli hatalmi komplexum a műfaj egyébként gyorsan változó és progresszív sugallataival szemben a lehető legfeudálisabb rendszert tart fenn, melyben a tehetség a legkisebb, a bratyizás a legnagyobb jelentőségű, s melynek következtében a 97-es megafesztivál hazai programja nagyjából azonos lesz az ideivel. Kialakult továbbá a stílus-sovinizmus (a goa-, drum-n-bass, break, techno, prog-house stb. hit), mely ritmusminták alapján mikroközegeket, mikrokirályságokat tart fenn, melyek mindegyike erősen meg van győződve a maga ultimate trendiségéről és a többiek alávalóságáról. A zene, úgy önmagában, a maga vibratív, holisztikus természetében, a zenei intelligencia, mely a bolygónkat fenyegető főemlős talán egyetlen színtiszta találmánya, végül is háttérbe szorul saját szocio-stiláris implikációival szemben. Azután itt van a drogfogyasztási szokások betegesen turbó, 12 exező volta, melyet melegen tart a látszatra igen restriktív ifjúságpolitikai bénázás, ill. evvel összefüggésben a szcéna saját, belső diskurzusának, élmény-megfogalmazásának és megosztásának, a generációk közti tapasztalatcserének a tökéletes hiánya, már-már tiltása. Végül itt van, igen, igen, a Tilos-történet is, mely emblematikusan összefoglalja a fentieket: a Rádió elhallgattatásának folyamata kifelé, az egyre nihilebb lagzi-pecsa bulik befelé. A Tilos godfatherjai egyszerűen nem vették észre, mekkora a felelősségük az egész szcéna életfunkcióit tekintve, s hogy az igen huszáros és dicső indulás fényéből nem lehet elvegetálgatni a végtelenségig. Noha rec. ide tartozik, maga is „Tilosban reménykedő”, azért két nagy hibát meg kell állapítania: 1. a T. fokozatosan szüntette meg saját közönsége számára az identitásról való gondoskodást, elmulasztotta a minőségen keresztül táplálni és óvni híveit, ehelyett maradtak a gagyi drogos bulik a Szigettől a Pecsáig (ritka kivétellel érdekes külhoni produkciókkal fűszerezve – ld. Vadim), 2. a saját függetlensége és ártatlansága körüli szüntelen mentálhigiéniás tisztálkodás közben elmulasztott a saját közönsége számára alapítani egy kiadót, kávézót nyitni, újságot indítani, magyarán olyan, bizniszalapú oldalintézményeket kreálni, melyekből saját alkotói megélni, saját közönsége táplálkozni tudhatott volna. Maradt a már-már komikus bénázás a rádió ide