sajtó 2015
Az egykori elítélt megmondja a frankót a magyar börtönökről – interjú
librarius.hu - 2015.10.31.
Ahhoz, hogy az ember börtönrádiózzon, börtönbe kell jutni. Aki tehát börtönrádiózni akar, annak javaslom, hogy sürgősen kövessen el valamit! (nevet). Olvastam egy felhívást, hogy akinek van kedve börtönrádiózni, adja le a jelentkezését. Nem olyan egyszerű ez, ugyanis sok mindentől függ, hogy rádiózhat-e valaki a börtönben. Öldöklőknek, gyermekbántalmazóknak például nem szabad. Mivel én gazdasági jellegű bűncselekményért ültem, reméltem, hogy megkapom az engedélyt. Meg is kaptam. Így találkoztam az Adj Hangot Egyesület munkatársaival. Borzasztó nagy szerencsénk volt, mert kőprofi szakemberek tanítottak minket rádiózni. Nincs mindenkinek ilyen szerencséje. Van, akit behúznak a csőbe ilyen-olyan OKJ-s tanfolyammal, aztán kóklerek tanítják őket hülyeségekre. Minket teljesen ingyen tanítottak nagyon jó rádiósok.
Mennyi időt töltött börtönrádiózással a rácsok mögött?Nem egészen két évet. Ebből egy év tanulás és kísérletezés volt. Csak az utolsó évben lehetett műsornak nevezni azt, amit összeraktunk.
Hogyan tekintettek az elítéltek a börtönrádiósokra? Nem voltak negatív hangok a többi rab részéről?Eleinte voltak, de a börtönben mindenért piszkálják az embert, amit irigyelnek tőle. Aki látja, hogy a börtönrádiósok mindennap a könyvtárba járnak és számítógép van előttük, az elkezd irigykedni. Persze nem a mögötte lévő munkára. Voltak negatív megjegyzések.
Például?Elmondtak minket mindenféle köcsögnek. Azt mondták, csak azért lehetünk rádiósok, mert a rádióban az egész börtönt eláruljuk. Ez egy baromság. Nyilván egy külsős alapítványt piszkosul nem érdekel, hogy mit árulunk el a börtönről.
Mi vonzotta a leginkább a rádiózásban?Már jóval korábban belekóstoltam a rádiózásba, csak a 80’-as évek végén ezt még kalózkodásnak hívták. A barátaimmal összetákoltunk egy rádióadót, aztán majdnem baj lett belőle. Akkoriban majdhogynem állambiztonsági kockázatként kezelték, hogy mi egy garázsból rádiózni mertünk. Persze nem mi voltunk a Szabad Európa, csak a hülyeségeket nyomtuk a levegőbe. Ettől függetlenül kis híján rendőrségi ügy lett belőle. Szeretem a mikrofont, zenélek is, és sokszor állok közönség előtt. Úgy gondoltam, kipróbálom, aztán teljesen megfertőzött a rádiózás.
Sokan azt mondják a börtönből szabadulva, hogy jobb emberek lettek. Ugyanakkor halljuk ennek ellenkezőjét is. Mennyire változik meg egy elítélt a rácsok mögött?A börtönben meg lehet változni, csak nem a börtöntől. Ugyanúgy meg lehet változni a rácsokon belül, mint azon kívül is. Szerintem a börtön egy nagyon rossz környezet a változáshoz. Inkább a negatív változásra sarkall. A börtön bűnözőakadémia. Aki disznólkodni akar, annak ott szépen megtanítják a hogyanját. Tiszta forrásból tájékozódhat az ember azzal kapcsolatban, hogyan kell lopni, átverni. A börtön az én szememben raktár, ahova a társadalom elhelyezi azokat, akiket ki akar rekeszteni egy időre. A baj az, hogy ezek az emberek utána kijönnek, a társadalom pedig vakarózik, mondván: „juj, ezekkel most mit csináljunk?!” Ezen is próbáltunk segíteni bent a rádiózással, és próbálunk most is a Real Sitt műsorban. A cél, hogy a társadalom máshogy álljon azokhoz a rabokhoz, akik reintegrálhatók. Bármennyire lovagolnak is ezen a kifejezésen, igenis vannak emberek, akik nem reintegrálhatók. Nem tudom, hogy velük mit csináljunk. Nem is akarom megmondani. Szerintem a börtönben lévők 60 százaléka nem reintegrálható. Azért, mert olyanok az életkörülményeik és úgy szocializálódtak. Aki úgy nő fel a családjában, hogy a tesó megy lopni, azon nem tud változtatni a börtön. Hallottam egy telefonbeszélgetést a rácsok mögött: egy rab megkérte a testvérét, lopjanak benzint, hogy be tudjanak menni hozzá beszélőre. Na, ezek után milyen reintegrációról beszélünk? Viszont úgy érzem, ott van az a 40 százalék, aki visszatérhetne a társadalomba, de őket sem reintegrálják egyáltalán, mert a rendszer nem képes rá. A Rács FM börtönrádió próbált ezen segíteni. Olyan volt a műsorszerkezetünk, ami embereket és sorsokat mutatott be. Nem a bűnt állítottuk fókuszba, hanem a változást. Az Útravaló műsorunkban olyan rabok meséltek, akik éppen szabadulásuk előtt álltak. A műsor viszont akkor ment adásba, amikor már kint voltak ezek a rabok, tehát következmények nélkül mondhattak akármit. Senki nem csapta őket agyon, sem a rabok, sem az őrök közül. Ott rendesen meg is mondák a frankót.
Miket mondtak?Meséltek sztorikat a börtönből. Például arról, hogyan bántak velük az őrök. Nem minden részét lehetett adásba tenni. Aki börtönrádiózik, annak vékony jégen kell táncolnia. Meg kell felelni a hallgatók és a büntetés-végrehajtási intézet elvárásainak, különben mehet vissza a rab a zárkájába, aztán nem rádiózik többet. Van tehát egy kemény és szigorú cenzúra. Rosszat mondani nem illik, még akkor se, ha igaz.
Volt példa olyan bánásmódra az őrök részéről, ami szót érdemelt volna?A börtönben mindig van olyan bánásmód, ami nem korrekt. Figyelembe kell venni, hogy a börtönőrök halálosan leterheltek és alulfizetettek. Ők is pontosan olyan emberek, mint mi. Elegük van abból, hogy tajt idiótákkal kell foglalkozniuk. Ha egy kis hatalmuk is van ahhoz, hogy hátba vágják az egyik rabot következmények nélkül, akkor hátba is vágják. De az vesse rájuk az első követ, aki ezt ne tenné meg! Feszült viszonyok uralkodnak a rácsok mögött. Ugyanakkor ellenpéldát is fel tudok hozni. Van, amikor teljesen emberi módon viselkednek az őrök: intuitívak és jól viszonyulnak a rabokhoz. Akad olyan, aki embernek nézi az elítéltet, és van, aki nem. Egyesek viszont őszintén megmondják, hogy: „legszívesebben rátok hegeszteném ezt az ajtót!”.
Nyilván a Rács FM és a Real Sitt inkább a vidámabb történeteket mutatja be.Nem célunk, hogy hangoljuk a rabokat a börtön ellen. Inkább motiváljuk őket a változásra, a normális időtöltésre. A Rács FM-en volt egy kapcsolattartással foglalkozó rovatunk is, ami azt mutatja meg, hogyan kell normálisan tartani a kapcsolatot a kint lévőkkel. Ezt is lehet rosszul csinálni. Ismertem egy olyan rabot, aki 15 percenként hívogatta a feleségét és bentről akarta irányítani a családját. Magyarországon nagyon kevés lehetősége van a raboknak a kapcsolattartásra. Havi másfél óra beszélő és napi 10 perc telefonálás. Utóbbi csak papíron 10 perc, mert nagyon kevés a telefonkészülék. Persze most már kaptak mobiltelefonokat, úgyhogy ez részben megoldódott. A Real Sitt legutóbbi adásában pont erről beszéltünk. A börtönben a 80 forintos telefon percdíj az országban a legdrágább. Egy rab pedig 13 ezer forintot keres havonta.
Akkor mondhatjuk, hogy a „mobiltelefont a raboknak” akció pusztán egy parasztvakítás volt?Azért hasznos ez az elítéltek számára. Nem kell sorban állniuk a folyosón a telefonért. Régen 100 emberre jutott 2 telefon, és három órát kellett várni egy hívásért. Viszont még mindig fenntartom a véleményemet, mely szerint rabló áron telefonáltatják a rabokat.
Hogyan került kapcsolatba a Rács FM után a Tilos Rádió Real Sitt műsorával?Mivel az én bűncselekményem viszonylag enyhe volt, hétvégenként kijárhattam a börtönből. Pár elítélttel együtt engem is meghívtak a Tilos Rádió tavaszi rendezvényére, a Tilos Maratonra. Már ott megfogalmazódott a gondolat, hogy a Tilos szeretne egy olyan műsort, ami a valóságot mondja el a börtönökkel kapcsolatban. Az amerikai filmek miatt a társadalom feje tele van hülyeségekkel a börtönöket illetően. Mitől lenne más? Amit a börtönök parancsnoksága kommunikál, az csak politikai mellébeszélés. Nem baj, ha valaki elmondja a frankót.
börtönrádió 2
Pápai Tamás (balra) és Dobos Péter (jobbra) – a Real Sitt rádióműsor szerkesztői
Próbáljuk megfogni a téma pozitív oldalát. Be fogjuk mutatni például az APAC (Association for the Protection and Assistance of the Condemned – Szövetség az Elítéltek Védelmére és Támogatására) nevű vallási csoportot. Ők olyan elítélteket tesznek egy zárkába, akik istentiszteletre járnak, akikkel külön foglalkozik a lelkész, tehát komolyan veszik ezt az egészet. Ők este nem az Éjjel-Nappal Budapestet nézik, hanem részt vesznek az imaközösségben. Az APAC csoport Vácon 7 éve működik, ez pedig már statisztikai alap. A 7 év alatt a csoport tagjainak mindössze 8%-a bukott vissza a börtönbe, míg az átlagos visszabukási átlag 50-60% körül mozog. Ez mindenképp figyelmet igényel. Beszélünk majd a Restorative Justice-ról, azaz a helyreállító igazságszolgáltatásról is, amit később be is szeretnénk vinni a magyar börtönökbe. Ezzel kapcsolatban már tettünk is lépéseket. Azért mondom ezt többes számban, mert én is részt veszek egy helyreállító igazságszolgáltatással foglalkozó alapítvány munkájában. Ezzel kapcsolatban aktív rabként tartottam is előadást arról, hogy hogyan is működhet a helyreállító igazságszolgáltatás egy börtönben.
Hogyan működhet?A Restorative Justice felébreszti az igényt a rabokban, hogy „helyreállítsák” a bűnt, amit elkövettek. A cselekményüknek nemcsak egyetlen áldozata van. Például ha betörnek egy lakásba, nemcsak a ház tulajdonosa szenved miatta, hanem az a kisgyermek is, aki emiatt fél. Vagy éppen az édesanyja, aki ezután nem mer az utcára menni. A Restorative Justice feltárja a valódi problémákat és feszültségeket. Mediátorok leülnek az elkövetővel és a sértettel egy meetingre, és 100-ból 99 és fél esetben ezek a beszélgetések megbocsátással, feszültségoldással végződnek. Magyarországon ez az eljárás nem változtatja meg az elítélt börtönbüntetését. Van olyan ország, ahol viszont igen. Sajnos a mai kormánypolitika nem a helyreállító igazságszolgáltatás mellett tette le a voksát.
Hogyan lehetne eleve megelőzni a bűnt? Akár ebben is segíthet a börtönműsor?Beszélünk majd olyan témákról is a műsorban, amik elrettentőek. A bűnmegelőzés legjobb módja a jólét. Az az, ami most nincs Magyarországon. Marad az a módszer, hogy megpróbálunk negatív példákat felmutatni. Megmutatni, miért is nem kifizetődő bűnt elkövetni, és felmutatni pozitív példákat, hogy ki is lehet mászni a bűnözésből. Ez lehet a váza a rádiós bűnmegelőző programunknak.
Milyenek a hallgatóság visszajelzései a műsorral kapcsolatban?Az első adás után meglepően nagy csend volt. Nem szóltak be nekünk a chaten. Szinte csak pozitív visszajelzéseket kaptunk a Tilos Rádió hallgatóságától. Igyekszünk úgy témát választani, hogy a büntetés-végrehajtás se kapjon sírógörcsöt, mert nem akarjuk mi őket bántani. Csak el szeretnénk mondani az igazságot. Sajnos néha az igazság fáj. Ha baj van, akkor ne mondjuk azt, hogy nincs baj! Ha baj van, akkor baj van, és ezt mi el is fogjuk mondani. Semmi valótlant nem állítunk. Magyarországon nem szokás a szennyest kiteregetni, de most egy kicsit kiteregetjük!
Mivel foglalkozik a Real Sitt műsor mellett?Infográfiával foglalkozom. A kinetikus tipográfia, a betűk mozgatása a mániám. Ide tartozik például az intrók készítése.
Akkor tehát újra tudta kezdeni az életét a börtön után.Igen. Több okból is szerencsés helyzetben voltam. Sok barátom támogatott akár segítséggel, akár jó szóval. Ezen kívül a szakmám nem sokat változott az elmúlt évek során. A kreativitás sem pusztult ki belőlem a börtönben. Akiknek nincs szakmájuk, kreativitásuk, nincsenek ilyen szerencsés helyzetben. Pedig ők is szabadulnak!
Várkonyi ZsoltMég a héten szerződést köthet a Tilos
emasa.hu - 2015.09.04.
Közleményükben utalnak rá: a 90,3 MHz rádiós frekvencia hasznosítását a Tilos Kulturális Alapítvány, a 92,1 MHz-ét a Klasszik Rádiót működtető szolgáltató, a 105,9 MHz-ét pedig a Hang-adás Kft. nyerte el.
Frekvenciát nyert a Tilos és a Klasszik Rádió szolgáltatója
vg.hu - 2015.09.04.
Többek között eredményt hirdetett 3 budapesti frekvencián, 12 új frekvenciapályázatot készít elő, bírságokat szabott ki televíziós kvótakötelezettségek és műsortovábbítási kötelezettségek megsértése miatt, 9 közösségi médiaszolgáltatót pedig műszaki fejlesztésre szolgáló pályázati támogatáshoz juttatott - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közleményéből.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa kezdeményezi a hatósági szerződés megkötését a Trend FM szolgáltatással pályázó Műsor-Hang Zrt.-vel a Budapest 94,2 MHz körzeti frekvencia hasznosítására, tekintettel arra, hogy a pályázati eljárás eredményhirdetése után rendelkezésre álló jogorvoslati határidő kérelem benyújtása nélkül eltelt. A Műsor-Hang Zrt. pályázott a Budapest 90,3 MHz és a 105,9 MHz hasznosítására is, mivel azonban a médiatörvény rögzíti, hogy egy médiaszolgáltató egy körzetben csak egy frekvenciát üzemeltethet, e két eljárásban a vállalkozás összeférhetetlenné vált a Budapest 94,2 MHz hasznosításának elnyerése miatt.
Miután mindkét pályázati felhívásra összesen két-két ajánlat érkezett – és a Műsor-Hang Zrt. ezek tekintetében összeférhetetlenné vált –, a Médiatanács a Budapest 90,3 MHz hasznosítására végül az egyedül maradt, a frekvenciát jelenleg is működtető Tilos Kulturális Alapítványt hirdette ki nyertesként, a Budapest 105,9 MHz eljárásában pedig a szintén egyedül maradt Hang-Adás Kft.-t. A Budapest 92,1 MHz körzeti frekvencia eljárásában a frekvenciát jelenleg is működtető Klasszik Rádió szolgáltatója, az Aeriel Rádió Műsorszóró Kft. vált nyertessé a másik pályázóval, a Pannon-Work Logisztikai Kft.-vel szemben.
Bicajok a 8-ba
evangelikus.hu - 2015.07.23.
Oberth József
„Kovácsy for president!” – elbúcsúztatták Kovácsy Tibort
emasa.hu - 2015.07.15.
Szerda délelőtt az A38 hajón elbúcsúztatták Kovácsy Tibort, a Magyar Narancs 64 évesen elhunyt külpolitikai újságíróját, olvasószerkesztőjét, a Tilos Rádió munkatársát.
Kovácsy Tibor újságíró, rádiós műsorvezető, szerkesztő és színész június 11-én, 64 éves korában, régóta tartó betegségben halt meg. Kovácsy Tibor Dombóváron született, az 1980-as években Münchenben a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. A rendszerváltás után rendszeresen hazalátogatott, majd az 1990-es évek elején költözött végleg vissza Magyarországra. Külpolitikai szakírója és olvasószerkesztője volt a Magyar Narancsnak, rendszeresen írt a Beszélőbe is. Ő volt az egyik műsorvezetője a Tilos Rádió csütörtök reggelenként jelentkező Nemzeti Felkelés című programjának, valamint több filmben és videóklipben is szerepelt.
Fotó: eMasa
„Nem tudom, honnan jött Tibor elemi erejű lelkesedése, ami révén nemcsak minden érdekelte, de mindent érdekessé is tudott tenni, ami kedvenc kontinensén, Afrikában történt” – utalt a búcsúztatón Bognár Attila, az A38 vezetője Kovácsy Tibor külpolitikai cikkeire. „De azt tudom, hogy akinek egy egész kontinens van a szívében, az nagyon gazdag ember.”
Czabán György, a Magyar Független Film és Videó Szövetség elnöke úgy fogalmazott: „Tibor hajlamos volt a felháborodásra, de egy újságírónak ennyi nem elég: ő tudta azt is, hogy min lehet és min muszáj felháborodni. Mindig tudta, hogy melyek a jó ügyek és melyek a rosszak, hogy kik a jó emberek és kik a gazemberek. Ebben tévedhetetlen volt”.
Weyer Balázs, Kovácsy Tilos Rádió-s műsorvezetőtársa szerint „Tibor kétméteres körzetében, mivel annyi szabadság, önazonosság és bölcsesség áradt belőle, mindenki ösztönösen a legjobb énjét akarta mutatni, még az is, aki nem ismerte őt”. Weyer felidézte: „A Tilos Maratonon örökbe lehetett fogadni a rádió munkatársait; egyáltalán nem meglepő, hogy Tiborra volt a legnagyobb a túljelentkezés. Amikor Tiborral rádióztunk, a műsorok alatt rendszeresek voltak az olyan sms-ek, mint hogy »Kovácsy for president!«. Egy ilyen államelnökkel én is kiegyeznék.”
Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője, aki csaknem húsz éven át volt Kovácsy Tibor főnöke, elmondta, minden nap újabb és újabb képek idéződnek fel előtte: „Tibor kotyvaszt valamit a konyhában. Tibor a szerdai értekezleten a benini vagy az indiai választás várható kimenetelét elemzi. Tibor csütörtök délelőtt, a Tilos Rádió adása után bedugja a fejét az irodámba, és cikizős-viccesen beköszön: szerbusz, nyuszikám” – sorolta a főszerkesztő, aki szavai zárásaként úgy búcsúzott: „Szerbusz, nyuszikám”.
A búcsúztatás végén Kovácsy Tibor hamvait a Dunába szórták, majd az egybegyűlt családtagok, barátok és kollégák egy-egy szál virág vízre bocsátásával rótták le tiszteletüket.
K. B.Segíts a kárpátaljai embereknek!
168ora.hu - 2015.03.09.
„Viszonylag gyakorlott karitatív akciósok vagyunk. A vörösiszap-katasztrófa idején is szerveztünk gyűjtést. Egy másik alkalommal észak-magyarországi gyerekeknek gyűjtöttünk játékokat. Volt egy nagy akciónk, amikor takarót és hálózsákot gyűjtöttünk hajléktalanoknak – akkor két teherautó telt meg a felajánlott holmikkal” – mondta a 168 Óra Online-nak Csabai Gábor.
Szerinte a Tilos hallgatói nagyon elkötelezettek és szívesen vesznek részt ilyen akciókban. „Most, hogy hallgattuk ezeket a szörnyű kárpátaljai híreket, azt gondoltuk, hogy tegyük meg, amit meg tudunk. Mások – egyházak, alapítványok – is biztosan odaállnak, ahová kell – mi a civileket tudjuk jól megmozgatni” – fogalmazott.
Mint mondta, eddig három mikrobuszt és egy teherautót ajánlottak fel számukra a szállítmány célba juttatásához, ráadásul többen jelentkeztek, akiknek megfelelő jogosítványuk van, hogy beszállnának a vezetésbe, pakolásba.
Közben azt is megpróbálják kideríteni, hogy milyen engedélyekkel tudják majd átvinni a szállítmányt a határon.
Csabai Gábor ugyanakkor borúlátó az ukrajnai helyzet lehetséges kifutását illetően. „Szerintem eszkalálódni fog a helyzet. Gyakran olyan dolgok történnek, amire csak kapkodjuk a fejünket és a legkevésbé számítunk. A világ annyira feszültséggel teli mostanában, hogy én minden rosszra el vagyok készülve” – mondta.
Az Ungváry-ügyről (kismagyarértelmiségibaszdmegposzt)
orulunkvincent.blog.hu - 2015.01.24.
Bolgár Dániel történész a Tilos Rádióban plágiummal vádolta meg kollégáját Ungváry Krisztiánt. A konkrét vád az, hogy Ungváry Krisztián a Horthy-rendszer mérlege című Akadémia Díjjal kitüntetett monográfiájában "százas nagyságrendben" közölt olyan tényállítást a forrás megnevezése nélkül, és néhány esetben igazolható, hogy az állítások konkrét művekből lettek átemelve lényegében szó szerint.
Gerő András korábban nyilvánosan "súlyos és mély antiszemitizmussal" vádolta meg Ungváry Krisztián könyvét. Bolgár Dániel a Gerő-tanszéken tanársegéd. A kis magyar értelmiségi baszdmeg (KMÉB) helyzet már fel is állt. Ungváry ha nem is perben, de nagyon erős haragban áll Schmidt Máriával a jobboldali értelmiségi elit egyik prominensével, aki közismerten (v.ö. KMÉB) jó viszonyban van Gerő Andrással. És ez az egész csak most kezdődik.
Ungváry Krisztiánnak van egy folyamatban lévő akadémiai doktori védése. A tézisfüzetből látható, hogy a disszertáció alapja éppen a kérdéses monográfia.
Bolgár Dániel a KMÉB nagyobb dicsőségére a disszertáció egyik bírálója. (__UPDATE1:__ Bolgár opponensnek nevezi magát a szövegben, de egyre nyilvánvalóbb, hogy ő csak a szakmai vita opponense, nem az MTA doktori disszertációjáé)
Az, hogy egy folyamatban lévő doktori eljárásban az opponens a Tilos Rádión keresztül kezd kommunikálni az már az ún. major league KMÉB-hez tartozik.
Bolgárnak nagyon súlyos kifogásai vannak a doktori művel kapcsolatban, és ezen kifogásoknak nem a plágium-vád a centruma. Mivel nem vagyok történész, de annyira nem, amennyire csak egy ember lehet nemtörténész, erről nem igazán írhatok. Azt gondolom, hogyha igaz, hogy Ungváry Egan Ede halálát bérgyilkosságként könyveli el a doktori disszertációjában, akkor az talán egy kicsit meredekebb a szokásosnál, de ez is a történészekre tartozik nem rám. A hivatkozási szabályokat sem merem kommentálni, ez szakterületenként változhat, én ezt elsőre inkább látom gondatlanságnak, mint bármi másnak (vannak, akik a gondatlanságból elkövetett plágiumot is plágiumnak nevezik, de ha csak erről van szó, akkor a disszertáció kiegészíthető a szövegközi hivatkozásokkal mindenféle fegyelmi jellegű következmények nélkül).
A KMÉB kereteiből egyetlen módon lehet kilépni. Ha ragaszkodunk a doktori védés szabályaihoz. Bolgár nyújtsa be a bírálatát (ez nyilvános, felkerül az MTA honlapjára, a fenti linken elérhetővé válik), Ungváry pedig válaszoljon a bírálatra a doktori eljárási szabályok szerint (a válasz is nyilvános). Ez nem majomparádé, itt egy MTA doktori címről van szó, egy komoly munka igen súlyos bírálatáról. Itt a történész szakma tekintélye forog kockán. Ezeket a partikat csak tisztességesen szabad lejátszani.
UPDATE2: Ezen a videón a tizenkilencedik perctől kb. másfél órán keresztül beszél Bolgár. Érdemes megnézni. Ez nem egy egyszerű eset.
https://archive.org/details/AHorthyrendszermerlegePlágiumvád Ungváry Krisztián ellen
valasz.hu - 2015.01.24.
Nem felel meg „az elemi megbízhatóság kritériumainak” Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer mérlege című, Akadémiai Díjas munkája – állította a Tilos Rádió egyik műsorában Bolgár Dániel történész.
Bolgár Dániel, az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének egyetemi tanársegédje a Tilos Régen minden jobb volt című történelmi műsorában kemény vádakkal illette Ungváry Krisztián egyik művét. Ungváry nem tudott reagálni a vádakra, mert nem fogadta el a műsor szerkesztőinek meghívását.
Az Irodalmi Jelen online kiadásának ügyről szóló összefoglalója kiemeli, hogy Ungváry könyvének hivatkozás nélküli állításai meghaladják a százas nagyságrendet, holott az ellenőrizhető jegyzetapparátus a tudományos munka alapkövetelménye. Bolgár oldalszám szerint is kiemelt néhány ilyen hibát, egyik kollégája pedig azt is megállapította, hogy Ungváry könyvébe az „antiszemita irodalom koncepciói akadálytalanul folynak át”, ráadásul a szerző nem is hivatkozik ezen művek átvett adataira, következtetéseire.
Bolgár szerint Ungváry Kovács M. Mária és Bihari Péter könyveiből emelhetett át részeket, kicsit módosítva.
A hírhez elsőre két dolgot tudok hozzátenni. Az első, hogy a Schmitt Pál ügye miatt a magyar közbeszédben a plágium szó egyet jelent száz oldalas munkák egybeni és hivatkozás nélküli „átemelésével” – ám ilyesmiről Bolgár Dániel vádja nem szól. Mondatok, következtetések eredetmegjelölés nélküli átvételéről igen.
A másik, hogy a Tilos műsorában nem kapott teret Ungváry Krisztián álláspontja, így egyelőre többet nem állíthatunk, mint hogy „az elemi megbízhatóság kritériumaival” kapcsolatos gyanú fogalmazódott meg.
Ja, még egy: Bolgár és Ungváry nézeteltérésének van előzménye. Korábban hosszasan vitáztak a Magyar Narancsban. A vita állomásai ITT, ITT és ITT találhatók.
Frissítés 13:15-kor, Ungváry Krisztián válaszlevelét szó szerint közöljük:Bolgár Dániel hónapokkal ezelőtt egy hetilap hasábjain csúsztatások özönével bírálta a Horthy-rendszer mérlege című művemet. Bírálatát cáfoltam és már akkor is megjegyeztem, hogy egy tudományos kérdés tárgyalásának megfelelő fóruma elsősorban egy tudományos lap, mert csak abban lehet lábjegyzetekkel, a történész-szakma követelményit betartva vitatkozni. Bolgár azonban mind a mai napig nem ezt tette, sőt úgy vádaskodik, hogy a plágiumváddal kapcsolatos bizonyítékait írásba sem adta.A plágiumvád egy történész esetében a legsúlyosabb állítás, ami munkájával kapcsolatosan megfogalmazható. Természetesen ezt visszautasítom. Csupán Bolgár szóbeli közléséből tudom, hogy azzal vádol hogy Kovács M. Mária és Bihari Péter munkáit plagizáltam. Nos az a helyzet, hogy az egyik munkára nyolc, a másikra kilenc helyen hivatkozom művemben.Lelkiismeretem nyugodt,munkámat bárki bármikor ellenőrizheti, szemben Bolgár állításaival, amelyeket még csak írásba sem adott. Az alaptalan plágiumvád tudományos kollégák között legalább annyira súlyos állítás, mint annak ellenkezője. Aki így jár el, az is kizárja magát a tudományos közéletből. Bolgár Dániel hazudik. Ennek következményei rá fognak visszahullani.Borbás Barna