Sajtó 1992

| 2020 | | 2019 | | 2018 | | 2017 | | 2016 | | 2015 | | 2014 | | 2013 | | 2012 | | 2011 | | 2010 | | 2009 | | 2008 | | 2007 | | 2006 | | 2005 | | 2004 | | 2003 | | 2002 | | 2001 | | 2000 | | 1999 | | 1998 | | 1997 | | 1996 | | 1995 | | 1994 | | 1993 | | 1992 | | 1991 |


Amit a kalózkodásról tudni kell(ene)
Magyar Hírlap - 1992.06.30

A moratóriummal kapcsolatban két dolgot kell pontosan érteni: egyfelől a moratórium valóban nem kihirdetett jogszabály, így az állampolgárok, illetve "jogi személyek" annak megtartására nem kötelezhetik. Másfelől viszont a moratórium nem is hozzájuk szól! A moratórium új műsorszóró frekvenciák kijelölésének tilalmát jelenti. A frekvenciakijelölés pedig az FGI kizárólagos (hatósági) jogköre. A moratórium tehát az FGI számára jelent tilalmat, senki más azt sem megtartani, sem megszegni nem tudja. Egyre gyakrabban találkozunk a sajtóban és az éterben különböző néven és különféle szándékkal jelentkező, engedély nélkül sugárzott - többnyire rádió-, de néha televízió- műsorokkal. Egyvalami azonban mindegyikben közös: valamennyien kijelentik, hogy a sokat emlegetett frekvenciamoratórium alkotmányellenes, mert sérti a sajtószabadságot, tehát ők (mármint az ilyen adások szerkesztői) nem kötelesek azt megtartani. Egyébként többnyire hozzáteszik, hogy adásuk során minden egyéb jogszabályt és műszaki követelményt megtartanak, tehát semmi nem indokolja, hogy velük szemben -úgymond, a moratórium jegyében - bárki fellépjen.

Ebben az összefüggésben a sajtószabadság elnyomójaként szokták emlegetni - különösen - a Frekvenciagazdálkodási Intézetet (FGI), amely az ilyen adások indulásakor műszeres méréssel meghatározza az adás forrásának helyét, és megkísérli elérni az adás beszüntetését. A fentiek bizonyára senkinek sem jelentenek újdonságot: minderről sokszor és sokat olvashattunk, hallhattunk a sajtóban. Az sem vitás, hogy ezeket az adásokat rendszerint a közvélemény szimpátiája kíséri, és többnyire valós igényeket elégítenek ki. De mi a helyzet a moratóriummal, az egyéb előírások megtartásával, illetve a "moratórium zsandárjával", az FGI-vel?

A moratóriummal kapcsolatban két dolgot kell pontosan érteni: egyfelől a moratórium valóban nem kihirdetett jogszabály, így az állampolgárok, illetve "jogi személyek" annak megtartására nem kötelezhetik. Másfelől viszont a moratórium nem is hozzájuk szól! A moratórium új műsorszóró frekvenciák kijelölésének tilalmát jelenti. A frekvenciakijelölés pedig az FGI kizárólagos (hatósági) jogköre. A moratórium tehát az FGI számára jelent tilalmat, senki más azt sem megtartani, sem megszegni nem tudja. Talán szemléletesebb a helyzet, ha egy hasonlattal illusztráljuk. Ha egy 14 éves srác autót vezet, akkor nem azt a jogszabályt szegi meg, amely tiltja a jogosítvány kiadását az ilyen korú személyeknek, hiszen nem adott ki jogosítványt saját magának. Megszegi viszont a jogosítvány nélküli járművezetés tilalmát. Könnyen cáfolható az az állítás, hogy a kalózadás nem sért érvényes jogszabályt (mint fentebb láttuk, a moratórium nem jogszabály).

Tagadhatatlan, hogy nagyon hiányzik a - kidolgozás alatt álló - új rádió- és televízió- ("médium-"), a távközlési, valamint. a frekvenciatörvény, amelyek - a moratórium feloldása mellett - számos helyzetre egyértelműen intézkedni fognak. De jelenleg is érvényben van egy sor olyan jogszabály, amely ezeket a területeket szabályozza, és ezek megtartása még akkor sem lehet egyéni megítélés kérdése, ha egyik-másik rendelkezés ma már korszerűtlen. A lényegesebb - és megtartandó- jogszabályok: a postáról és a távközlésről szóló, az 1989. évi LVIII. törvénnyel módosított 1964. évi Il. törvény (ez rendeli el a műsorszórásra vonatkozó tulajdoni és tevékenységi monopóliumot); a rádió- és televízió szabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 7/1973. (XII. 27.) KPM rendelet (ez szabályozza a frekvenciakijelölés és a rádióengedély eljárási rendjét); az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 63. §-a (ez szabálysértésnek minősíti a távközlési berendezés szabálytalan létesítését vagy üzemeltetését); a Btk. 213. §-a; sajtórendészeti vétség (ennek "tényállása": olyan sajtótermék engedély nélküli előállítása, illetve terjesztése, amelyhez engedély szükséges ); az 1986. évi II. törvény a sajtóról (ez előírja, hogy elektronikus sajtótermék előállításához és terjesztéséhez stúdióengedély szükséges, amelyet a Művelődési Minisztérium ad ki).

Nagy vonalakban ezekkel vázolható fel a kalózadók kérdésének jogi oldala. Jól látható, hogy nem a moratórium miatt jogszabályellenes a kalózadók működtetése. Most pedig tekintsük át a kérdés műszaki oldalát is. Kezdjük azzal a könnyen belátható alapmeghatározással, hogy a frekvenciakészlet egy korlátozottan rendelkezésre álló természeti kincs. Ez a meghatározás annak ellenére igaz, hogy a rádióhullámok nem a természetben, hanem emberi tevékenység nyomán keletkeznek, és csak a "rájuk ültetett" információ (kép, hang, adat) által válnak ténylegesen "értékké". Hiszen a kőolajat is felszínre kell hozni, és bonyolult műveletek árán lehet felhasználásra alkalmassá tenni. (Csak növeli a frekvenciához való hasonlóságát, hogy közvetlen gazdasági jelentősége mellett kőolaj is jelentős politikai tényező - de erről nem a kőolaj tehet!) Miután ezt beláttuk, logikus a következtetés, hogy egy ilyen természeti kinccsel gondosan, takarékosan kell bánni: gazdálkodni kell. A hétköznapi életben a "frekvencia" legtöbbünk számára a rádió és a televízió műsorában testesül meg. De gondoljuk csak meg, hogy az összefoglaló néven műsorszórásnak nevezett felhasználáson kívül még hány területen használják a rádióhullámokat!

Naponta találkozhatunk - ha máshol nem, taxiban - URH-rádiótelefonnal és CB-rádióval. Számtalan berendezés működik a tevékenységüket nagy területen mozgó egységekkel végző vállalatok, intézmények rádiós diszpécserrendszereiben, a légiforgalomirányításban, az űrszolgálatban. Rádiókapcsolatot tartanak az élet- és vagyonvédelemmel foglalkozó szervezetek központjai és mozgóállomásai. Rádióhullámokkal működnek a rádiócsillagászati berendezések. Negyven felett van a nevesített rádiószolgálatfajták száma. Ebbe a kategóriába tartozik még egy sor - információt nem hordozó - rádióhullám is, amelyeket ipari, tudományos, orvosi vagy éppen háztartási készülékek (közvetlen felhasználással vagy mellékhatásként) keltenek. Ahhoz, hogy mindezek a szolgálatok és berendezések "elférjenek" a jelenlegi műszaki színvonal mellett használható frekvenciákon, igen gondos frekvenciafelosztásra van szükség.

Rendszerint a rádióhullámok egyes tulajdonságait figyelembe vevő részletes számítások szükségesek egy-egy rádiószolgálat működési feltételeinek meghatározásához. Az ilyen számítások határozzák meg a műszaki feltételeket. Magától értetődik, hogy ismeretlen feltételek megtartása nem lehetséges; márpedig a kalózadók esetében ilyen számításokra általában nem kerül sor. Sok esetben már csak azért sem, mert a korlátozó feltételek jelentős része a már meglevő (működő) rádiószolgálatokkal függ össze, amelyekre vonatkozó adatokkal a kalózadó üzemeltetője nem feltétlenül rendelkezik. Mindezeken túl, maga a kalózadó sem részesülhet zavarvédelemben, hiszen - az engedélyezési eljárás lefolytatásának hiányában - a hatóság számára nem ismertek azok a műszaki adatok, amelyek alapján a védelem (akár egy újabb kalózadóval szemben) biztosítható lenne. Egy másik fontos zavar elhárítási szempont hazánk földrajzi adottságaiból ered. A rádióhullámok nem ismerik az országhatárt; a határhoz közeli rádióadók - a frekvenciától és az adó műszaki paramétereitől függően - a szomszédos országok területére is sugároznak; márpedig az országnak alig van olyan területe, ahol egy adó ne lenne "határhoz közeli". Ilyen esetekben az adó üzembe helyezését megelőzően nemzetközi egyeztetésre (frekvenciakoordinációra) van szükség. Ez a kalózadók esetében nyilván elmarad, ebből pedig komoly problémák keletkezhetnek.

A fenti hiányosságokkal indított kalózadás (értsd: bármilyen engedély nélküli, tehát ellenőrizetlen rádiósugárzás) nagy valószínűséggel zavart okoz más rádiószolgálatok működésében; így például a március 8-án indított "Fix Rádió" adáskörzetében zavarta a Petőfi rádió műsorának vételét. Ki kell emelni, hogy a műsorszórásnál használt frekvenciasávok a repülésirányítás frekvenciasávjainak közelében helyezkednek el, így - a megfelelő műszaki ellenőrzés elmulasztása esetén - ott is okozhatnak zavart. Ennek veszélyessége nem szorul magyarázatra. Ez utóbbiak (is) indokolják, hogy az FGI - feladatkörének megfelelően - megtegyen minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a zavart okozó rádióadást leállíttassa. Ezeknek az intézkedéseknek semmilyen politikai háttere nincs: kizárólag az engedélyezett rádiószolgálatok zavartalan működéséhez szükséges műszaki feltételek biztosítása a cél. Végül megfontolásra érdemes az a tény, hogy a kalózadások „sportszerűtlenek" azokkal a leendő műsorszórókkal szemben, akik ilyen igényüket szabályszerűen bejelentve várják az engedélyezett sugárzás Iehetőségét. A bejelentett igények száma meghaladja a 200-at, így várható, hogy a korlátozott frekvenciakészletből nem lehet majd minden igényt kielégíteni, de a törvény által megszabott elvekkel összhangban az FGI törekedni fog a műszaki lehetőségek maximális kihasználására.

Hazay István
a Frekvenciagazdálkodási Intézet főigazgatója


Működik a Tilos Rádió
Népszava - 1992.07.02.

Négy éve, egészen pontosan 1991. augusztus 21-én új médiakorszakot jelző esemény történt Budapesten. Ezen a napon szólalt meg először a Tilos Rá-dió. Az adó rebellis hangját az ifjabb hallgatók körében rokonszenv, hivatalos berkekben viszont botrány fogadta. A mű-szaki bemérő kocsik csakhamar "lefülelték" a tilos éterbe behatoló Tilost, megtalálták az adást megszólaltató fiatalokat; akik nem akartak mást, csak véleményüket elmondani, ízlésüknek érvényt szerezni. Igaz, engedélyek nélkül. Éveknek kellett eltelniük, hogy a kor-szakváltás igényét az állam is elismerje. Hiszen az 1993-ban meghirdetett helyistúdió-pályázaton a Tilos - addigra már két, hasonló elveket valló társrádióval együtt - nem kapott frekvenciát. Haragudtak rá. Pedig a működtető csapat felhagyott a hatóság riogatásával, mert a tör-vény szerint éteri "kalózként" nem számíthatott engedélyre. Törvényesíteni akarták kapcsolatukat közönségükkel, hiába. Helyettük illedelmesebb budapesti igénylőknek jutott a meg-hirdetett néhány hullámhossz, akik azonban mostanáig né-mák. A Tilos viszont szeptember 1-jétől, holnaptól megkezdi napi tizenkét órás rendszeres adását azon a frekvencián, amelyet a tavalyi, második pályázaton mégiscsak elnyert, két társsal, a Civil és a Fiksz Rádió-val együtt. Megjegyzendő tehát: péntek délelőtt tíztől a Civil Rádió adása szól majd este tízig, akkor a Tilos csapata veszi át a mikrofont és egész éjszaka, másnap reggel tízig sugározza műsorát. A harmadik önkéntes, alternatív rádió, a Fiksz csak később kapcsolódik hozzájuk, addig -szerdától szombatig - napközben a Civil, de minden estétől reggelig a Tilos műsora hallható a 9800 MHZ FM-, vagyis URH-sávon.

A jelek szerint a két adó programja sok tematikai hasonlóságot, de hangzásban, rádiós magatartásban sok különbözőséget is mutat majd. Hasonlóság például, hogy mind a Civil, mind a Tilos Rádió saját magazinműsorokkal jelentkezik, kisebbségi csoportokról kíván szólni, és sajátos zenei kínálatot is nyújt. Az önmeghatározásról szólva a Tilos kilenc tagú ügyvivő csoportjához tartozó Czabán György és Csejdy András a civil, a közösségi és a non-profit jelzőknél állapodik meg. ők ketten olyan éteri "főcsapásnak" nevezik a programot, amelyet - reményeik szerint- -hamarosan a fiatal hallgatók tömegei követnek. Műsoruk "vállaltan szubjektív" lesz, természetes hangvételű, nem tartalmaz reklámot vagy kommersz telefonos játékot. Szakítanak más konvenciókkal is: nem 'mondanak óránként híreket, időjárás-jelentést. "Civilhíreket" azonban - a Civil Rádió-hoz hasonlóan - közölnek majd, sőt tervezik, hogy rácsatlakoznak az Internetre és kisebb külső hírszerkesztőségre. Egymásba úsztatott hangokból, zajokból készült hangjátékokat, "hangszobrokat" terveznek be-mutatni. Zenében semmiképpen sem kötelezik el magukat egyetlen irányzat mellett, a "multikulti" hívei, vagyis mellőzik a kereskedelmi adók top-listáit, és az egyébként nehezen megismerhető muzsikát részesí-tik előnyben. A Tilos rendszeres műsort szán cigányoknak, feministáknak, homoszexuálisoknak, zöldeknek, antirasszistáknak, állatvédőknek, drogosoknak. A műsorokat olyanok vezetik majd, akik jól értenek az adott témakörhöz. Szeretnének beszélgetni kevésbé ismert, de érdekes emberekkel, akiknek közük van a kultúrához - nem a másutt sztárolt értelmiségieknek kínálják fel a mikrofont. Postacímük: Budapest 1922, Pf. 150.

Egyébként a hatodik kerületi önkormányzattól kapott három szobában rendezkednek be, a Podmaniczky utca és a Te-réz körút sarkán lévő épületben. Költségeiket alapítványi támogatásból fedezik, a későbbiekben számítanak a hallgatók adományaira is. Az utóbb alakult Civil Rádió a Budai Vigadó épületéből (Corvin tér 8.) szól majd. Fenn-tartását a Tiloshoz hasonlóan támogatásokból kívánja fedez-ni, de korlátozott mértékben reklámot is sugároz. Szervezője, Péterfi Ferenc a műsorban kedvezményezett társadalmi csoportok között a lakásbérlőket és a fogyatékosokat is említi. Ezenkívül a Civil - egyebek mellett - műsort tervez a pesti kávéházakról, kocsmákról és lelki problémákról is, stúdiója adásidőben mindig nyitva lesz azok számára; akiknek mondanivalójuk van. Mindkét rádió önkéntesek-kel dolgozik. A Tilos csapatában harmincan, a Civilében nyolcvanan készülődnek. Vala-mennyien - ahogy a Tilos Rádió szóvivői fogalmaznak -- "mániákusan elkötelezettek" egy új rádiós megszólalás iránt. Amire nálunk is eljött az idő. Péntektől új éteri korszak kezdődhet.

Varsányi Gyula


TILOS RÁDIÓ FM 95.5
HALLGASS HÉTFőN-SZERDÁN-PÉNTEKEN DU.4-8-ig

KORTÁRS CSÍRA - 1992/7.07.30.

Részletek a Tilos Rádió interjújából, mely Lois Viktorral készült a Kiscelli Múzeum-beli koncert után, ahol barátaival játszott az általa készített hangszerszobrokon Mint képzőművész, faszobrok készítésével kezdted a pályád, majd vas és fa ötvözésével folytattad, utána fémszobrok következtek, majd egy új, hosszan tartó zenei korszak. Most 74 hangszernél tartasz - a világon senki nem készített még ennyit. Hogyan alakult ki ez a zenei vonal a művészetedben? Egy ősi mondás jut eszembe mely zenei hangokra értelmezve így szól: a hangok száma végtelen, az én életem pedig véges. Az első hangszer együttes koncertje 1987-ben jött létre. Utána nem akartam ezzel többet foglalkozni, de egy rádióműsorban a riporter olyan embereket kérdezett meg, akik ott sem voltak a koncerten és lehurrogták ezt az akkori kísérleti dolgot. Dacból tovább folytattam, s egyre bonyolultabb és furcsább hangszereket készítettem. Az igazi ok inkább az volt, hogy az akkori képzőművészek elkezdtek rock and roll zenét játszani. Ezt a műfajt szerintem igazán jól csak az amerikaiak tudják jól csinálni, mi legfeljebb csak koppintani tudjuk. Nekünk valami mással kell foglalkoznunk, ami a miénk. A hangszereimmel érzelmeket akarok előhozni. A zeneszerszámok hanghatásban újszerűek, hangolásuk, játéktechnikájuk más a külalakjuk pedig abszolút furcsa. Minden egyes ember másképp nyúl hozzá és másképp játszik rajta. Hangszereim teljesen érzékeny, emberi intuíciókból indulnak ki. Ha úgy érzem, hogy már nincs több üzenetem, akkor egy nem állami alapítvány fogja az ügyet átvenni. Keresek egy magánszemélyt, aki az egész hangszer együttest tárolni tudja és elvégzi a szükséges propagandát.

Az emberek akár team-szerűen, akár egyénileg zenét kreálhatnak a hangszereken a maguk felfogása szerint, amit rögzíthetnek és ki is adhatnak. Ha ez nem tud megvalósulni, lehet, hogy megsemmisülnek a hangszerek. - Ha véget ér a zenei korszakod, mit akarsz csinálni? Egy furcsa zenekart: olyan gépet szeretnék összehozni, amin mindent én csinálok egy személyben. Ezután az átmenet után következnek az ún. „body building” gépek a testépítő és szellemleépítő szalon gépei. Úgy érzem, hogy ma a szellemmel való törődés kezd már sajnos eltűnni és az erő kezd felülkerekedni. A szellemmel való közreműködés pedig ugyanolyan életképessé tehet egyéneket, mint az izmaival és a testével való kérkedéssel Ennek az erőszakoskodó durva világnak lesz egy eszköztára, s amikor majd izomerősítő, testépítő szerkezetként használod őket, azért a szellemed is meg fog remegni. Készültek is már ilyen gépek, mint például a földhöz ragadt fogyasztógép, ami nem más, mint e madárszimbólum és Wartburg alvázakból készült. Bent a gépben keményen dolgozol, hajtod a szárnyakat, a szárnyak csapkodnak, el akarnak rugaszkodni a földtől, de a súlya miatt ez lehetetlen. Tulajdonképpen önmagunk súlyától, saját kicsinységünk, lehetetlenségünk miatt nem tud elrugaszkodni a madár. Egy ilyen szimbolikus szerkezettel kezdem majd, mint „body building" gép.

Elhangzott 1992. június 30-án. Kortárs Csíra 7.


A Tilos Rádió ügye a bíróságon
Népszabadság - 1992.09.17.

Szerda délelőtt a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő utcai épületében dr. Mézes Jánosné folytatta a Tilos Rádió ügyében indított sajtórendészeti vétség bírósági tárgyalását. A második tárgyalási napon a szakértők és a tanúk kihallgatására került sor. A szakértők közül az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa hangszínkép-elemzési összehasonlító vizsgálatainak eredményeként beszámolt a bíróság előtt arról, hogy az engedély nélkül működő Tilos Rádió üzemeltetésével gyanúsított Németh Vladimir és Kádár Tamás hangja 80-85 százalékos valószínűséggel megegyezik a televízió "Ez történt a héten" műsorában arc nélkül nyilatkozó rádióskalózok hangjával. Dr. Bányai Péter műszaki szakértő a BRFK által lefoglalt műszaki felszerelésekről úgy nyilatkozott: alkalmatlannak látszanak a kérdéses rádióadások lebonyolítására. Kihallgatták a Gárdonyi Géza utca 8. számú ház lakóit is, ugyanis a szomszédos 6-os számot viselő ikerházból észlelte 1991. augusztus 21-én a Tilos Rádió első adását a Frekvenciagazdálkodási Intézet bemérő csoportja. A szomszédos lakók tanúként azt a vallomást tették, hogy a mellettük lévő háztetőn álló antennát a lakás bérlője néhány évvel ezelőtti beköltözésekor szereltette föl. Mindeddig be nem bizonyosodott, hogy a Szabó család álnéven szereplő alternatív rádiózók azonosak volnának a sajtórendészeti vétségben bíróság elé került vádlottakkal. Dr. Mézes Jánosné bíró a tárgyalást elnapolta. A következő tárgyalási napot október 28-ára tűzte ki.

(Munkatársunktól)


Underground Rádió
The Budapest Post - Oct.29-Nov.4

In the corner of a dark, smoky room, cassettes sit atop a radiator; compact discs line makeshift shelves; and records stand neatly arranged on the floor. A single bulb hangs precariously over a small round table. Full ashtrays and old newspapers lie scattered throughout the room. There are three uncomfortable-looking chairs, a recently slept-in a bed and a phone. Lumped together on a table in the corner, a mixture of radio equipment blinks with red and green lights. Underneath, a fan cools the 50-watt portable transmitter box. Welcome to the newest temporary studio of Tilos Rádió (Forbidden Radio), the first successful pirate radio station in Budapest.

Due to a two-year frequency moratorium and the absence of a media law in Hungary, Tilos Rádió continues to function outside the boundaries of the law, and has broad-cast on the run for more than a year. Though the police don't chase them much anymore, they continue to vary their broadcast location, and their names and faces remain secret. Founded by 10 men and women aged 24-30, Tilos Rádió began as a way to present alternative music and controver-sial topics to the public. Because these topics were not previously represented in the national media, what started as a personal social "gesture" has become a social and political crusade. Balázs (not his real name), a founder and current editor of Tilos Rádió, explains, "When the changes hap-pened, we discovered that these were not the changes we fought for. There were many groups not represented by the mainstream, alternative culture could not be heard anywhere and the music we liked was not played by anyone. [Tilos Rádió] was our civil answer, a “kind of civil disobedience." Asked if he felt a connection with the underground movements that operated during communist times, Balázs says, "it's a great feeling [to carry on the dissident tradition], but we don't want to be dissidents any longer. We want them to discover that what we're doing is important." Balázs continues, "we don't want to be illegal. We don't want to do anything against the government. We want to do a good radio show. We have become addicted to the microphone." István, another editor, agrees. "Its an impossible situation that we must sit behind a closed window and be afraid of the police. Next year we hope to be legal." This may soon change, however, as there is talk that a media law will finally be accepted within the next few months.

Tilos Rádió and alternative radio generally can count on the backing of FIDESZ (The Alliance of Young Democrats), which has recently presented a media bill to the Parliament that includes a provision for "low-power community radio stations" that fall outside the traditional categories of state and commercial radio. Balázs sees this as a victory over mainstream conservative attitudes, politics and commer-cial. "After while we understood that the cause of community radio was more important than us." He states proudly, "Tilos Rádió is absolutely free from all political parties, because we are fed up with politics. There are no commercials on the radio because commercialism is the biggest threat to our region. And we don't want to talk to the majority." Currently, ten people have permanent periodic music or talk shows on Tilos Rádió, but many more come to broadcast brief messages or shows each week. Everyone works on a volunteer basis. Although the station was funded out of the pockets of the founders last year, this year they do enjoy some funding and donations of equipment. Tilos Rádió plays everything from traditional folk music from many countries to punk, jazz, new wave and avant-garde Russian music. It also regularly broadcasts reviews of off-beat plays, concerts and books, and hosts a media watch and alternative religion shows. An “open-mike" policy has been installed for political movements ranging from environ-mentalists to anarchists, Refugees, Gypsies and other ethnic minorities share broadcast time with feminists, homosexuals, homeless people and drug addicts. In the future, Tilos Rádió hopes to broadcast eight hours a day, seven days a week. Within this programming they hope to include a permanent, daily, one to two-hour Gypsy language program. In addition, they wish to aid in the establishment of other community radio stations, and to join the alternative world information network. Ti!os Rádió now boasts an estimated 2,000 to 5,000 listeners. The station became legitimate in the eyes of many as it received the Civil Courage Award from the Club for Free Publicity, an establishment founded by former dissidents, and public and media personalities.

President Göncz also voiced his support of the station in an interview several months ago, when he declared "I love you guys" on the air. The more personal commendations, however, seem to mean more to this group. Balázs recalls a letter they received from a former skinhead who claimed that Tilos Rádió played a big role in changing him from a skinhead to an anarchist. "That's the real thing for us, when we hear in informal ways that what we're doing is good." Although Tilos enjoys growing support and speaks seriously about their new found political role, it is still an amateur and sometimes totally spontaneous operation. Sitting with a bottle of rum in one hand and a microphone in the other, István asks me what time it is for the third time in five minutes. He is nervous , because the DJ for the next show beginning in 10 minutes, has not yet arrived. He starts the show with some rap music, stomping his black cowboy boots and strumming his thigh like Tom Cruise in "Risky Business." Moments later, he makes an on-air announce-ment telling the late DJ that he has five minutes to get into the studio, hung-over or not. István turns to me, winks, and says, "we really are an amateur radio station. "To experience this truly alternative radio station firsthand, turn the dial to 95.5 FM. Tilos Rádió usually broadcasts Monday, Wednesday and Friday 6 p.m.-10 p.m. and Sunday 4 p.m.-10 p.m.

By Andrea N. Lauer
Special to The Post