Lugosi András és a Szex-Akció Hírcsoport közös előadássorozatának hetedik része, elhangzott a FUGA-ban 2023. június 24-én, a Múzeumok Éjszakaján.
A 19. századi népességrobbanás következtében létrejött modern metropoliszokban a prostitúció botrányos méreteket öltött. A két jelenség olyan mértékben összenőtt, hogy a tömegessé váló és a filantróp csoportok állandó felháborodása által kísért üzleti szexualitás egyenesen nagyvárosképző tényezővé nőtte ki magát. Éppen ezért Budapest történetét sem lehet úgy megírni, illetve elbeszélni, hogy abban a prostitúció problémájának ne szentelnénk önálló fejezetet.
A este folyamán a Pesten 1850-ben bevezetett első bordélyrendelettől kezdve kísérjük nyomon a fővárosi bordélyrendszer és a minden tiltás ellenére azon kívül szerveződő titkos prostitúció történetét, különös tekintettel a kávéházakra és más olyan helyekre, ahol az berendezkedni igyekezett a férfi kereslet számára elérhető, de a rendőrhatóságok előtt mégis rejtve maradó módon.
Rössler Mária alakján keresztül megkíséreljük megrajzolni a korabeli bordélyos társadalmi profilját annak deviáns és normakövető változatával egyetemben. Élelmes vállalkozókat vagy a prostituáltak kizsákmányolóit kell-e bennük látnunk? A prostituált és a kliens viszonya a férfiuralom legszélsőségesebb formája, vagy a szexuális kielégülést kereső férfiak és a magasabb jövedelmet súlyos normaszegés árán is elérni kívánó nők veszélyekkel terhes, de legalább korlátozott mértékben a kölcsönös előnyök elérésével kecsegtető interakciója volt-e? A bordélyházban dolgozó lányok egészségügyi ellenőrzése egy jól működő közegészségügyi rendszerként funkcionált, vagy a prostituáltak megalázásának hatékony hatalmi eszköze volt-e? Miért volt szükség leánykereskedőkre a bordélyrendszer működtetéséhez? Miért nem tudott konszolidálódni a bordélyrendszer fennállásának 78 éve alatt? Hogyan és miért váltotta fel a leánykereskedőt a kerítő? Mi következett a bordélyrendszer után a new york-i egyezményen innen és túl?