Lugosi András és a Szex-Akció Hírcsoport közös előadássorozatának második része, mely elhangzott a FUGA-ban 2023. január 19-én.
A városegyesítés története: utazás Pest-Budáról Budapestre, avagy hogyan váltak a német elődvárosok magyar fővárossá
Bár a politikai eseménytörténet centrikus történelemszemlélet hajlamos úgy tekinteni az 1849-es orosz intervenció után berendezkedő Habsburg neoabszolutizmust, mint ami gazdaság- és társadalomtörténeti szempontból is megakasztotta Magyarország modernizációs fejlődését, ebből nem sok minden igaz. Budapest esetében látni fogjuk, hogy az 1850-60-as években a kedvezőtlen politikai körülmények ellenére Pest-Buda fejlődése töretlen, s míg a balparton 106 ezerről a katonasággal együtt 210 ezerre nő a népesség száma, addig a jobb parton is 50 ezerről 60 ezerre nő a lakosság száma, ami együttvéve már majdnem háromszorosa a metropoliszok népessége korabeli alsó határának tekintett 100 ezres nagyságnak. Jelentős a gazdasági fejlődés is, megindul a zsidóság tömeges bevándorlása, és az asszimiláció, a magyar etnikumú, vagy legalábbis a magyar anyanyelvű népesség arányának növekedése a Terézvárost kivéve, ami a német és jiddis nyelvű zsidó lakosság nagy számú betelepülése miatt elnémetesedik, is jól megfigyelhető. Az 1867-es kiegyezéssel a politikai hatalomba visszatérő liberális nacionalista nemesi elit Pest-Budán komoly modernizációs válsággal küzdő nagyvárosi társadalommal találja szemben magát, a cselédek, napszámosok és kézművesek több tízezresre duzzadó, és folyamatosan növekvő rétegeivel, azok megélhetési, lakhatási és közegészségügyi problémáival, valamin gyakran normaszegő viselkedésével, a botrányos méretűvé váló prostitúcióval és a szakadatlanul növekvő bűnözéssel. Ehhez jött még az 1872-es kolerajárvány, valamint az 1873-as tőzsdekrach, de Pest, Buda és Óbuda egyesítésének mindezek a nem kis nehézségek sem állták útját. A beszélgetés során ugyanakkor azt is nyomon követjük, hogyan és miért magyarosodott el a német elődvárosok egyesítéséből született Budapest.