DJ-ként van egy zenés meg egy irodalmi műsorom, nem zenélésből élek, ezért aztán teljes szabadsággal garázdálkodhatok mindenféle hanganyagban kedvem szerint – kikapcsolódásként, és remélem mások szórakoztatására.

Dolgoztam kreatív szövegíróként a Cinetripnek és a Merlin klubnak, előtte több kedves rádiós kollégámmal együtt a Műegyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékén egy inspiráló média-oktató központban web-felelősként. Jelenleg szövegileg szabadúszok (ha van valami testreszabott, most szólhatsz), közben most induló Tilos-közeli formációkat sajtózok (Wasabi and Sashimi, Beatvaccine)

meg DJ-zek

most 2010 nyarán rendszeresen az Ötkertben


és zártkörű bulikon

 

 

A zene mellett szövegek is rendesen lekötnek – írott és hangzó formában egyaránt, szóval lemezek mellett könyveket és egyéb kultúrkacatokat halmozok fel magam körül. Az élet úgy hozta, hogy jól beszélek angolul, fordítgatni is szoktam, tehát mondhatjuk, hogy szeretem a régi illetve távoli kultúrákat a mindennapi élet itt és mostjába alaposan belekeverni – aztán a pult alól meglesni, kire hogyan hat. (Ezért is nagy öröm, hogy mindig vannak velem páran a stúdióban, akikkel együtt hallgatunk)

 


fotó: Andrew Wood

Egyébként pedig jó hosszan, akinek furdalná a jobb vagy baloldalát:

miér sanyi - "Nem kérdés..."
magamtolérthetödö válaszok
a sanyi vs. kinga ügyben
azaz sanyi a new age din dada

::ez itt elég (talán feleslegesen) hosszú
dehát az elmúlt 3 évben a DJ-k között a B-betűnél szerepeltem
és talán valakit érdekel, hogy tulajdonképp mit keresek az S-betünél
(azt nem akartam irnihihi, hogy ki is vagyok)

Bagatell kis történet, cenzúra miatt újra-és újra- és átírva
Mint oly sok minden körülöttünk.
ha jártál már itt, tudod
dehát ez a szó és a zene mágiája
(remélem azé jo kis versek
)... vicces, hogy 1930">ezt még a későbbi cenz.úrnál fordítottam

A név, az szerintem tök fontos

megadja, hogy mihez tudsz igazodni
ki mit vár tőled,
mert úgy is van már ilyen nevű ismerőse
(elnézést sándorok, remélem nem hozok rossz hírt nevetekre)
egyszerűen a használatuknál fogva vannak asszociációi
adták, valamelyiket a szülők, aztán jönnek a haverok, akik becenevet adnak
aki ki akarja karikírózni valamelyik tulajdonságod, az meg gúnynevet
és vannak a felvett művésznevek
álnevek
kódnevek
mega neve-he-tek


Irodalmi piknikeink egyik vezérhangja, a kis kosaras Weöres, feketén-fehéren,

NEVETEK
első fiúnevem tulajdonképpen kis-bence volt, a bátyám bence na (öt se kimélték vele persze, de én végképp nem tudtam menekülni elöle)

(tőle hallottam először a tilos rádióról is, mikor az ősidőkben a műegyetemen hallgatták rajzoláshoza megadott időpontokban,és vele folyt sokáig a ki a kince és ki a benga vitánk is) és a kettővel felettem járó osztálytársai neveztek el általánosiskolában ez bizonyos körökben továbbfolyt gimnáziumban, nemnagyváros kecskemét

de persze a kinga se rossz táptalaj: a bringa, canga, kanga tanganyika kongó összes verziója megfordult, épp ki hol járt földrajz órán. és a kovács se tünt rossz rossz vonalnak a kitekergetés terén, de jelentem kovács istván kiütéssel győzött.

ja és vivoedzésen (a bátyám egyik osztálytársa) emese barátnőm jani névre hallgatott...ő például szintén jokétkezimunkásember volt: szabó.

és ha belegondolunk hogy családom pedig maconka község összes bece-verziójával szorakoztat továbbra is, annyira nem is furcsa ez az általánossanyi.(és bekerült a családomba egy hasonló névre hallgató kutya is, szoval teljes a káosz. Nem, nem sanyi, az azért kutyának tényleg elég fantáziátlan név lenne.)

de akkor a dj név. szoval elöször kecskeméten a bonga adódott kiirható viccesnek, mikor a skacokkal odaálltam a lemezjátszók mögé. de leginkább lássuk először ezt a zene ügyet.

ZENE és a FIÚK (MALE sTRip show in the mix)
10 évig zongoráztam. Az első barátom ennek köszönhetem. Ő csak pár évig gitározott, és szolfézsra sem járt. Nagy királynak tűntem a szemében emiatt. Persze akkor még csak pár éve játszottam, kis édes négykezesek, kamarazene, mindig teljes zavarodásban voltam azért tulajdonképpen, főleg ha egyedül kellett előadnom olyanokat, amik tudtam hogy sokkal nagyobb emberek is elő- ill kiadtak már (tehát, mit nem?). Ő pedig a kecskeméti garázszenekarozás kellős közepén volt akkor.

Beleszólhattam a számszövegekbehe, és az aktuális zenekarok legfrahappánsabb angol neveit is nekem kellett mindig előkotorászni a szótá-hárból. Hát, ez volt a gimnázium, első jelként egy depeche mode kottát kaptam tőle barátok láncain keresztül... Ja, a bátyját sanyinak hivták (nála van első hihetetlenül naiv rigmusom, ami egyszer akkoriban kiesett egy könyvből, egy esős biciklizés közben irtam, irto viccehes, sanyi elkunyizta, abban az időben novellákat irt a Dél Alföldbe. Határ Győző olvasgatás ekkoriban indult. Sokat jártunk át a bátyjáékhoz, (aki egyébként akkoriban/azelőtt Sztyeppel és Dismayjel zenélt.)


mulatt a világ, mulatt: Határ Győző múúúúlattat legfrissebb Plasztikzacskójából az 55. ünnepi könyvhéten

DJ-zni az érettségi utáni natyszerelmemmel kezdtem kecskeméten. Felkerültem tanulni Pestre, először a lukba meg a tilosazába jártunk, bécsbe át koncertekre, aztán indult az x-lab. Akkoriban lett volt-osztálytársamból dj dub-ai, aki küldözgette a mixkazikat, meg mindig szolt ha van valami izgi. Aztán a barátom vett egy lemezjátszót, elfogyott a pénze, a haverja vett egy másik lemezjátszót, elfogyott a pénze, és akkor jöttem én, és szüleim segítségével persze, de vettem egy keverőt, és akkor becsatlakoztunk a még mindig fiatal garfield mellé az aaföödi lemezpapucsocsolásba. Aztán lassan felkerültem a B-betűhöz a Tilos oldalon.


na ez volt az elsö komolyabb pesti kooooprodukkciós fellépésem, 1997 szilveszter, Almásy tér, chill out terem, kecskeméti szénaboglya

De persze közben ott volt már egy pesti társaság is, amibe ugy hozta a széljárás, hogy belefújódtam. És akkor személyesen megismertem Mikuszt, bagatell kolléga akkori haverját, akit már az X-Lab szórólapokról jól ismertem, de a nagyfüstben a bulikon sosehe láháttam, aki aztán a dolgok meg az ötágu csillagok állása alapján engem hivott lemezpult-támogatóul a Darshanbeli pénteki megmozdulásaira. És az nagyoon jólesett, és a visszacsatolásokból ítélve mások füleinek is. Tehát a nagy-keverő-koncepció mögött nagyjából ez áll, túlzott befutási pályatervem nem volt, csak mindig ugy probáltam idomulni a körülményekhez. Valószínüleg ezért is alakulhatott, hogy belementem a sanyi-ügybe.

A pesti kialakuló társaság az akkori reklámügynökséges/kreatív/undergroundzenei szénához közeli, mára már a világ és a város több tájára hullott sejtecske volt, akik közül azért még mindig a legtöbben a tilos körül maradtak valamilyen formában. Vagy a lemezboltokban. Mondjuk már jol összekuszálódott az egykori lemezboltok eladóösszetétele, fizikai elhelyezkedése és helye a TIlos mai DJ-inek napi- illetve hetirendjén, és hogy ki hogy segíti a másikat a friss ropogós vagy régi recsegős hanganyagok begyűjtésében.

Az első lemeztáskám (és bonusz 10 lemezt) pedig arra az alkalomra kaptam, amikor első munkahelyemen felmondtam, és a német házaspár főnökeimből, a kreativ igazgató férfi német dj-féle révén nekemadta útravalóul első lemeztáskáját. Azért úgy éreztem nem sok ember sirhatja el magát a saját maga által kezdeményezett felmondására kapott meglepitől... (márminthogy meghatódottságban, gondolom csak a kismamamák, volt néhány ilyen hálás pillanat...


Vizuál-szemelvény Petöcz András Önéletrajzi Kísérletekböl

HoléczyÁkosStefi lemezek

Szóval lemezek. Mivel én voltam pestbázisú, én jártam a lemezboltokat, meg kezdtem épp dolgozni, szóval a kecskeméti nagykaland bevégződése után nehéz volt szétválasztani a gyüjteményt. Mikusz mindig hagyta hogy beleturkáljak a lemezei közé, mert ugye a fő cél az emberek szórakoztatása volt, nem a versengés. Aztán ez igy alakult bagatell kollégával is. (ő ezt most már nagyon sérelmezi, de vannak akik úgy tartják, hogy az életben nem mindig annak tudod visszaadni, akitől kaptad. Mert ha úgy lenne, talán nem is haladna előre a világ túl nagy mértékben) Én ezidőben ismét sokat schulemadchenkedtem, schulemadchenes keresetekkel, forditásbol éléssel, rigolettoban hangulatos cseremunkavacsizással. De összekészíthettem, játszhattam, kibogozhattam bármit a lenyűgöző lemeztár/archívumcsodájából, ami aztán tényleg mindenfélét rejt magában (ha mihihinden igazzz)

És nevezett bagatell úrral történt - hát azt hiszem mondhatom hogy - viharos szakítás idején jöttek a drrrága haverjaim, akik azt mondták, szedjem össze magam, és lássuk. Na most meg ez van. Azontúl már nemcsak a dub lemezek juthattak nekem Mikusz lemeztárának feleslegessé vált exotikumaiból, amik alatt itt roskadozik egy ántik bútor, meg a parkett, és sokszor füttyent a telefon, amin keresztül különböző ismerős hangok irányítgatnak aktuális kincslelőhelyek felé. És a tilos mellett van egy munkahelyem, ahol több tilosos is van, és egyetem is, és ismét natyszerű intellektuális-étvágy-gerjesztő fiatalabb idősebb kollégák, akikkel járjuk körbe az archívumok koncepcióját a magunk körköreivel, fej-fejmellett.

És itt van emellett az irodalmi vonal, amit szintén nagyon élvezek, és szintén nem igazán tudatos lépések vittek először felé.

KÖNYVEK és FÉRFIAK (IRODALMI LÉPEGETŐ)
A fekete zongora. Tavaly adtak túl rajta szüleim, addig tele volt például könyvekkel. Szóval otthon is van rendesen. Meg az én albérletemben is,
néhány darab átmentve onnan, meg soksok kitúrva antikváriumból.
Apám polcain ott volt minden ami az akkori értelmiségi kezében/fejében/kezeügyében fontos dolog volt. És sokminden, amit mostanában én is játszok. szerencsére bakelitgyűjtemény is akadt rendesen, kicsit szerintem ez gátolt a zongoraművészetben, hogy láttam hogy híresebbnél híresebb előadókat vesz bakeliten, és hát nekem akkor már nem is szükséges tulajdonképpen ezzel töltenem senki idejét, kit is szórakoztassak vele tulajdonképpen.


Szekér Endre és szinte-lány-osztályahaha a Petöfi Népében még annno

Aztán iskola. A gimnáziumi irodalomtanárom/osztályfőnököm is ugyanezt a vonalat lökte, imádtam, kedves-súlyos-komoly-kacagtató öregúr, az irodalmi lépegető hajnalán lementem hozzá minidiszkkel, hogy mondjon néhányat azokból a jó kis anekdotáiból. Hallhattatok is belőle. Sosem a tananyagot tanította. A stílus, a stílus az fontos. Abból doktorált. Egész furcsa volt, tehát volt aki rendesen ki is akadt gimnáziumi fejével, hogy ez nekünk nem jó. Deeehogyneeeem. Az abból az időből maradt barátnőmmel csendben rákattantunk dolgokra, ő azóta angoltanárnő egy gimiben, három gyerekkel. El tudjátok képzelni a találkozásainkat, szép kis film.


John Drew, Határ Győző és Prágai Piroska az ELTÉn - még Johntól kaptam a fotót, a hátulján ez áll: Some ancient mariners...

Aztán az ELTE angolon is belefutottam a tutiba most már ugyérzem, meg valahogy akkor is pont ez volt az érzésem, ezért akartam belemerülni mégjobban, persze ehhez is kellett egy pár év, meg külker-kitérő, munkahelyi tapasztalat, és véndiáknak levés. Szóval ott volt egy angol öregúr, John Drew, indiai feleséggel, aki Linton Kwesi Johnson verset hozott az egyik elsőorára. És ledöbbentem. És egyből jóba lettünk, aztán levelezgettünk a szobaajtón, aztán szolt, hogy jöjjjek forditó és kreativ irás órára. én meg besodródtam oda. Ő azóta Kínában tanit. Ahol ott van hogy még egy csajszit emlitsek Nagymerci turbodizel magyarmédiakommunikációszakos barátnő, akivel pedig angliában töltöttünk közös időt csoportostul. Ahol ott volt az ő barátja, akivel most Kínában van, és Maros András is, aki pedig időnként beugrik az irodalmi lépegetőbe friss novelláiból felolvasni. Na velük például külkervizsgákra készülés cimén egész izgalmas szójátékokat játszottunk. (És merga pedig Shuri-kolléga órájára irt egy nagyonkedves elemzést pár évvel ezután - az azota is egyetlen ilyesmit - az azt hiszem valódi proto-irodalmi lépegetőröl, amit valojában csak készülési-mantrához kapott)


első szerkesztményem, Traczikievicz Zsófival közösen, a borítotervet Kádár Helléna készítette, és a bubocikat eredetileg én fotoztam walesben - meg amint látható a könyvboritot meg most

Az elte kreativkodás, kultura-kritika vonal idején derült ki, hogy ha lefordítgatok néhány dolgot ezekből a jó kis angol versekből, irományokból, amik a kezembe kerülnek, talán több haverom is megérti. Vagy eljátszhatnak a gondolattal. Sok-sok vers fordítódott le végül, itt-is-ott-is, ilyen-olyan célból, mire 2003 novemberében az megjelenhetett a Konkrét Könyveknél ez a Peter Finch válogatás, akitől nemcsak nyomtatásban, de hanganyagban is remek kis verseket sikerült begyűjtenem. Szóval sokan megmutatták, hogy van ELŐRE! és azóta együtt lépegetünk a rádióhullámain.


Varga Vince borítóterve a kétnyelvű Peter Finch kötethez

Amikor a egyszer Kemon megkérdezte, hogy ismerem-e A fekete zongora című számot, akkor eldöntöttem, hogy meg kell kezdenünk egy soliT Africa kezdeményezést is a körénk-sereglett MC-kkel. Végül ebből lett a júliusban induló Kelta karó - az élő, hangzó irodalomnak és a zenének szentelt kétheti műsorunk, ami tulajdonképpen rendszeres együttműködésre épülő stúdió-felolvasás, élő előadás.

És honnan jött az irodalmi lépegető?
A név Worek, a hiánypótlás érzése pedig Turay Tamás szerkesztette Petőfi Rádiós mixmag sorozat felkérésre összeállított irodalmi egyóra után merült fel, hogy az igazi vágatlan, experimentális verzióknak tulajdonképpen a Tiloson kell indítanunk egy vasárnapi ejtőzőst.

ja de tényleg, hogy miért is vagyok sanyi. A kecskeméti csapattól többször megkaptam, hogy végül is már csak a csúzli hiányzik a zsebemből. (és akkori beceneveim a becéző egérpatkánytóla a nemistommiig tartott. Snnnooopy, hogy is volt?) szoval a reklámügynökségnél egy srác, akit elneveztem Hellénának, viszontkedvességből mindenképp fiunéven szeretett volna nevezni. Először valami szokatlan névvel próbálkozott, erre én elárultam neki, hogy nagyapám vezetékneve tulajdonképpen még Kovács-Sándor ... volt, mert sok volt a környéken a Kovács. Apám viszont ezt már nem vette át. Ellenben ha ez továbbmegy, nekem a szerencsétlen Kovács Sándor Kinga néven kellett volna felnőnöm. Amit megúsztam. Aztán most meg úgynézki hogy mégsem. Szoval aztán elterjedt az ismerősök körében, és a bonga helyett akkori bagatell barátom eredeti neve mellé már nem volt olyan furcsa a sanyit se kiirni, ha már úgyis úgy neveztek a többiehehek.


A nagy névlabirintus 1997, szóval helléna nem az a szőke láháhány, középen pedig épp első főnöknöm roppja

azért milyen furcsa lenne, ha egy fiu dj csajokról irna, nem?

(de úgy tűnik, ha mondjuk lemezboltban dolgoznak (nem-nem, azt én még sose), szövegvonzódású-dj-k, vagy netán jól tudnak angollull, azér lehet hogy mégis van egyéb hatásuk is, illetve helyük ebben az elég maszkulin zenei pán-optikumban. még ha a nevükön nem is látszihik.)

de legyen itt egy szokásos furrcsa idézet akkor juhász gyulától/és az irodalmi lépegetőből:
"ha egy nagyvilági hölgy megírja visszaemlékezéseit, a nagyvilági hölgyek elöbb élnek, hogy aztán írni tudjanak, a költöknél ez többnyire fordítva szokottlenni, egészen bizonyos hogy elsösorban a szerelmeiröl számol be, különösen ha azok a szerelmek számtalanok. Egy jóravaló iro, és én magam is az akarok lenni,
megint csak a szerelmeiröl tesz vallomást, és ezek a szerelmek a könyvek. Nem csupán szerelmek, de egyuttal barátságok is..."

Parti Nagy Lajos Tubica Cézár rajza a Hősöm tere hangfelvétele végén

ja és a hölgyek, hát asszem családom lökött-mindentmegértő nöi vonala lehetett az egyik fő hangadó ebben az egész sányiságban. Szóval ez a sanyi tulajdonképpen azt hiszem egy sajátos harcmodor lett itt az évek folyamán, aminek vannak különféle rímes, rémes és ritmikus harceszközei.

Fight, fight the power!

és közben mindig akadnak kitartó harcostársak, mint ahogy ezt az irodalmit is worekkel és atesszal lépegetjük előre töretlen, kéthetente.

Csemegének idegyűjtöttem még a végére Szekér Endre néhány írásátDr. Szekér Endre: Határ Győző varázsos hajszálhídjai
Dr. Szekér Endre: A stílus - az író. A drámai művek stílusáról
Dr. Szekér Endre: A kibeszélés, a megírás fontossága

És ne felejtsük a férfi nevű Női ELŐDöket az irodalomban

  • George Eliot - eredeti nevén Mary Anne Evans, 19. századi írónő, a kor szelleme vittea férfi írói álnév választásba
  • Stevie Smith - eredetileg Florence Margaret Smith, családjában Peggy-nek hívták, és egy haverjától kapta a Stevie nevet, mikor egyszer kilovagoltak a parkba, és az illetőt Steve Donaghue nevű zsokéra emlékeztette - remélem szép történet ez is


GERGELY Ágnes fordítása, hozzá is jártam az ELTÉn, afrikai irodalmat is fordított, nagyon izzgi

Egy Petöcz András versidézet is A láthatatlan jelenlétből, ha már annyit feltünik itten:

Petöcz András - Üzenet, b-moll
/részlet/

A mozdulatot befejezettnek nyilvánítod
A mozdulatot befejezettnek nyilvánítod,
mondtad korábban, évekkel ezelőtt, és most
megismétled. Befejezett tény a mozdulat,
mondtad korábban, és most megismételted,
mikéntha befejezett tényt. A mozdulatot
befejezettnek nyilvánítottad, befejezettnek
a mozdulatot, és mint befejezett tényt
említed, emlegeted. Befejezett tény ez
a mozdulat, elmúlt özenet, teszed hozzá,
nyugtalan szemekkel magyarázatot keresel,
de hiába. Hiába keresel magyarázatot:
befejezett tény ez a mozdulat, és
mozdulataid általában és általánosan:
befejezett tények. Hiába keresel
magyarázatot: mozdulatod emléke is
régmúlt üzenet csupán, apró emlékfoszlány
soha-nem-volt, somorú időkből. Befejezett
tény a mozdulatod, elfúló lélegzettel
próbálsz emlékezni, természetesen
sikertelenül. Emlékezni próbálsz, és
mosolyogsz közben, nevetni szeretnél, de
tudod, hamisan csengene nevetésed, nevetésed
hamisan csengene.
A mozdulatot befejezettnek nyilvánítod.

na a legeslegvégire pedig
a "köz-öny" c. mantra vagy ovodás-megerepettamondókám
(
avagy a Kitérdepelt nadrág, hajrá mindenki!):

nem érdekel
nem érdekel
nemérdekel

nemérdekel
nemérdekel
ne-mér-de-kel

nem érdekel
nemérdekel
kitérdekel?

Aki idáig leért, annak pedig íme egy Hanif Kureishi fordításom, még a Nagyvilágban jelent meg
Nyolc kar, mely magával ragad