mementó Lax Tamás

Lax Tamás
(1948-2012)Mély fájdalommal értesítjük a Tilos Rádió hallgatóit, hogy barátunk és kollégánk, Lax Tamás, a Honthy és Hanna műsor állandó műsorkészítője 64 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Nyugodj békében, Lax! "A Honthy és Hanna-ban újszülött vagyok - különben már a nyugdíjkorhatáron túl. Az újságírást egyetemistaként kezdtem, a rádiózást 1980-ban, az akkor még egyedülálló Magyar Rádióban.

- Hallgasd meg a legutolsó adását!
A rendszerváltás táján hagyta el Magyarországot Lax Tamás, majd külföldi tőkét hozó üzletemberként tért vissza nemrég. Ám nincs könnyű helyzetben: minduntalan a tőkére való fogadókészség hiányába botlik. Úgy döntött, ő maga ebből csinál üzletet: fordít a régi és az új magyar gondolkodás között. Völgyes Tamásként született 1948-ban, majd az informatika, a média és a marketing területéhez kapcsolódó itteni tevékenységét felhagyva, a rendszerváltás táján elhagyta az országot. Öt éve Izraelben telepedett le, Mordechai Lax néven. (Öccse a nemrég elhunyt hazai GE-elnök Völgyes Ivánnak.) Helyi használatra már Lax Tamásként járt vissza, s úgy találta, érdemes bekapcsolódni az itteni üzleti életbe.

Ám hamar rájött, hogy nehezített akadálypálya vezet a sikerig. Elképedt például az igényektől jócskán elmaradó szolgáltatások láttán, de miután sokáig itt élt, értette a mögötte lévő gondolkodást is. Emellett értette - sőt a sajátjának is vallja - a már piaci, azaz észszerű környezetben nevelkedett, nyugati egyetemen tanult s esetleg transznacionális cégnél szocializálódott emberek látásmódját is. Látta, hogy a kétféle magyarnak "tolmácsra" van szüksége, hogy megértse egymást, s hogy erre ő éppen alkalmas. Bele is fogott néhány éve az e célra létrehozott vállalkozásokkal.

"Hogy miért, azt nem tudom, de Magyarország  iránt még mindig élénk a tőkebefektetők érdeklődése. Viszont annak, aki úgy akar ide tőkét hozni, hogy itt hozza létre a vállalkozását, szüksége van egy ,telefonkönyvre', amiből megtudja, milyen ügyben hová forduljon. Ez a bizonyos telefonkönyv jelentené a külföldi tőkére való fogadókészséget, ez még itt nem nagyon alakult ki. Megteremtése olyan szervezetek, vállalkozások dolga, amelyek a beruházókat mindennel kiszolgálják. Felkutatják a projekteket, azokhoz finanszírozó partnert kínálnak, kivitelezési megoldást javasolnak, a kivitelezőt összehozzák a beruházóval, elvállalják a projekt menedzselését, és biztosítják hozzá az eszközöket." Ehhez, mint mondja, másként kell nézni a piacot is. A legnagyobb piac a beruházó és a transznacionális vállalat. "Észre kell venni, hogy ezek a cégek nem elsősorban termelőként, hanem fogyasztóként jelennek itt meg. Ehhez képest Magyarországon kimondhatatlanul alacsony a beszállítói tevékenység" - mutat rá, s ismét abban látja az okot, hogy a lehetséges megrendelők és a hazai beszállítók nem értik egymás nyelvét. Tolmácsi munkája eddigi gyümölcseként három példát hoz: a Soproni Üzleti Parkot, ahol "jól fizetett alkalmazott", a Veresegyházon indítandó turisztikai beruházását és egy kardiológiai projektet.

Van azért, amit ő sem ért. Például azt, hogy az itt működő, ám jórészt külföldi tulajdonú bankok miért is nem kínálják itt ugyanazokat a szolgáltatásokat, mint otthon. Máig sem tért napirendre afelett, hogy az itt kiváltott bankkártyájával két nappal azután sem tudott fizetni, hogy számlát nyitott, és dollárt helyezett el rajta. Felfoghatatlannak tartja, hogy neki kellett külön intézkednie a pénz átváltásáról, s hogy ahhoz hozzáférjen a kártyájával is. "Ez volt az a pillanat, amikor feladtam, hogy egy magyar bankkal Magyarországon magyarul megpróbáljam megértetni magam. Egy külföldi ilyenkor Bécsben hagyja a pénzét" - mutat rá.

Hiányolja a bankrendszer szolgáltatójellegét is. Ahhoz szokott, hogy minden pénz-ügyét a bankja intézi, ahol őt név szerint ismerik, ő csak telefonon vagy interneten ad utasítást. A bank a szakértője, ha házat vesz, vagy ha autóra van szüksége. "A bankom jobban tudja, mennyi pénzem van, hogyan célszerű azt használni." Elégedetlen a biztosítókkal is, de azt mondja, azt legalább érti. Itt sincs semmi testreszabás, egyszerű szabványtermékeket kínálnak, s amíg az fogy, miért dolgozzanak ki új terméket erre a piacra.Szerző: B. Horváth Lilla