Egyszerű antennák a TILOS rádió vételéhez

Ökölszabályként tudni kell, hogy egy rossz antenna is jobb mint a semmilyen, és egy rossz antenna is jobb vételt ad ha magasan, szabadon áll, mint egy jó, lent a szobában. Ennek megfelelően a rádió 2021 májusában áttelepített adója miatt a hallgatóknál mutatkozó megváltozott vételi lehetőségek dolgában azt lehet feltételezni, hogy akiknél megmaradt a vétel, de gyengébb, zajosabb lett, azoknál egy tetőre vagy padlásra, erkélyre kihelyezett antenna bizonyosan jobb vételt fog adni. Akiknél teljesen megszűnt a vétel, az kétesélyes: vagy teljesen visszaáll, vagy nem. De ezt csak a gyakorlat döntheti el.
Esetleg előzetesen egy hordozható FM rádióval, vagy akár a telefonban levő FM rádiónkkal felmehetünk a tetőre vagy padlásra, kimehetünk az erkélyre, és ha ott jó vételt kapunk, akkor az oda helyezett antenna jelét lehozva a lakásba az is jó lesz.

A TILOS rádió frekvenciája 90.3 MHz, ennek hullámhossza 330cm. Az adó (2021-től) Budapesten a VIII.ker. II.János Pál pápa téren a sarki toronyház tetején van. A polarizáció függőleges, tehát alapból függőleges orientációjú vevő antennákra van szükségünk. Tipikus az 1/4 hullámú és a 1/2 hullámú antenna, tehát kb 80cm ill. 160cm-ről beszélünk.

Ha esetleg van már a tetőnkön régebbi antennánk, antenna árbócunk, vagy elkérjük a tulajtól (esélyes, hogy nem kell már neki), az megkönnyíti a dolgunkat. Például egy régi TV antenna, még ha nem is pontosan ide volt méretezve, lehet jó ide is. Ez esetben csak a levezető kábelt kell újra cserélni ill. pótolni. A régi TV antennák vízszintesek, tehát elvileg nem alkalmasak ide, de esélyesek. A témában az biztos, hogy semmi sem biztos. Esetleg átszerelhetjük függőlegesre. Ha teljesen roncs, csak az árbóc van meg, az is kész nyeremény, mert rátehetjük a miénket.

Ha régi CB antennához jutunk, az ugyan sokkal hosszabb (magasabb, tipikusan 5.5m ) mint ami ide kell, de bátran használhatjuk. Ha netán a fölső fele le van törve, akkor is. Elég, ha 1-2 méter megvan belőle.

FIGYELMEZTETÉS: minden, a tetőre telepített antennánál fennáll a villámcsapás veszélye! Még ha nem éri is direkt csapás az antennánkat, lehetnek ú.n. "kóbor áramlökések", ami minimum tönkreteszi a rádióvevőnket, de rosszabb esetben tüzet okozhat. Arra pedig gondolni se jó ha direkt csapás éri. Ezért az antennákat és az árbócot földeléssel kell ellátni, ami utólag nem egyszerű. De ha a régi földelés megvan, nincs más dolgunk vele.
Továbbá, a szabad térbe tett antennát éri a csapadék és korrodálja az antennákat, különösen a csatlakozásokat. Ezért ha van, inkább padlást vegyük igénybe.

---

Néhány egyszerű antennát fogunk mutatni. Nem törekszünk teljes műszaki-rádiótechnikai precizitásra, és a megadott méreteket nem kell cm-nél nagyobb pontossággal betartani.

1. Kábel-antenna

Ehhez csak maga a levezető kábel szükséges. Szerezzünk olyan hosszú koaxiális kábelt, ami fölér a lakásból a tetőre (padlásra) kanyarokkal együtt. Nem drága az a fajta kábel amilyen pl a "szatellit tányér" antennáktól vezet le. Ez tipikusan 75 Ohmos és alacsony ára mellett is jó minőségű, mert eredetileg 10x ekkora frekvenciákra készült, alacsonyabb frekvencián csak jobb. Létezik még 50 Ohmos kábel, az is jó, de tipikusan drágább.

Alsó végére szereljünk olyan csatlakozót, ami a rádióvevőnkhöz kell. A fölső végén a külső szigetelést és az alatta levő fémes, fémszövet vagy fólia anyagú árnyékoló vezetőt távolítsuk el föntről lefelé 80cm hosszban. Ezt éles bicskával vagy "snitzer"-el tehetjük meg óvatos, nem mély körbevágással, de úgy, hogy a belső vezető és körülötte a szigetelő hüvely maradjon meg. A legfölső 1cm végből kialakíthatunk egy kampót vagy hurkot. Ehhez szigetelő anyagú zsinórt köthetünk (pl horgász zsinór) amellyel felakaszthatjuk pl egy padlásgerendára úgy, hogy az egész legalább 160-200cm hosszan lefelé lógjon, majd az alatt már a kábel nyugodtan kanyaroghat amerre kell és lemegy a lakásba. Magát az antenna felső hegyét ne kössük fémes dologhoz, hanem csak a fenti szigetelő zsinórral.

Ha ugyanezt kültérbe tesszük, ajánlott ellátni esővíz elleni szigeteléssel, pl a villanyszerelő boltokban kapható "zsugorcsővel" amit felszerelés előtt ráhúzunk arra a részre ahol a belső ér kibújik az árnyékoló harisnyából. Majd gáz-öngyújtó lángjával rázsugorítjuk az antennára. Ne olvasszuk meg a hőre lágyuló szigetelő hüvelyt. Zsugorcső helyett plasztik szigszalaggal is körbetekerhetjük.

---

2. "J-pole" antenna

Ennek jobb az illesztése, miáltal valamivel (de nem okvetlenül drámaian) növeli a vételi jelet.

Ennek van egyszerű és profi kivitele.

Az egyszerűbbik:

Barkácsáruházban, vagy villanyszerelő szaküzletben vegyünk sima fali villanyvezetéket. Szokásos neve "MCU tömör réz vezeték" (tehát nem sodrott). Keresztmetszete legyen 1x1.5mm2 de jobb ha vastagabb, pl 1x2.5 vagy 1x4mm2. Utóbbiak merevebbek, jobb megtartásúak. A szigetelő színe közömbös, létezik fekete, kék, zöld-sárga stb. Ez olcsó, és nem kell belőle sok: esetünkben 325cm. Ez onnan jön ki, hogy lesz egy félhullámú rész (160cm), ez a tulajdonképpeni antenna, és lent egy dupla, párhuzamosan futó negyedhullámú része (2x80cm), ami az impedancia-illesztést végzi. Plusz kis ráhagyás a "J" aljához. A tiszta magasság 240cm. De az egész huzal egyben marad, nem kell elvágni, hanem az ábrán láthatóan egy "J" alakot kell kialakítanunk, és alul a megadott helyen csatlakoztatni a koax kábelt, miután ott a szigetelést egy-egy 5mm szakaszon snitzerrel eltávolítottuk. Jó lenne forrasztani. Ha ez nem jön össze, az ú.n. "sorkapocs léc"-ből letört 1-1 db segítségével csavaros kötést létesítünk az antennadrót és a kábel ér között majd savmentes (!) szilikonnal kis gombócot csinálunk köréje víz ellen. Savas szilikonnal (érezni belőle az ecetsavat) csak rontunk rajta: elkorrodálja a fémes kötést.

Hogy mitől áll meg az antenna a helyén, azt sokféleképpen lehet megoldani. Egyik megoldás szerint a sugárzó tetején kampót/hurkot kialakítani, és szigetelő zsineggel (horgászzsinór) felfüggeszteni egy gerendára. a Alul a 2 párhuzamosan futó részt valamilyen szigetelő(!) távtartóval oldhatjuk meg. Távtartó lehet sorkapocs lécből 3-3 db-okat letörve, előzetesen a drótokra húzva, a csavarokat csak annyira meghúzva hogy rögzüljön, nem kell beérniük a huzalig.

Alulról is ki lehet spannolni az egészet hogy az egerek és pelék ne hintázzanak rajta. A "J" antenna földelhető az alsó részeken, a kábel csatlakozási pontjaitól lefelé. De a legfelső rész ne érjen hozzá, ne legyen közel vezető tárgyakhoz, pl tetőbádog, esőcsatorna. Mondjuk, 1 méter távot mindenképpen tartsunk ilyenektől.

Vagy vegyünk egy 20-30mm átmérőjű 2.5-3.0 méter hosszú PVC csövet (tehát NEM fémcső). Erre kétoldalt felerősíteni a huzalrészeket, (a "J" alját szemben kifúrt lyukakon átfűzve) majd 10-20 centinként keresztirányú furatokban átfűzött, nemvezető (!) zsinegekkel rárögzíteni. Esetleg öntapadós szigetelő szalaggal helyenként odabandázsolni. Esetleg véges-végig az egészet spirálisan betekerhetjük, már alig lesz rondább, de ez egy darabig védi az esőtől is. Csúnyácska barkácsmegoldás, de tapasztalat szerint évekig kitart, majd idővel a napfény "megeszi". Akkor majd legfeljebb új spulni szigszalagot teszünk rá. A műanyag cső alul kiálló plusz része bilinccsel felfogatható egy gerendára vagy árbocra, amely utóbbi lehet fémből is, csak a fémrész ne emelkedjen magasabbra a kábelcsatlakozásnál.

---

A profi megoldás, ami egyúttal öntartó is, vörösréz vízvezetéki csőből rakható össze, tipikusan 1/2 collosból, plusz "T" illetve "L" könyökillesztő csonkokból, amik ugyanott kaphatók. Vízszerelésnél szokásos forrasztó ónnal és gázlampával lehet a leszabott darabokat összeforrasztani. Ne felejtsünk el mindkét felső csővégre réz zárókupakot tenni az esővíz ellen. Vagy üdítős stb kupakot ráragasztunk. A méretek ugyanazok, de elvileg pár százalékkal rövidebb lehet minden méret a huzalhoz képest (ú.n. "karcsúsági tényező").

Erről csak fotót mutatunk, amin minden látható az árbocra erősítéssel együtt. Gondolom, összerakja nekünk egy vízszerelő mester is, legfeljebb furcsán néz ránk mert nem érti mi értelme mindjárt eldugaszolni egy vízcsövet. Az árboc és az antenna az alsó pontokon földelhető, sőt földelendő.

Ha rendes villámvédő földelést kap, ez az antenna bírja a csapást, de ebbe nem szívesen gondolok bele.

---

Ezek az antennák beállítást nem igényelnek, kivéve ha adóantennának szánnánk. A rézcső verzió perfekt, feltéve ha műszerrel beállítanánk a hosszakat és a csatlakozási pontot. Teljesen elvi szempontból ha 50 Ohmos a kábel akkor a megadott helyen legjobb az illesztés, a 75 Ohmos kissé följebb csatlakoztatandó. De műszer nélkül nem fogunk különbséget tapasztalni.
Az ilyen függőleges antennáknak a vízszintes síkban nincs kitüntetett irányítottsága, körsugárzók. Ezért az adó iránya közömbös. De nem árt előre tájékozódni hogy a fent megadott adó pozíciója és a mi vételi helyünk között milyen jelentős akadály lehet, pl hegyek vagy nálunk magasabb (panel) házak.

Segíthet az earth.google.com oldalról letölthető progi. De csak a letöltött verzió. Ebben van olyan lehetőség ami megmutatja 2 megadott földrajzi pont között a magassági profilt.
Mellékelek még egy online kalkulátorból kimásolt ábrát amibe beírtam a kívánt frekvenciát. Láthatóan több jegyre kiszámítja, de mint írtam, nem kell ennyire betartani a méreteket.

---

Ha nem akarunk belenyúlni a rádióba, akkor meg lehet tenni hogy az antennától lejövő kábel alsó végére nem csatlakozót szerelünk, hanem valamiféle fémes csipeszt (létezik ilyen az elektronikai cuccok között:
"krokodilcsipesz" a neve). Tehát ezt a koax belső eréhez kötjük a csipeszt meg rácsíptetjük a teleszkópantennára, aminek ez esetben nem is kell kihúzva lennie. Persze nem valami precíz ez így, mert a másik eret, az árnyékolást is illene rákötni a rádió "sasszi"-jára, (afféle közös pont). Esetleg ha van külső tápcsatlakozó, abba dughatunk egy "áldugót" és arra köthetjük az árnyékoló eret. Vagy lehet a fülhallgató jack-re is kötni. De lehet hogy ez utóbbiak nélkül is jó lesz.

Jó vételt kívánok a szabad és független TILOS Rádióhoz!
István, HA5COI