Traumák Feldolgozásának Új Útjai és az Érzelemszabályozás

Traumatizáció során az elviselhetetlen lelki fájdalom miatt a dezintegrációállandóvá válhat, továbbá az agy kognitív működése is megváltozhat: az emlékek, a narratíva széteshet. Mindez annak érdekében történik, hogy távol tartsa az ént a sokkoló esemény emlékétől. Azonban ilyenkor az idői és téri dimenziók is megváltozhatnak, melynek hatására a személy elveszettséget élhet át. Az öndestruktív magatartás megjelenésének veszélye – mint a feszültségcsökkentés megszüntetésének egyik lehetséges útja – ebben az esetben fokozottan felerősödik. A trauma és a trauma állapota tehát egyszerre sokkhatásként éri a személyt, amivel nem tud megbirkózni, és azonnal destruktív hatást fejt ki.

https://m.blog.hu/ga/gallerypsziche/image/mtwp1cce87b8_05_06.jpg

Hogyan okozhat egy múltbeli trauma krízisállapotot a jelenben?

Egy életesemény által triggerelt feldolgozatlan múltbeli trauma esetén az akut stresszhez vagy krízishez hasonló állapotba kerülhetünk. Sokszor előfordul , hogy nem értjük, miért reagálunk egy bizonyos módon. Ez azért lehet, mert a traumatizáció preverbális korban történt, amikor narratív emlékünk nincs róla, az autobiografikus memóriánk még nem volt kellően fejlett, mert a nyelv előtti korban vagy magzati korban történt a trauma. Az, hogy egy életesemény traumához vezet-e, függ még a személyiség érettségi szintjétől is: minél éretlenebb, annál valószínűbb, hogy egy kritikus vagy negatív életesemény traumát okoz. Ezen felül az aktuális pszichés állapot is befolyásolja: mennyi energiája van a személynek, mennyire van a jóllét állapotában vagy mennyire érzi túlterheltnek magát. Végül pedig függ az adott problémára való érzékenységtől is: korábbi sikereink, kudarcaink, tapasztalataink befolyásolják az eseményhez való hozzáállásunkat.

Kezelési javaslat

A pszichotrauma kezelése minden esetben traumaterápiával történik, míg a krízisállapot kezelése krízisintervencióval. A krízisintervenció krízishelyzetben történő, a krízisállapot oldására irányuló segítő, pszichoterápiás jellegű és szemléletű, de időben behatárolt sürgősségi pszichológiai beavatkozás, mely a pszichoterápia elemeit korlátozott módon és mértékben, a speciális helyzethez adaptálva alkalmazza. Szakemberként ügyelni kell, hogy mögöttes traumatizáció jelen van-e vagy sem, mert ha azt látjuk, hogy trauma táplálja a krízisállapotot, akkor a traumaterápia a megfelelő kezelési mód. Többféle traumaterápiát tartunk számon: az úgynevezett „bottom up folyamatokban” az idegrendszer alsó, érzelmi reflektív részeit veszi célba a kezelés, ilyen például az EMDR terápia. De ha az agykéreg vagy a limbikus rendszer és az agykéreg kapcsolódását vesszük célba, akkor a kognitív viselkedésterápiák, illetve a mindfullness alapú traumakezelés egyaránt hatásos lehet.

Vendégünk: Mogyorósy-Révész Zsuzsanna, tanácsadó szakpszichológus EMDR terapeuta

"Tanácsadó szakpszichológus és EMDR-terapeuta vagyok, közel három évtizede a pályán. A gyakorlati munka mellett, amit a Metamorfózis Műhely csapatában végzek, a szakemberképzésben is szerepet vállalok.
Speciális érdeklődési területem a stressz, krízis, traumák és a stresszkezelés. Nagyon fontosnak tartom, hogy rendelkezzünk olyan képességgel, ismerjünk olyan önsegítő gyakorlatokat, amik nehézségek, érzelmi megterhelések idején is segítenek megőrizni vagy rövid időn belül visszaállítani a pszichés egyensúlyunkat. Az önszabályozást támogató gyakorlatok közül különösen közel állnak hozzám a képzőművészeti technikák - művészetterápia - alkalmazása. Ebben a témában indítottam saját blogomat is.
témák: traumák, traumakezelés, mentálhigiéné, művészetpszichológia"