Élményjóga és a Testtudatosság Tudományos Kutatása

A tudatos jelenléttel (mindfulness) kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások szintén hatást gyakorolhattak a kutatások fellendülésére. Ezzel párhuzamosan számos esetben felmerült az a lehetőség is, hogy a testi jelek érzékelésével kapcsolatos problémák akár patológiás következménnyel is járhatnak (pl. evészavarok, depresszió, szorongás, funkcionális diszpepszia; részletesebben ld. később), ami további lökést adott a kutatásoknak. Végül, de nem utolsó sorban a tudományos közösség felismerte az interocepció szerepét olyan pszichológiai jelenségekben, mint az éntudat, az önszabályozás vagy a döntéshozatali folyamatok..

Az érzelmek és az interocepció kapcsolatát vizsgáló kutatások két nagy, részben átfedő csoportba oszthatók: (1) miként befolyásolja az interocepció szintje az érzelmek megélését; (2) milyen érzelmi állapotokban jellemző az interocepció megváltozott szintje.

https://m.youtube.com/watch?v=F8sqP37avZM&list=PLGNdiZEgeU_zRjP34ysTwTDqbbMKkbR0z&index=2&t=0s

Egyes vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az interoceptív készség befolyásolja az érzelmek intenzitásának megélését Például azok, akik jobban detektálták a szívdobbanásaikat, intenzívebb érzelmekről számoltak be különböző valenciájú érzelmeket kiváltó filmek illetve képek megtekintését követően , mint akik kevéssé, méghozzá függetlenül az átélt érzelem típusától. A különbség kortikális szinten is megjelenik. Érzelmeket kiváltó képeket használó EEG-vizsgálatok alapján a szívdobogásukat jobban detektálóknál az intenzívebben átélt érzelmekhez magasabb P300-as, illetve lassú hullám amplitúdó társult, mint szívverésüket kevéssé jól detektáló társaiknál . A különbség tükröződik az arckifejezések szintjén is: a jobban detektálók az érzelmet kiváltó képek bemutatása alatt gyakrabban mutattak valamilyen pozitív vagy negatív érzelmet tükröző arckifejezést, amelyek intenzívebbek voltak és hosszabb ideig tartottak, mint a kevésbé jól detektáló társaiknál; ugyanakkor a fiziológiai mutatókban (pulzus, bőrellenállás) nem volt különbség .
Egy másik vizsgálatban pedig azt találták, hogy a szívverésüket jobban érzékelők sikeresebbek voltak a nem tudatosan kondicionált félelmi inger előrejelzésében.Az utóbbi időben kibontakozóban van egy olyan irányzat, amely az értékeléstől mentes testi tudatosság fontosságát és hasznosságát hangsúlyozza, nemcsak a mindennapokban, hanem a terápiában is . Emellett szokás a testtel való kapcsolat megromlásáról, mint egyfajta civilizációs ártalomról is beszélni, hiszen a modern világ az azonnali testi igények (székelés, vizeletürítés, éhség, stb.) késleltetését igényli, inkább az absztraktabb gondolkodási–tervezési folyamatokat veszi igénybe, és elnyomja a jelentudatos működési módot...
https://m.youtube.com/watch?v=XdfInYTTvsE

A testi érzetek elnyomását és tudatból való kizárását szolgáló mentális mechanizmusok lehetnek feldolgozatlan traumatikus élményre adott reakciók is. Ilyenkor a testi tudatosság lépésről-lépésre való fejlesztése egy képzett szakember segítségével a terápiás folyamat fontos eleme lehet (Levine, 1997). A testi tudatosság fejlesztését szolgálják a különféle body-mindtechnikák (avagy testközpontú technikák, vagy testmunkák), amelyek például mozgáson, légzésen, relaxáción, hangadáson, érintésen alapulnak, és amelyeket a szomato-(testközpontú-)pszichoterápiás irányzat pszichoterápiás keretekbe integrál, és önismereti célok elérésére használ fel .

Vannak ugyanakkor arra utaló eredmények is, hogy a nem patológiás folyamatokra irányuló testi tudatosság is kapcsolódhat a rosszabb észlelt egészségi állapothoz , vagy idiopátiás környezeti intolerancia esetében az észlelt tünetek nagyobb számához, habár ebben az interoceptív érzetek negatív értékelése is fontos szerepet játszhat .
(Reszletek: Interocepció. Narratív összefoglaló kézirat a Mentálhigiéné és Pszichoszomatika folyóirat számára)

Vendégünk: dr. Tihanyi Benedek testtudat tréner, jógaoktató, kutatóorvos

https://baratkozzatesteddel.blog.hu/2018/12/04/legendas_jogas_allitasok_es_megszeliditesuk