A munkahelyi pszichológushoz képest a szupervízor nem része az adott munkahelyi kultúrának, módszertanához az egyén-szerep-szervezet hármasának vizsgálata is hozzá tartozik. Nemcsak az egyénre jellemző pszichológiai dinamikát vizsgálja, hanem a munkahelyi szerepelvárásokat, a cégkultúrát, a vállalat célkitűzéseit is. A szupervizált és a szupervízor között nincs hierarchikus kapcsolat, mellérendelt viszonyban vannak egymással. A piaci szférában ez még egy új tanácsadási forma, jelenség. Nyugat-Európában, például német nyelvterületen, jóval régebbi múltra tekint vissza, 50-60 éve alkalmazzák a módszert.
A szupervízió csoportban és egyénileg egyaránt használható. Mindig tájékozódó beszélgetés előzi meg, annak alapján határozzák meg, hogy az adott helyzetre milyen formája a legmegfelelőbb. Az extrém esetben nem a csoportos, hanem az egyéni szupervízióra van szükség, hiszen ezekben az esetekben olyan komplex nyomás érheti a munkavállalót, amit érdemes egyénileg feldolgozni.
Sokszor a teammel és a vezetővel nem egyszerre, hanem külön-külön dolgoznak. De mi a különbség a szupervízió és a szélesebb körben ismert coaching között? Több tucat coaching forma létezik, szupervízió alatt viszont nagyjából egyfajta munkamódot értenek. A szupervízió leginkább a prevencióban, megelőzésben tud segítséget jelenteni, vagyis ha a segítendő ember vagy csoport nem jut még el a nagyon magas szintű stresszes állapotig.
Magyarországon 2004-ben indult el a szupervízió alapú coach-képzés, 2012 óta pedig a Károli Gáspár Református Egyetem is indít szupervizor-coach szakot. A szupervízió alapú coaching cél- és megoldásorientált reflektív munkamód. A coachee és a coach közösen határozza meg a célt, az időtartamot, a folyamatot. A hangsúly a fejlődésen, a coachee saját erőtartalékainak mobilizálásán van.
A szupervízió és a szupervízió alapú coaching közti különbségek:
Míg a szupervízió fejlődés és eredményorientált személyes tanulási folyamat, a coaching cél- és megoldás-orientált személyes edzési folyamat.
A szupervízióban az esethozó szabadsága nagyobb, a coachingban a fejlesztési terv és a közösen kitűzött cél határozza meg az eset.
A szervezet – feladat – személy hármasában a szupervízióban a szakmai személyiség, a szakmai működés fejlesztése történik, míg a coachingban a cél – döntés – megoldás kerül a fókuszba.
Az ismeretátadás és a tréningelem a szupervízióban kevesebb, a coachingban több.
Mindkét munkaforma a jelen – jövő idődimenzióban mozog, a szupervízióban a jelen a hangsúlyosabb, coachingban a jövő.