A pedagógusok autonómiája 3: A magyartanítás helyzete

Ebben az adásban vendégünk Arató László vezetőtanár az ELTE Radnóti gyakorlóiskolájában, a Magyartanárok Egyedületének elnöke, tankönyvszerző, számos kortárs tananyag írója. Fogarassy Borbála Waldorf tanár, szociális munkás. Irodalomrajongó, tanított magyart alternatív és kis falusi iskolában, tanulócsoportban, különféle korosztályokat. Csorba Józsefa Meixner Egyesület elnöke, oktatásszociológus, pedagógus, aki több mint 40 éve tevékeny a közoktatásban. Tanított annak minden szakaszán, az általános iskolai első osztálytól a felsőfokú pedagógusképzésig.

Ma, május 3-án 71 ezren vizsgáznak középszinten, és közel 2 ezren írják a nehezebb, egyetemi felvételihez szükséges emelt szintű írásbelit.

Ennek - és korábbi, a tankönyvválasztásról szóló 2021. április 5-i adásunk - apropóján a magyartankönyvek és magyartanítás helyzetéről, múltjáról, jelenéről, jövőjéről beszélgetünk autonómia sorozatunk 3. részében:

• mi a magyartanítás célja (van-e egységes célmeghatározás),
• milyen a sikeres magyartanítás (kimeneti pontok, szabályozók, elvárások),
• a magyar mint tantárgy (követelmények más tanórákon, kell-e tudni matematika vagy bilológia órán?)
• magyarérettségi (felvételi) eddig, és ezután (várhatók-e változások és melyek?),
• merre és hol tartunk (a kompetencia-mérés, nemzetközi felmérések mutató, funkcionális analfabetizmus),
• milyen egy "jó" tankönyv - miből készülnek a tanulók, milyen eredményekkel? (a magyartankönyvek, tananyagok múltja jelene, jövője),
• hány évesen kezdődik a magyartanulás? (a kisiskolás tankönyvekkel szembeni elvárások),
• kötelező és ajánlott irodalmak (központi szabályozás, kánon kontra olvasóvá-nevelés, szövegértés),
• a Sajátos Nevelési Igényű tanulók helyzete (kell-e könnyítés és milyen mértékű),
• irányok, lehetőségek, jövőképek.

https://magyartanarok.wordpress.com/
http://www.meixnerped.hu/