A téma továbbra is az a három könyv (Házimurik, Vita Nouva, Foghíjak) amelyekben nem Hrabal, hanem a feleség, Eliska szólal meg egyes szám első személyben.
A vendég (Juhász Ágnes) arról beszél, hogy Hrabal miatt tanult neg csehül, majd 1996-ban meg is látogatta őt a kerskói, hétvégi házában. (Egy törzshallgató hívta fel őrá figyelmünket, amit ezúton is köszönünk.) Nem mert becsöngetni, de Hrabal észrevette őt és behívta. Ez nagy szerencse volt, mert akkoriban Bohumilnak már már több depressziós, mint vidám napja volt. hallgattak együtt zenét és Hrabal mesélt Ágnesnek arról, kik voltak a mamája kedvenc énekesei.
Később Ágnes kifejti, hogy a saját családjában is megvoltak a "holdkóros figurák", és jó volt olvasni arról (Hrabalnál), hogy ez voltaképpen normális.
barangó ismét felidézi a Foghíjak egyik jelenetét, amelyben a hentes bálon Marlonbrando-kinézetű hentes megmagyarázza Hrabal feleségének, hogy azért ütötték tölgyfakarókkal, majd üldözték villanyvillákkal, majd szúrták nyakon a sertéseket, "mert mi hentesek vagyunk!"
A felolvasások mellett elhangzanak Hrabalnak, édesanyjának és a műsorkészítőknek kedvenc cseh zenéi: Pavel Sedlácek, Jára Pospisil, Psí Vojáci, Jiri Stivin & Rudolf Dasek.
Betelefonálók: csak Necces, de ő kétszer. (Dícséret neki, hogy először valóban a lényegi dolgokhoz szólt hozzá, másodszor pedig félig...)
A fotón alant Bohumil és neje kb. 1960-ban.