Visky, Mária, Chopin és Borbély László

Visky András mondja új könyve szereplőiről:
“A szabad ember egyszerűen ‘kényelmetlen’ a társadalom számára, és nem fér bele a nagy számok logikájába. De ezzel a ‘kényelmetlenkedéssel’ nem szabad felhagyni, mert mindannyiunknak szükségünk van a szabad emberek közvetlen közelségére, a tükörre, amit tartanak nekünk. Ennek a könyvnek a megírásához rengeteget kutattam, sokakkal beszélgettem. A történelmet általában a hatalmasok szemüvegén keresztül nézzük, én most azt szerettem volna, hogy az üldözöttek, megalázottak nézőpontjából lássuk a világot, azoknak az üldözötteknek a gondolatain, de főleg tettein keresztül, akik a saját méltóságukat semmilyen helyzetben sem hajlandóak feladni, és mások méltóságáért is készek börtönbe kerülni. Közben pedig abszolút hétköznapi emberek ők, akiket nagyon lehetett szeretni, mert teljesen átlátszóak voltak. Elképesztő mennyiségű humort, szeretetet és szabadságra való felszólítást örököltem tőlük."