Az 1930-as évek fiatal, jobboldali értelmiségieinek egyik vezéralakja volt Padányi Gulyás Jenő. Az építész politikai babérokra is tört: 1940-44 között országgyűlési képviselő, az 1938-as kör titkára. Sokat ír, heti rendszerességgel jelennek meg vezércikkei a Reggeli Magyarországban.
Építészként szót emel a falu elmaradottsága ellen és egyúttal a nép építészetében találja meg a nemzeti építészet létrehozásának esélyét. Barátaival létrehozza a Magyar Ház Baráti Körét: hatalmas gyűjtő munkába fognak, mely négy kiadott és legalább ennyi elkészült, de kiadatlan könyvet eredményezett, melyek a mai napig kútfői a népi építészet kutatásának. Sokat publikál a Tér és Formában is. A Magyar Mérnök és Építész Egylet szakosztályi elnöke, a Mérnök Kamara alelnöke és megalapíthatja az Építészet című lapot, melyben többek között rábeszélésére publikált Fülep Lajos is.
1944-ben az utolsó vonattal elhagyta családjával együtt hazáját és sohasem tért vissza.
Építészeti írásaiból hallhatunk részleteket.