Adásunkban Karafiáth Orsolya: Szirén és Catherine Matinee: Kati vagyok, alkoholista című műve segítségével a női alkoholizmus bonyolult témáját járjuk körbe Csirke Katával.
Karafiáth Orsolya: Szirén című regényében a függés lélektanát járja körül novellafüzérként is olvasható családregényében. Az első pillantásra lazán összefűzött emléktöredékek sorának ható, ám valójában szinte mániákus tudatossággal megszerkesztett történet három generáció nőtagjainak életén keresztül mutatja be, miképpen cipeljük tovább a korábbi nemzedékek, anyáink terheit, szorongásait és függőségeit egy olyan világban, ahol a gyerekek éppúgy nem számítanak, mint a férfiak.
Catherine Matinee: Kati vagyok, alkoholista című könyvében a szerző merész nyíltsággal beszél az emberi élet mélypontjairól, a szerzett és osztott sebekről. Nem adja "egy barátnő", "egy ismerős" szájába, amit el akar mondani. Elmondja ő maga, mik érték kislányként az alföldi kisváros testi-lelki szűkösségben, az ötvenes évek elejének Magyarországán, majd az álmok városában, New Yorkban. Sikeres, gazdag, elismert asszonnyá lett mások szemében, de önmaga egyre zaklatottabbá, bizonytalanabbá vált. Fogta hát a poharat, mint annyi más ember, ha zaklatott és bizonytalan. Csakhogy ő - önmaga és mások együttes erejével - egyszer csak megállt a semmibe vezető úton; másik utat talált és választott. Az az út, melyet most jár, épp oly izgalmas, mint amelyikről letért.