Ábrahám Judit (táncművész)
Erdélyben született, Tusnádon, a Székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző diákjaként szerzett pedagógusi végzettséget. 1994-ben Magyarországra költözik, több, mint tíz éven át, magyar népzenészként, néptáncosként tevékenykedik. Ez alatt az időszak alatt gyakorta jár gyűjtőútakra főképp Erdélybe: Gyimesbe és Moldvába. A gyimesi Zerkula János, cigány származású prímás tanítványaként, mint gardonyos (gyimesi népzenében használt ritmus hangszer) számos hazai, ill. külföldi koncertet ad, valamint táncházakban zenél. A közös zenei tevékenységet örökíti Zerkula és a Szigony zenekar CD, valamint Szomjas György: Vagabond című filmje. Manapság a Dresch Mihály Népzene formációban játszik, mint népzenész. Népzenei tevékenységéért 2003-ban Népművészet Ifjú Mestere díjat kap.
A Magyar népzene-, néptánccal párhuzamosan fokozottan érdeklődik a roma kultúra iránt. A budapesti Roma Parlamentben Feyér Levente cigány nyelvóráit látogatja. Gyűjtő útjai során Románia-szerte gyakran megfordul roma közösségeknél, ahol táncot gyűjt, tanul (Gyimes, Moldva, Avas, Fűzes, Horezu); továbbá más, kelet-európai országokban: Törökország, Bulgária.
Érdeklődése kiterjed az indiai kultúra irányába. Dél-indiai klasszikus táncot és éneket, majd yogát, és szanszkrit nyelvet, tanul indiai mesterektől. (Anuradha Shinde, Vidya Vaidyanathan, Dr. Uma Shankar Upadhyay)
2009-2010-es évben először megy tanulmány útra Indiába. Kezdetben a dél-indiai Madraszba (Chennai), ahol klasszikus táncot, és éneket tanul,, majd zenész barátai meghívására Radzsasztánba (Észak-Indiába) utazik, ahol néprajzos gyűjtő tevékenységet folytat. majd a langa zenész közösség ösztönzésére a radzsasztáni színpadi néptánc stílussal kezd el foglalkozni. Innen kezdve művészi tevékenysége összefonódik a radzsasztáni langa zenészek karrierjével. Magyarországra gyakran hív radzsasztáni zenei együttest: 2010-ben a Rangila Langa zenekart, 2013-ban Anwar Khan együttesét 2011-ben, és 2017-ben a Dil Mastana együttes magyarországi turnéját szervezi, akikkel koncertet, zenei-, illetve tánc órákat tart itthon, és nyugat-európai országokban: Spanyol ország, Francia ország.
Magyarországon tánc órákat tart, és tánc együttest vezet, Ábrahám Judit és a Mátki tánccsoport néven.
Bodor Eszter Hanna
1996-ban született Budapesten és a város mellett él. A KRE-BTK szabad bölcsészet-színháztudomány, majd a PPKE-BTK filozófia szakjain végezte tanulmányait.
Eszter versei: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/hataron-innen-versek
Az album tizenhét moldvai magyar éneket mutat be, előadásmódjában leginkább ragaszkodván a régies, moldvai csángó éneklési stílus megjelenítéséhez, ezért is nem társítunk, néhány kivételével, semmilyen más hangszerkíséretet az egyes énekekhez.
A dallamvilág archaikus cizelláltságának bemutatása mellett, változatos ritmizáltságuk bemutatása is fontos szerepet kap. A magyar népdalokban előforduló páros, és hetes-szerű ritmusok mellett találkozunk a balkáni- és török népzenékben játszott kilences ritmussal is. Ezeknek a ritmusképleteknek a kiemelésére hívtuk segítségül három népdal erejéig a török népzenei hagyományban fennmaradt bendír-játékot, amelynek a ritmusfelbontásai kitűnően aláfestik egyes moldvai csángó népdalok ritmizálását. Egyik népdal aláfestéseként, továbbá, a sámán dob játékára jellemző monoton ritmuskíséretet hallhatunk, mely a gyimesi gardony-játék egyszerűbb, elemi erejű ritmizálásával mutat hasonlóságot.
Az albumhoz tartozó kis-könyv(album-füzet) az énekek szövegét tartalmazza az ismeretlen, nyelvjárásbeli, vagy román eredetű szavak magyarázatával. Emelett újdonságképpen az egyes énekek tartalmi magyarázatával is találkozhatunk, magyar és angol nyelvű leírásban. A kulturális háttér ismeretében az egyes énekek tartalmi mondanivalója így sokkal érthetőbbé válhat. Bizonyos énekeknek szimbolikus jelentése még ennél rejtettebb is lehet, vagy néha fantázia szerint másképp is értelmezhető.
Ábrahám Judit: ének, bendír (török népzenei peremdob)
Bodor Eszter Hanna: ének
https://juditabraham.bandcamp.com/album/hova-m-sz-where-are-you-going