Dr. Székely Eszter és Dr. Járay Balázs patológusok a vendégeink.
Mi jut eszedbe arról ha valaki azt mondja :” patológus vagyok”?
Úristen! Az egy vámpír! Áll egy boncteremben naphosszat, és gusztustalan holttesteket kaszabol, a köténye véres és pecsétes.
Hát ez nagy tévedés!
Mit csinál egy patológus valójában?
Mikroszkópnál ül, és élő betegekből kivett szövettani mintákat elemez.
A végső diagnózist, vagyis azt, hogy a betegnek mi a baja, azt sokszor a patológus határozza meg.
Ha azt mondja a kezelőorvos: vettem egy kis mintát, majd a szövettani eredményt megkapom, és utána megbeszéljük a további teendőket.
A szövettani vizsgálat az, amit a patológus végez. Az nem egy olyan vizsgálat, mint a labor-vérvizsgálat, amikor a mintát beteszik egy gépbe, ami számol, és a végén kiadja papíron az eredményt, hanem a patológus ül a mikroszkópnál, és a mikroszkópos kép alapján megállapítja, hogy valakinek daganata van vagy nincs, ha van, akkor annak mi a típusa, kiterjedése, stb.
Számtalan az olyan eset, amikor a klinikai tünetek, laborvizsgálatok, radiológiai leletek alapján egy határozott diagnózist állapítanak meg, és a patológiai –kórszövettani- vizsgálat eredménye mutat rá, hogy a páciens teljesen más betegségben szenved, így egészen más kezelést igényel.
Van olyan, hogy mindenki daganatos betegségre gondol, majd a szövettani vizsgálat mutat rá, hogy fertőzésről, gyulladásos betegségről van szó, nem daganatról. Sajnos persze fordított történet is létezik, gyulladásra utal a klinikai kép, a patológiai lelet hívja fel a figyelmet daganat jelenlétére.