A MŰSOR KÖZPONTI TÉMÁJA: Természet & Technológia 

20 éve mindenkit elért a hálózati számítástechnika forradalma. A globalizációs folyamatokkal összefonódva, trambulinként új életteret és piacteret feszített alánk, amiről felszökkenve próbáltunk az ezredforduló időhorizontján túlra látni.

Globális összekapcsoltság és hálózati gondolkodás, virtuális és kiterjesztett valóság, távjelenlét, demokratizálódó tudás, konvergencia... Építőkockák az "új idők" optimista utópiájához, ami felé tartottunk.

De a hálózat trambulinja a fejünk fölé nőtt. A globális összekapcsoltság elválaszt a szeretteinktől és ismeretlenekkel zár egy buborékba, a virtuális és kiterjesztett elveszi az időnket a valódi valóságtól, a távjelenlét leválaszt a testünkről, a demokratizálódó tudásról nem tudjuk jól tudjuk-e, konvergencia helyett a tulajdon sosem látott divergenciája zajlik, milliók esnek le a trambulin szélén.

Hm. Valamit elrontottunk?  

Elvesztettük a figyelmünk fókuszát miközben Alef kincsekkel megtelő gömbjébe bámultunk!

A technológia adja evolúciós környezetünk egyik felét. Alkalmazkodnunk kell hozzá? Vagy addig gyurmázni rajta, amíg szimbiózisba kerül azzal a természettel amit megregulázni akartunk általa?

Nem tudjuk, merre megyünk. Egy egészen biztos: az inga annyira kilengett, hogy lehet, hogy már nincs visszaút. Ezt tanítja a disztópia. 

Minden a legnagyobb rendben. Bármivel is találkozunk, majd ki-innováljuk magunkat belőle, az inga visszaleng, a technológia mindenre meghozza a megoldást. Ezt tanítja az utópia. 

A technológia - természet co-evolúcióban a harmóniát megtalálni molyolós munka. Harmónia csak nyomokban fellelhető.

Technológia, természet, ember. Ebben a hármasságban keressük a harmónia mibenlétét. 

KÉRDÉSEK AMIKEN VENDÉGEINKKEL MERENGÜNK MAJD

Hogyan lehetséges harmóniát teremteni egy olyan világban, ahol egyre kevésbé kell elhagyni a szobát? 

Hogyan kapcsolódhatunk egy nem-zéró összegű játékban a természethez és a technológiához? 

Mit hoz a 4.0-ás világ, amikor az eszközök válnak a kommunikációs partnereinkké? Visszabeszél a hűtő, a gyárban a kerék megcsörgeti a csavarjait, hol késnek. 

Féltem az infókat magamrol de élvezem amit ez képes visszaadni nekem?

Van-e jobb jövőképünk annál, hogy a technológusok űrhajókon elhagyják a kimerített lepusztított földet, és mi vagy az űrhajón, vagy a romok között leszünk? Mi a harmadik út? 

És közben hogyan tudok Ancsinak támogató tech-használatot tanítani már holnap? 

Erről beszélgetünk vendégeinkkel, keressük a technológia felhőjén a silver lining-ot, belekapaszkodunk a jó példákba és működésünkkel terjesztjük azokat. 

Biztosítunk egy folyamatosan bővülő könyvtárát a weben az emberbarát és életbarát technológiai megoldásoknak. Tanulunk és tanítunk, összekötünk és összekapcsolunk. 

ELŐTÖRTÉNET

Honnan jövünk és hová megyünk? 

Az ember a természetből jön és a technológiába megy. A dzsungelből a mátrixba. 

A nagy agy megnyitotta a teret a memetikai evolúció előtt, a mémtérben megindult a technológia evolúciója. Tízezer éve az agresszív földművelés elterjedése óta a technológia a természet leigázására tör az ember közreműködésével.

Minden mém áldás és átok. Minden tech áldás és átok. 

Van aki szerint vissza kell térnünk a dzsungelbe, mert a mátrixban alárendelt helyünk lehet csak. Van, aki szerint a dzsungelben alárendelt helyünk volt, és technológia használattal emelkedtünk ki (és azóta is csak emelkedünk). 

A XX. századra az ember embertelen világot teremtett. Kilépett a saját természetes közegéből, ami a törzs, a falu, a kisközösség, elhárította az útjából az életére leselkedő összes akadályt és uralma alá hajtotta a flórát és faunát. Eközben eltávolodott attól, ami őt élteti.

A globális falu ígérete mindenki számára meghozta a saját milyenségének visszaigazolását. Az ego-kiterjesztés eszköze lett a hálózati technológia ahol csak illúzió az, hogy másokat, hasonlóakat találunk, de közben magunkat nézzük csodálattal. 

Nézd mit csinálok! Nézd mit csinálok! Nézd! Engem nézz! Ez nem jó intro egy párbeszédhez. 

A technológia az emberen keresztül tud befolyni, betörni, beszivárogni az életbe. Az ember a pénzért összeköti a technológiát a természettel. Implantátumok, Szimulációk. Tanuló gépek. A természetet tesszük a gépekbe és a gépeket kötjük össze a természettel.