Rács FM, váci börtönrádió

civilizáció
2015.01.09. - 11:30
Lejátszás

A műsorban a váci börtönrádióról beszélgetünk Hajdú Judit pszichológussal, Braun Zsolt és Kerényi Gyuri médiaismerő, sok éve rádiózó szakmai támogatókkal és Obbágy Máté, a projekt technikai segítője keveri a zenét.

Az Adj Hangot Alapítvány tavaly májusban kezdte el a rádiószervezést a váci börtönben. A kezdeményezés kiindulópontja egy Angliában húsz éve működő börtönrádió-program, aminek keretében ma fogvatartottak által szerkesztett műsorok hallhatók 7/24-ben a legtöbb angol börtönben. A legenda szerint az aggasztóan magas éjszakai öngyilkosságok száma miatt indult el az éjjeli műsorszórás, ami szerepében mára jóval túlnőtt a közvetlen túlélés segítésén.

Az Alapítvány váci kezdeményezése tíz-tizenkét önkéntes részvételével zajlik. A BVOP előírásai szerint hetente kétszer, kettő és négy órában tudják képezni és szervezni a fogvatartottakat, akik a számítógépes, technikai felkészítők mellett maguk találják ki és építik fel a RÁCS FM műsorstruktúráját. Minden műsor konzerv és csak a börtön belső csatornáján érhető el. A rádiózásba bármely fogvatartott jelentkezhet, de fontos, hogy a börtönön belül ne legyen balhés arc és vállaljon munkát. Egy hónapja indultak el az első adások.

A műsorok leképezik a rádiósok érdeklődését: a tetoválós műsorban például külsős tetoválóval készítettek interjút, van, aki zenét szerkeszt -„Zene Gyúráshoz“. A zenében korosztályosan változik, hogy kinek mi jön be, vannak nótás és elektronikus irányú zenés műsorok is. Mindenki azt adja, amit tud, az egyik fogvatartott több évet élt Amerikában és nyelvleckéket tart „Prison Talk“ címmel. „Viszünk harcosokról híreket [...], a harci kultúra az ott erős, tehát az egyik, a Morning Cool című reggeli műsornak a kiemelt témája majd a harcosok lesz.“ A szórakoztató műsorok mellett viszont jelen vannak a börtönélethez szervesebben kapcsolódó témák, amivel mindenki küzd odabenn és a felismerések megosztása sokaknak segíthet. Ilyen kérdések például, hogy hogyan lehet felkészülni a szabadulásra vagy hogyan kell tudatosan törekedni a kinti kapcsolatok megtartására. „A kapcsolattartásról szóló műsor az próbál olyan mintákat, olyan történeteket [átadni] - szintén egyébként interjúkat készítenek bentlévőkkel - , amely segíti, hogy ne haljon meg minden kinti kapcsolat. Ők azt mondják, hogy úgyis meghal, tehát hogy nagyjából négy-öt év benntartózkodás után feleség, gyerek, minden eltűnik, egyedül az anyád marad melletted, dehogy mégis vannak olyan tudások, amelyek segíthetnek abban, hogy hiába vagy tök feszült és agyonrivotriloztad (Rivotril, nyugtató – szerk.) magad, de amikor beszélni jön be hozzád a családod, akkor ne a legrosszabb arcodat mutasd – tehát egy csomó ilyen dolgot át lehet adni, ami nekik segít“. Az egymással készített interjúknak fontos eleme, hogy milyen sorsokból ki milyen felismerésre jut, mit tanulhatnak egymás történeteiből. Fontosak azok a történetek, ahol megfogalmazódik, hogy ki hogyan szeretne élni és „megjelenik az önzetlenség, az önfeláldozás, problémamegoldás, konfliktuskezelés“ – ezek mintaként szolgálnak és segíthetik ezeknek az értékeknek a beépülését.

A műsorban szó volt arról is, hogy milyen közvetlen változásokat lehet érezni a műsorkészítőkön, illetve milyen visszajelzéseket kapnak a többi fogvatartottól. „Sokkal kooperatívabbak, tehát ahhoz képest, hogy pár hónappal ezelőtt tényleg mindegyik ott állt, kinek nagyobb a fasza, ki a vamzer - ki nem, ilyen kölcsönös tüskékkel és gyanakvásokkal, most pedig segítik egymást, még ha valakire éppen dühös is, azért dühös, mert nem halad a rádió, nem halad a műsorával, tehát egyszerűen szakmai okokból dühösek egymásra.“ A tágabb közösségen, a közönségen belül is pozitív dolgokról mesélnek a műsorkészítők, elismerést jelent rádiót készíteni. A műsorok fontos szerepet játszhatnak abban, hogy megkönnyítsék a fogvatartottak visszailleszkedését – a szervezett csoportmunka, az együttműködés, a tudásmegosztás, a beszélgetések jóról-rosszról lényegi elemei a reintegrációnak. A beszélgetések egy részét érdemes lenne nyilvános médiumokban is leadni, mert hatással lehetne a bűnmegelőzésre is.

A RÁCS FM szervezésénél érdemes kitérni arra, hogy erős a törekvés egy minél demokratikusabb, önszerveződő, önfejlesztő közeg megteremtésére. „Szerintem ez például egy nagy különbség az angol és a magyar rádió között, hogy – csak egy példa – amikor mi kint voltunk, hogy megnézzük a brixton-i stúdiót, akkor egy órát beszélgettünk a kinti, külsős BBC-ssel meg egy fogvatartottal, aki nagyon laza volt, mindent elmondott és utána, hogy nahát akkor csinálnak velünk egy riportot. Bementünk a stúdióba, nagyon stöfe kis stúdiójuk van, mi csak álmodhatunk olyanról, és akkor nagyon izgulva feltette az első kérdést – ott volt mellette a BBC-s és már a második kérdést ő nyomta oda neki, tehát gyorsan leskiccelt egy új kérdést és azt adta. Ez nálunk elképzelhetetlen. Tehát lehet, hogy beülünk és kihullik a hajunk , mert hülyeséget [beszélnek], meg egymással keresztbe a két riporter. [...] Ott a BBC-sek effektíve irányítják, tehát ők effektíve szerkesztői a műsoroknak [...]“ „nem baj, ez egy másik vonal [...], fantasztikusan jó műsorokat [csinálnak], aminek biztos nagyon jó a hatása is, de azt hiszem nálunk is lesznek majd ilyen műsorok, csak éppen hosszabb idő kell hozzá és igazán magukból fogják ezt így kiizzadni.“

A RÁCS FM szervezői azon dolgoznak, hogy hosszabb távon, helyi támogató csoportokat felkészítve minél több börtönben létrejöjjenek hasonló gyakorlatok és újabb rádiós műhelyek szerveződjenek.

A műsorhoz kapcsolódó linkek:
- honlap: http://www.adjhangot.org/
- facebook: https://www.facebook.com/bortonradio

tag: börtönrádió RÁCS FM Kerényi György Vác